Kellemetlenül kellene magam érezni?
Elnyertem egy pályázatot,amire apósjelölt pályáztatott. És ennek a feltételei között van az is,hogy 5 évig nem dolgozhatok,mert ezt a pályázatot főállásban kell csinálnom. Azért pályázott,mert fejleszteni akarja a mezőgazdaságukat, és ugyanezt a pályázatot a párom is elnyerte. Én 2 hete mondtam nekik,hogy vissza szeretném adni a pályázatot,nem akarok 5 éven keresztül otthon lenni,nem dolgozni. És az is szerepet játszik abban,hogy így döntöttem,hogy hallottam 1-2 embertől,hogy így vélekedett rólam a párom családja,hogy "én egy koldusa vagyok", "hogy kellene azt megoldani,hogy ne kerüljön a nevemre semmi,de a pénz viszont megmaradjon", és mikor mondtam a páromnak,hogy vissza szeretném adni a pályázatot ő erre azt felelte, "akkor így nem biztos,hogy nekünk van együtt közös jövőnk". Én ezt úgy értelmeztem,hogy akkor ha a pénz nincs én sem kellek. A pályázattal kapcsolatban semmit nem tudtam,akármilyen hivatalos levelet kaptam mindent eltettek a szülei,semmit a kezembe nem adtak,semmit nem mondtak,hogy mi van a pályázattal,mi az elképzelésük,és a páromat akármikor kérdeztem erről mindig azt mondta nem tudja,de engem se érdekeljen,mert az apja mindent rendez. De engem igen is érdekelt volna,mivel az én nevemen van a pénz,és tudni szeretném,hogy mire fordítják,mit akarnak. Tegnap reggel újra megkérdeztek,hogy mit akarok mégis,vissza akarom e még mindig adni. Mondtam,hogy igen,elmondtam azokat amiket hallottam,persze tagadtak,jött a szép beszéd,hogy ők engem sajátjukként kezelnek,stb...
De viszont mikor ott vagyok/voltam náluk soha senki szinte nem is szólt hozzám.
Nekem erre a pályázatra nincs szükségem,és ha tényleg mondtak ilyeneket rólam,akkor úgy érzem,ne fejlesszenek én általam. A páromnak többször mondtam,hogy álljon ki mellettem,többet törődjön velem,és azokkal a dolgokkal amik engem bántanak. Hát nem tette,soha! Mindig mindenben a szüleire hallgat/hallgatott.
És most mondja nekem,hogy őt és a szüleit is nagyon bántja,hogy én így döntöttem,hogy vissza akarom adni. Mondtam neki,hogy ő soha nem foglalkozott azzal,hogy engem is bánt nagyon sok dolog,hát akkor engem sem foglalkoztat,hogy ez most őket,hogy fogja bántani. Tudom,tisztában vagyok vele,hogy e miatt míg élek orrolni fognak rám,az sem kizárt,hogy elvadítanak innen.
És amit apósjelölt mondott nekem még tegnap,az is rátetőzött. "Ő engem ki akart szakítani abból a környezetből amiben éltem". Ezt arra értette,hogy az én szüleimnek nincs olyan anyagi helyzetük mint nekik. Én úgy gondolom,ha valakinek nincs úgy,attól még ugyanolyan ember mint az akinek van. Én a szüleimet nagyon szeretem,és nem fogom hagyni,hogy sértegessék a családomat. Meg akarná még azt is szabni,hogy kivel álljak szóba,mert azt is mondta,hogy "ő csak olyan emberekkel áll szóba,akit ő úgy gondol,hogy hozzá való" és én se álljak szóba akárkivel. Még én érzem magam kellemetlenül az egész dolog miatt. 24/N
Akkor végülis látod.. de kit érdekelnek a szülők álmai? Nekik csak ez a fontos, és a párodnak is, de a te/ti terveddel/terveitekkel mi lesz? Csak kergeted és nem éred utol, mert anyóséknak jár minden?
"ő csak olyan emberekkel áll szóba,akit ő úgy gondol,hogy hozzá való" ---, elfelejtették, honnan jöttek, pedig még meg sincs valósítva a fene nagy álom, már elnézést, tipikus p*r*szt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!