Hogyan reagálnátok hasonló helyzet (ek) ben?
Előre szólok, hogy hosszú, nagyon hosszú lesz, amit írok, emiatt nem kell beszólni. Mindig olvasom, hogy részletesebb leírást kértek a kérdezőktől, így most próbálok alapos lenni.
Mielőtt megszületett a kisfiúnk, sógornőm szólt, hogy akciós az a pelenka, ami neki nagyon bevált mindkettő gyereknél. 100 db van egy csomagban, kértünk 3 csomaggal. Anyósom a megkérdezésünk nélkül még 3 csomaggal vetetett a sógornőmmel. Kaptunk tehát 600 db 3-5 kilós babának való pelust. Kicsit érdekesnek találtuk, hogy miért nem kérdezett meg minket, hát a férjem rákérdezett, hogy mi alapján küldött nekünk ennyit. Ő a sógornőmet kérdezte meg, hogy mennyi pelusra lesz nekünk szükségünk. Sógornőm napi 10-12 pelust használt el, úgyhogy ők kiszámolták, hogy akkor 2 hónapra előre megvették nekünk a legszükségesebb dolgot. Hitték ők, mert a mi kisfiúnk nem így gondolta, és 5 hetes korára kinőtte a pelenkát. Megmaradt 4 teljes csomag és még kb 60db. Sógornő mondta, hogy semmi gond, be lehet cserélni a nagyobbra, csak juttassuk vissza. (500 km-re lakunk egy másik országban...)
Másik eset:
Anyósék jöttek babanézőbe, kérdezték, hogy mit hozzanak ajándékba, mondtuk hogy dm-es pelenkát legyenek szívesek. Hoztak is... egy zsák krumplit.
Sütöttem-főztem, hogy legyen egy jó ebéd, mire ideérnek (akinek újszülött babája van, az tudja, hogy ez nem is olyan egyszerű), de ők hoztak maguknak enni, ők azt kérik.
Másik:
Nem titok, hogy jó módú a férjem családja, (helyesebben a szülei)számítottunk is egy nagyobb összegre tőlük. Nem azért, mert olyan nagy szükségünk lenne rá, hanem mert náluk ez a szokás. Ez sose volt téma, ez olyan, mint a menyasszonyi táncba való bedobás. Gyerek születik és kapsz pénzt. Ennyi. Hát mi nem kaptunk. Vagyis dehogynem. 30 ezer forintot. És ebben már a karácsonyi ajándék is benne van, azt mondta a férjem. A testvére 1 millió forintot kapott gyerekenként, hogy tudjatok mihez viszonyítani. Tudom, hogy ebből a sztoriból én jövök ki rosszul, mert pénzéhes dög vagyok és csak a markomat tartom, de ez nem igaz. Inkább még ezt a pénzt se adták volna, mert ezzel csak egy dolgot értek el. Mégpedig, hogy a férjem iszonyúan érzi magát. Hogy talán a mi kisfiúnk nem érdemli meg? Mit tett ez a pár hetes csöppség, hogy ilyen megkülönböztetésben van része? Így is úgy is megkap tőlünk mindent, nem a szülői támogatástól függ az ő jóléte. Tudom, hogy szólni fog az apjának, hiába kértem többször, hogy ne tegye. Nem ér annyit, hogy egy elég kellemetlen beszélgetés kerekedjen belőle.
Egészen idáig olyan jól megvoltunk, segítettük egymást, semmi gond nem volt. Most viszont nap, nap után jönnek elő a hülyeségek, amiket nem tudunk hová tenni. Sokszor apró dolgok (leginkább azok), de olyan mennyiségben, hogy nehéz elviselni.
Sorolhatnám még a fura és bosszantó eseteket, de azt hiszem, aki meg akarta érteni a problémát, az megértette.
Tőlük kérdezem, hogy ilyenkor mit lép az ember. Vagy nem lép, csak csinálja a saját dolgait tovább? Lehet szarni a szülőkre, akármit is tesznek, vagy nem tesznek?
Valószínűleg van ezeknek a dolgoknak egy másik oldala is, amikről mi itt úgysem fogunk hiteles képet kapni..
Egyébként vagy felvállaljátok a konfliktust, vagy elkerülitek. Ez a ti helyzetetektől, vérmérsékletetektől függ.
Szerintem nagyon fejfújod a dolgot és ezt érezhetik rajtad anyósék is.
A pelenkás dolognál nem látok semmi rosszindulatot. El is lehet adni, ha nektek nem kell.
Az, hogy krumplit vittek pelenka helyett....nos, ez van. Ők ilyenek. Nem ettek a kajádból, ez udvariatlanság.
A pénz a sajátjuk, annak adják, akinek akarják. Rosszul eshet a megkülönböztetés, de majd a saját szüleidtől kapsz.
Az ő véleményükre is kíváncsi lennék, mert így nehéz pártatlanul állást foglalni.
Mindennek megvan a maga oka. Ez a te nézőpontod amit leírtál. De nem ismerjük az anyósék nézőpontját, hogy miért viselkednek úgy ahogy. Ez nem is ránk tartozik hanem a férjedre és a szüleire.
Amit megtehettek.
A férjed kommunikáljon a szüleivel, ha fáj a viselkedésük, ha nem érti miért olyanok veletek, akkor kérdezze meg. Ismered a mondást: "Néma gyereknek anyja sem érti a szavát" Beszéljen a szülőkkel, így okosabbak lesztek.
Ha ez nem jó opció, akkor vegyétek figyelembe, hogy 500 km távolságra laktok a szülőktől. Ez nagyon jó megoldás arra, hogy minimálisra csökkentsétek a közös találkozások számát. Nem kell velük foglalkozni, nem kell vendégségbe menni vagy hívni, nem kell támogatást várni. Úgy kell élnetek mintha nagyszülők nem is lennének..Ekkora távolságnál nem nehéz feladat ez. Egy biztos: Nem éri meg idegeskedni ilyen butaságok miatt.
Mi mindig a felet kapjuk annak amit a sogornom, pl eskuvonkre 100.000 Ft-ot ok az infláció miatt 200-at stb....
Mi nem szólunk ezert nem ér annyit.
Jóban vagyunk mindenkivel mi csak a saját dolgunkkal foglalkozunk.
Persze ennek ket oldala van nalunk is, nem en vagyok a lánya anyósomnak nem vagyunk bizalmas kapcsolatban stb a ferjem meg férfi ezert szinten...nyilvan a sogornom jobban oda teszi mágat bizonyos esetekben.
Sztem ha beszéltek velük az nem baj ....
Az, hogy vett nektek 3 csomag pelust, az szerintem jó dolog volt, én személy szerint megkérdeztelek volna róla.
Vitt magával kaját, hogy téged ne terheljen, mert ahogy írtad, pici babával még egy vajas kenyeret megkenni is teljesítmény. Szólhatott volna, hogy ő rendezi az ebédet aznapra.
Ezek kommunikációs problémák, amik a leírásod alapján az anyósodtól erednek. Megy a saját feje után, segíteni akar, de rosszul sülnek el a dolgok. Mondani kell neki, hogy kérdezzen, szóljon, ha készül valamire.
Arra nem tudok mit mondani, hogy nem annyi pénzt kaptatok, amennyit ti gondoltatok. Azt írod, pár hetes a kisfiú, úgyhogy még várjatok egy picit. Lehet, hogy le van kötve a pénz, ki tudja, talán épp év végéig... Nem tudom, nálatok milyen összegek mozognak karácsonykor, de a 30,000 elég szép összeg azért.
honnan veszed hogy idős korukra van még egy felesleges millájuk?
túl drámázod
A segíteni akarással semmi baj nincsen, sőt ez a megszokott nálunk. Mindenki amiben tud, odaáll és csinálja.
Ami a probléma: napi szinten beszélünk a létező összes ingyenes csevegő programon keresztül, mégse bírta megkérdezni, hogy jó-e ha vesz 300 db ugyanolyan pelenkát. Mert mondtuk volna, hogy vegye a következő méretet, és ennyi. Hogy hozza a kaját, hát legyen, főzzön ő, hozza el, együk meg. De akkor szóljon, hogy te marha, ne készüljél ebéddel, majd én viszem. Hogy azt ettük, amit ők hoztak, és megmaradt, amit én főztem, az se baj, volt kaja napokig. Igaz, felét kidobtuk.
A kommunikáció működött eddig. Még arról is tudtunk, mikor székrekedése volt, olyan mélységekig beszéltünk mindenről. Tudtam, hogy melyikőjük mikor megy orvoshoz, milyen lett a véreredmény. És most ilyen dolgokat meg mégsem beszélünk át?
Az a baj, hogy itt minden a pénzről szól.
Pluszban a férjed rájött, hogy a tesóját jobban szeretik. Van ilyen.
A hatékony kommunikáció nem csak azt jelenti, hogy beszéltek egymással rendszeresen, hanem hogy a lényeges infók átmennek köztetek. Lehet úgy beszélni órákat, hogy annak se haszna, se értelme.
Ezt a gyerek születik- megy az 1 milla szokást miből sikerült leszűrni? Nem lehetséges, hogy a testvér esetleg rosszabb anyagi helyzetben van, vagy jobban tud/akar követelőzni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!