Ti szóvá tennétek ezt a leendő anyósotoknak?

"Én ebben azt nem értem, hogy miért anyósodra haragszol ezért? Én sokkal jobban haragudnék a volt feleség hozzáállására, mint arra, hogy anyós elmondta neki."

Azért, mert az extől nem nagy meglepetés ez a gusztustalan hiszti, ő egy ostoba és gonosz nő, tőle nem is nagyon vártam mást. Eddig is voltak hasonló húzásai, nem véletlenül rühellem.

De anyósomtól azért nem számítottam arra, hogy tönkreteszi a fia esküvőjét, meg hogy megfúrja hogy az unokája ott lehessen, mindezt csak azért, mert utál engem.

"Kérdező, én igazából nem értem, hogy ha kérhettétek volna arra a napra is, amikor amúgy is nálatok van a gyerek (hiába szülinapja), akkor miért nem kértétek? Tudom, mert nem örült volna annak, hogy a szülinapjával egy napon van az apjáéknak a házassági évfordulója, de az rajtatok múlik, hogy ezt a későbbiekben ne úgy érezze, hogy ezzel ő nincs középpontban. Ha tudod az exről, hogy ilyen, akkor egyrészt nem értem, miért nem lehetett olyan napra szervezni, amikor nálatok a gyerek, másrészt nem értem, miért nem lehetett azt kérni anyósodtól (nem te hanem a fia), hogy legyen szíves ne mondja senkinek se. Tehát igazából előkészülhettetek volna a problémára, ha már ismeritek az ex-et, de nem tettétek, most meg mindenki más rossz, mert nem úgy alakul, ahogy szeretnétek."

Egyrészt: képzeld magad az ötéves gyerek helyébe. Szülinapja van, és ahelyett hogy mindenki vele foglalkozna, meg a tortájával és az ajándékával, a tény hogy ő hat éves lesz csak másodlagos amellett, hogy az apja elveszi a csaját. Azért ez biztosan nem esett volna jól neki, nem akartuk semmiképpen sem így csinálni.

Másrészt: azért nem kértük meg anyóst, mert fel sem merült bennünk, hogy esetleg továbbadja az exnek. Mindkettőnk szerint az alapvető kultúra része, hogy az ifjú párra bízzuk, hogy kivel és mikor osztják meg a hírt, nem újságoljuk helyettük boldog-boldogtalannak. Mondom, az én anyukám is felhívott és megkérdezte, hogy elmondhatja-e xy rokonnak, nem pedig a hátunk mögött szétkürtölte. Anyósból is kinéztünk ennyi intelligenciát, de úgy tűnik, hiba volt.

"Na hát ezt is meg lehetett volna oldani. Odamentek a gyerekhez és elmondjátok neki, hogy pont aznap lesz az esküvőnk, de kitűzünk egy napot, amikor csakis téged ünneplünk, elmegyünk sokfelé, csinálunk sok olyan dolgot, amit szeretnél."

Velem is ezt csinálták a szüleim minden évben, mivel ők is pont aszülinapomon házasodtak össze. És emlékszem, hogy kicsiként nekem rosszul esett, és nem értettem, hogy miért az én szülinapomat kell mindig máskorra tenni, miért nem ők házasodtak anno máskor.

Ha ugyanezt eljátszottuk volna a gyerekkel,0 akár csak most az egyszer, úgy hogy ráadásul a szülei elváltak, akkor joggal érezhetné úgy, hogy én elvettem tőle az apját. Nem akartuk ezt megkockáztatni, ennyi.