Kezdem azt érezni, hogy utálom a menyemet. Mit tegyek?
Már amikor megismertem, volt benne valami ellenszenv, de mindig kedves és előzékeny voltam vele. Nem kívántam azt, hogy szétmenjen a fiammal, hiszen mégis csak a fiam tudja jobban, hogy neki mi jó.
A fiam 25 éves volt mikor bemutatta nekünk a nála 2 évvel fiatalabb párját (aki ma már a menyem). Aznap nálunk is ebédeltek, de kiderült, hogy a menyem egy válogatós típus és ő csak "egészséges" ételeket eszik, azaz semmi disznóhús, semmi fehér kenyér stb. Ezt mind udvariasan közölte is, de a kisugárzásából áradt a felsőbbrendűség, mert ő jóval tehetősebb, mint mi. Nagyon elszégyelltem magam, mert pont olyan étel volt az asztalon, amit ő nem szeret. Csak egy kis köretet evett salátával, levest pedig azért nem evett, mert nem szereti a gulyás levest. Magamat hibáztattam emiatt, mert nem kérdeztem meg a fiamat, hogy mit szeret a párja pedig ez egy előre eltervezett vendégség volt. Mikor másodjára jöttek hozzánk, nagyon odafigyeltem, hogy mit készítsek nekik. Nagy kő esett le a szívemről, mikor láttam, hogy mindenki jóízűen eszik.
Ez az "egészséges" táplálkozás a menyemnek abból áll, hogy vagy halat vagy csirkét eszik párolt zöldséggel, vagy rizzsel, vagy salátával. Az italokat (limonádé, tea, kávé..) édesítő szerekkel ízesíti, sok gyümölcsöt fogyaszt és csak a teljes kiőrlésű vagy barna kenyeret HAJLANDÓ enni. Számomra egy kicsit idegesítő ez a szokása, de nem szoktam ezeken hosszadalmasan agyalni. Ha neki így jó, akkor miért ne éljen így? Mi is viszonylag egészségesen táplálkozunk, csak mi inkább fehér kenyeret eszünk és gyakran fogyasztunk disznóhúst. Az édesítőszer pedig közelről sem egészséges. De mindegy.
Nem sokkal később pedig nálunk töltöttek egy hetet. Na az valami borzalmas volt. Az akkor még menyjelöltem nemigazán nézte jó szemmel, hogy nálunk csak este szokás zuhanyozni, neki alapvető dolog a napi 3 zuhanyzás. Ha nem szóltam volna a fiamnak, hogy közölje vele, hogy máskor ne zuhanyozzon nálunk ennyit, akkor a vízszámlánk a fellegekben járt volna. A fiam párja erre egy kicsit durcás lett, a helyzet súlyát még jobban tetézte az, hogy a yorkshire terrierje, amit magával hozott, nem mászhatott fel a garnitúrákra. Ami azt illeti, imádom a kutyákat, de nem a házban. Nagyon nehezemre esett egyáltalán beengedni kutyáját, de ki mégse rakhattuk, mert nem biztos, hogy a mi kuvaszunkkal jól kijött volna. Vasárnap délelőtt pedig istentiszteletre mentünk, ami a menyjelöltnek végképp nem tetszett, mert ő nem vallásos és hülyeségnek tartja a vallást, de a fiam kedvéért eljött. Én valahogy próbáltam a kedvébe járni, de az egész hiábavalóság volt, neki semmi se jó.
Rá egy évre a fiam megkérte a kezét. Az esküvőtervezéskor a menyjelöltem családja meghívott minket egy ebédre. Nem kicsit tehetősek, Budapest XII. kerületében laknak egy hatalmas házban. A közös ebéd egy kicsit kellemetlen volt a férjemnek és nekem, ugyanis éreztem, hogy a menyem és az anyja egyáltalán nem kedvelnek minket, az apja pedig egy sznob. Az esküvő tervezésébe végül nem lehetett beleszólásunk, ami jogos is volt, mert az egészet a menyem szülei finanszírozták. Mi fölajánlottunk egy jelentős összeget, de ők lesajnálva visszautasították. Az esküvőt alig bírtuk elviselni, a mi családunk és a fiam barátjainak a társasága kellemes és szórakoztató volt, de ott volt a menyemnek az egész burzsuj rokonsága és a barátjai, akiknek a sznob jelenlétük számunkra nagyon lehangoló volt, sőt egy kicsit a fiam számára is. A 16 éves lányunkat pedig valamelyik részeg burzsuj elkezdte fogdosni, ami mindannyiunk számára kellemetlen volt. Na ekkor közel álltunk ahhoz, hogy jelenetet rendezzünk, de nem akartuk elrontani a fiunk napját.
Rá két évre a menyem terhes lett, aminek mindannyian nagyon örültünk. A baba születése után egy pár héttel meglátogattuk őket. A menyem egyáltalán nem akarta a kezünkbe adni az unokánkat, azzal az ürüggyel, hogy leszeretné fektetni. Mi ezt tiszteletben is tartottuk, de végül a fiunk nagy nehezen rávette, hogy egy percre had foghassuk meg. Annak ellenére, hogy legszívesebben órákig dajkáltam volna a kicsit, mégse csináltam nagy örömmel, mert ez a helyzet olyan erőltetett volt és a menyünkön is látszott, hogy nagyon türelmetlen és én nagyon nem szeretek feszültséget kelteni. 2 óránál többet nem töltöttünk náluk, de az a két óra is abból állt, hogy a fiunkkal nagyon jól elbeszélgettünk, de a menyünk várta, hogy mikor megyünk el.
Múltkor az egyik barátnőmet meglátogattam, aki Budapesten lakik és odafele menet, mikor kiszálltam a hévből, a téren megláttam a menyemet és az anyját és köszöntem nekik, de ők úgy tettek, mintha nem ismernének és mentek tovább. Ez nagyon rosszul esett. Ez nem hagyott nyugodni és este föl is hívtam a menyemet és megkérdeztem tőle: "Mivel érdemeltem azt ki, hogy már annyira utálsz, hogy még köszönni se köszönsz nekem az utcán? Ha valami bajod van velem, miért nem mondod a szemembe?" - ő egyből letette. Másnap pedig a fiam fölhívott és megkérdezte tőlem, hogy mégis mit képzelek magamról, hogy a menyemnek, aki az égvilágon semmivel sem ártott nekem, az unokám anyjának nem köszönök az utcán, ráadásul még föl is hívom és leteremtem, majd azzal fenyegetem, hogy elveszem tőle a gyereket. - Na én ekkor köpni-nyelni nem tudtam. Emellett nagyon rosszul esett az is, hogy a fiam, akinek mindig is azt tanítottam, hogy legyen "SZELÍD, mint egy galamb és ravasz, mint egy kígyó" elhiszi rólam azt, hogy képes vagyok valakivel ilyen tiszteletlenül viselkedni. Nagy nehezen sikerült elmondani a fiamnak, hogy valójában mi történt, de alig akart hinni nekem. Most mi tévő legyek? Nagyon szeretnék jó anya, jó nagymama és jó anyós is lenni, de így nem megy. Ez az eset pár hete történt és azóta a fiam nem is keres bennünket.
válasza: válasza: válasza:Még valami eszembe jutott:
"A fiam 25 éves volt mikor bemutatta nekünk a nála 2 évvel fiatalabb párját.... Nem sokkal később pedig nálunk töltöttek egy hetet."
A nő helyében: Normális ember első találkozás után nem akar rögtön egy hetet együtt tölteni párja szüleivel. Pont azért, mert ezerféle dolog lehet, ami konfliktust okoz egy hét alatt. Hiszen egyetlen ebéd alatt kiderült, mennyire másfélék.
A fiú helyében: Normális ember egy összeismertetés után (ami ráadásul nem is sikerült tökéletesre, ld.: ebéd körüli problémák) nem javasolja sem párjának, sem szüleinek, hogy párjával egy hetet ott töltsenek.
Untig elég lett volna elérendő célként annyi, hogy máskor legalább egyetlen együtt töltött napon ne jöjjön ki ellentét a nő és az anyuka között. Ilyen előzmények után egy hétig együtt lenni a legnagyobb marhaság, amit el lehet képzelni.
válasza:mindig is azt tanítottam, hogy legyen "SZELÍD, mint egy galamb és ravasz, mint egy kígyó"
Ez a mondat senkinek nem szúrt még szemet, akik a kérdezővel értenek egyet, és a menyét hülye flegma p*csázzák? Értelmezzük már, mit is jelent ez a gyönyörű nevelési elv!
Kérdező, elmagyaráznád nekünk, hogy ezt hogyan is kellene érteni? Ilyen gondolkodással ugyanis nekem sem lennél szimpatikus, és valószínűleg a menyed is érezte/érzi, hogy egy alakoskodó, álszent ember vagy. Aki a szemébe jópofizik a másiknak, meg elbűvölően kedves és barátságos, a háta mögött meg elhordja mindennek, mert valójában utálja. Hát fujj!
Egyszerűen érződik az írásodból, hogy a kisebbrendűségi érzésed miatt már az elejétől fogva utálod a csajt. Gúnyosan írsz az egészséges életmódjáról, még idézőjelbe is teszed, mintha nem is jelentene semmit, nem is lenne igaz, és szerinted aki gazdagabb nálatok, az csak sznob meg burzsuj lehet. A nászasszonyod már ismeretlenül is utál - nem inkább a saját érzéseidet vetítetted ki rá már megint?
Egyébként kíváncsi lennék, hogy mit mondtál neki a telefonban. Tényleg nem fenyegetted meg, hogy elveszed a gyereket? Biztos? Az emberek nem szoktak ilyesmit csak úgy kitalálni, főleg ha alapvetően nem is kapcsolódik a témához.
Nekem nem vagy szimpatikus, már ne is haragudj. Lehet, hogy a menyed is jó emberismerő, és meglátta a "szelíd galambfelszín" alatt az álnok kígyó énedet...
válasza:Végigolvastam kérdező a gondod/bajod, és a hozzászólásokat is.
Rögtön az én anyósom jutott eszembe, aki direktben mások előtt úgy alakítja a dolgokat, hogy ha abból "félreértés" is lesz a végén, akkor semmiképpen ne ő jöjjön ki szarul, hanem játszhatja a hülyét, meg aki csak jót akart. Nálunk az megy a hátunk mögött, hogy anyósomék fűnek-fának azt mondogatják, hogy a férjem nem nyitja rájuk az ajtót, meg, hogy egyáltalán le*arja, hogy mi van velük...DE, mindezt azért gondolják így, mert hetente, 2 hetente megyünk el hozzájuk, mert nekünk is vannak programjaink és egyéb teendőink, mivel a férjem szombaton is dolgozik, na meg azt nem meséli el, hogy heti 2-3x is felhívja a férjem telefonon, hogy hogy van és mi újság velük. Csak hogy a másik fia napi szinten kifutkozik hozzájuk, meg minden hétvégén ott ebédel, és akkor ő a minden, de hozzátenném, hogy a barátnője nagyon is ki van akadva ez miatt. Érdekes módon ezt elfelejti elmesélni másoknak. Én is visszahallottam már, hogy mert az én szüleim gazdagok, és hát amikor hozzájuk mentek vendésgébe hát puccosan kellett felöltözni, mert nem mindegy mibe mennek ám..ez is hazugság, mert az én szüleim sosem nézték ki miben van, vagy ki mivel rendelkezik, csak nekik van kisebbségi komlpexusuk és az utálatot valamilyen ürüggyel meg kell magyarázni. Viszont mikor megismerkedtem a fiúkkal, azt tudták boldog-boldogtalannak meséli, hogy milyen autóval járok, vagy, hogy milyen vagyonom lehet. Úgyhogy mindent el lehet mesélni sajnáltatva magunkat, viszont minden éremnek két oldala van kérdező! Nem hiszem, hogy annyira szörnyű lehet ez a lány, csak szerintem is frusztrál téged az, hogy alapból más mint ti, és másképpen gondolkozik a dolgokról, a világról. Az én anyósomék is azt gondolják, hogy én változtattam meg a férjem, holott csak utána döbbent rá ő is, mikor kívülállóbb lett, hogy milyenek is valójában. Nekem ehhez semmit nem kellett tennem, mert nem hülye ő sem.
Szerintem fejezd be a hisztidet, meg, hogy 10 évvel ezelőtt hányszor zuhanyzott, meg hányszor nem, és nem kell előadnod magad, hogy de téged ez nem zavart ám anno, holott igen, mert még mindig ezen lovagolsz x év távlatából is. Elmesélsz 5 éves dolgokat, majd a végére egy pár hetes történettel rukkolsz elő, amiért mindenkinek utálni kellene a menyedet. Lehet, hogy nem vett észre, velem is előfordult már, hogy annyira el voltam gondolkozva útközben, hogy konkrétan a saját nagymamám alig ismertem meg amikor jött velem szembe. Ha nem köszön rám jó hangosan, lehet, hogy elsétálok mellette köszönés nélkül. Nem kell mindent túlreagálni, meg kiforgatni. Az meg, hogy a fiad nem hitt neked elsőre, sokat elárul, mert gyanítom nem az első eset lenne, hogy túlkomplikálsz dolgokat. Én ezen is elgondolkoznék a helyedben azért...
válasza:Na én ekkor köpni-nyelni nem tudtam. Emellett nagyon rosszul esett az is, hogy a fiam, akinek mindig is azt tanítottam, hogy legyen "SZELÍD, mint egy galamb és ravasz, mint egy kígyó" elhiszi rólam azt, hogy képes vagyok valakivel ilyen tiszteletlenül viselkedni.
Akkor mindig azt tanítottad a fiadnak hogy legyen ÁLSZENT? Eddig a kijelentésedig még sajnáltalak is de ez kiverte a biztosítékot, szívesen meghallgatnám a meny oldaláról is a dolgokat ilyen megnyilvánulás után.
válasza:' a fiam, akinek mindig is azt tanítottam, hogy legyen "SZELÍD, mint egy galamb és ravasz, mint egy kígyó" elhiszi rólam azt, hogy képes vagyok valakivel ilyen tiszteletlenül viselkedni'
Persze, hogy elhiszi rólad. Itt írod fentebb, hogy álszentségre nevelted egész életében.
Hogyan jön amúgy a menyed jelleméhez az, hogy Buda melyik kerületében élnek és mekkora házban?
Gondok vannak, kedves anyós, de attól tartok, nálad.
válasza: válasza:Na akkor tessék engem is lefikázni!
Mikor elolvastam milyen is a kedves kis hölgy, helyette szakadt le a pofám!!! Fiatal, 30-as, csinos nő vagyok, de sose viselkedtem így egyik exem édesanyjával sem. Kedves voltam velük és tisztelettudó, akkor is ettem a főztjükből, ha az igen csak ehetetlen volt! Volt akinél 5 perc hajszárítózás után az exemen át üzengetett az anyuka, ne szárítsam tovább a hajam, mert sok lesz a villanyszámla... nem szóltam, nem érdekelt. Sokat tűrtem régen. Mostani párom anyukájával viszont jóban vagyok és szeretem őt, mert normálisan felnevelte azt akivel leélem az életem.
Lehet össze vissza írok majd, ezért előre is bocsi! Kezdjük a kajával. Egy szóval nagyon finnyás a kis hölgy. Egy, egyetlenegy kajálásnál nem bírta volna ki hogy bele eszik az ebédbe? Nem halt volna bele, illet volna, a kérdező nem tudta mit ehet és mit nem. Fürdés! Mi a fené.ért fürdik le 3szor? Jó, mondjuk nyáron a kánikulában még megértem, de miért 3szor? Én is rászólnék valakire itthon, ha annyiszor fürödne, felesleges pocsékolás!
Nem köszönnek, lenéznek? Kik ők, mit képzelnek? Csak mert a kérdező nem vitte sokra és nem puccos? És akkor mi van? Ugyanúgy ember, és ugyanúgy van szíve.
Kutya? Rühellem a kutyát lakásban! Udvaron a helye. Mikor oda mentek szólniuk kellett volna előre hogy van kutya, vihetik-e. Így illik, nem gyerek, állat!!! Ha lenne kutyám, nem vinném olyan helyre ahol nem tartanak!
De a legdurvább, hogy nem köszöntek, te felhívtad, és jogosan hívtad fel, erre a fiad leba.sz? Komolyan nem értem milyen undorító világban élünk....
Nem tudom mit lehetne tenni, azt sem a fiadnak mi jön be egy ilyen nőn...
Most azzal mi a baj , hogy egészséges eszik és ,hogy csak barna kenyeret HAJLANDÓ enni?
Én is ugyan így étkezem a vőlegényem szülei semmi problémát nem csinálnak belőle én eszem azt a kenyeret ők meg azt stb.
Szerintem a menyed észre vette rajtad , hogy nem szereted/kedveled pl:napi három zuhany nem hiszem , hogy csődbe vinne titeket.Egy Yorky kutya szobakutya általában rövid a szőrük így nem koszolnak a házba a garnitúrára lehetett volna pokrócot tenni.
Az első babánál ne csodálkozz, hogy nem akarja a karjaiból elengedni én a keresztanyámnak nem szívesen adtam oda elsőre .Ha annyira le lennétek nézve a fiaddal sem házasodott volna össze. Az utcán lehet tényleg nem ismert meg hirtelen a telefonba érthette úgy , hogy neki támadtal , hogy mért utal téged..Ezen én is meglepődnék és rád vágnám a telefont.
Üljetek le KETTEN megbeszélni kinek mi volt a baja a másikkal nem jó rosszban lenni legalább az unoka kedvéért
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!