Mit tennétek a helyemben? Nem tudom, hogyan tovább az anyóssal.
Soha nem volt igazán jó a kapcsolatom az anyósommal. Kezdettől fogva nem szeretett, de messze élünk tőle, így eddig nem volt komoly probléma. Mikor terhes lettem, azt mondogatta, hogy kíváncsi lesz, hogy tudok megbirkózni a gyerekneveléssel, mert nekem a munka a legfontosabb. Mikor megtudta, hogy a kisfiam 3 éves koráig szeretnék otthon maradni, akkor a fiát sajnálta, hogy milyen egy ingyenélő vagyok, eltartatom magam. Kisfiam egyre inkább igényli a gyerektársaságot, ezért úgy döntöttünk, 2 éves korától kipróbáljuk vele a családi napközit, ha tetszik neki, akkor heti 2-3 napot ott tölt. Anyósnak erre az volt a reakciója (a hátam mögött ), hogy én egy sznob pi..a vagyok, nekem nem jó a bölcsőde és szegény fia halálra dolgozza majd magát, hogy kifizethesse a napközi díját.
Most jutottam el oda, hogy betelt a pohár. Elegem van abból, hogy bármit csinálok, csak kritizál. Legszívesebben egyszer és mindenkorra befejeznék vele minden kapcsolatot.
Férjed mit szól ezekhez a kritizálásokhoz?
Egyébként nem tudsz mást csinálni, minthogy "egyik füleden be, másikon ki". Nem az anyósnak kell megfelelned - és ahogy látszik, úgysem fogsz tudni soha. Viszont a férjeddel érdemes erről elbeszélgetni, ugyanis pl. a gyerekre sem lesz túl jó hatással, ha majd nagyobb lesz, és állandóan azt hallja a nagymamájától, hogy az anyját szidja.
Beszélj a férjeddel. Ha nem akarod ellehetetleníteni a család életét, akkor ne te reagálj soha anyósodnak, hanem a férjed beszélje ezt át vele.
Gondolom férjed szeret téged, és meri mondani anyucinak, hogy fogja be a száját, ha csak ilyeneket tud mondani.
Sokszor elgondolkodok azon, hogy azokban a házasságokban ahol az anyós ennyit enged meg magának, hol van a fia.
Én nem is tudom, hogy hogy reagálnék, ha a férjem ezt így ilyen formában ráhagyná az anyjára. Én nyilván nem veszekszek anyósommal soha, de ha olyan megjegyzéseket tesz négyszemközt ami engem bánt, azt megbeszélem a férjemmel, és megkérem hogy drága mamával beszélje ezt meg.
Mindig kiáll mellettem, mint ahogy én se tűrném, hogy a szüleim minősíthetetlen módon nyilatkozzanak a férjemről. Szerintem ennyi a titok. Ha drága anyósod nincs leállítva, egyre jobban el fogja engedni magát, mert úgy érzi majd hogy megteheti.
A fia nem tartja vele a kapcsolatot, évente 2× elmegy hozzá beszélgetni 1-2 órára. Régebben sem volt igazán jó a kapcsolatuk, de a férjem sokszor segítette anyagilag. Az anyós szeret vásárolgatni hitelből, hol ide, hol oda tartozik. Végül komolyabb hitellel is megterhelte a házát és ezen a férjem nagyon feldühítette magát. Hiába kérte, hogy ne tegyen hitelt a házára, anyós és az egyik lánya, akinek felvette a hitelt lehurrogták és azt mondták neki, hogy pénzéhes és félti biztos az örökséget. Ezen annyira megbántódott a férjem, hogy 3 évig rá sem nyitotta az ajtót.
Igazából engem az bánt, hogy látom, milyen nagyon szereti anyós a kisfiúnkat, nincs szívem megfosztani attól, hogy láthassa. Ha egyszer odáig fajul a dolog, akkor befejezem vele a kapcsolattartást, de ezt vagy most teszem meg, amikor a gyerek nem is fog rá emlékezni, vagy nem teszem meg. A kisgyereknek nem akarok rosszat azzal, hogy egyszer csak nem megyünk többé a másik nagymamához. Emlékszem gyerekkoromból, mennyire szerettem járni a nagyszülőkhöz.
"de a férjem sokszor segítette anyagilag. Az anyós szeret vásárolgatni hitelből"
Neked tényleg nem esik le, hogy mi az igazi probléma?
Kedves 4-es! Eddig úgy tudtam meg ezeket a dolgokat, hogy telefonban a fejemhez vágta, vagy levélben megírta.
Ez a mostani kivétel, mert egy barátnéjának írt levelet rólunk is, egyébről is szerintem az automatikus levélbeállítást használta, így nekem is és másoknak is átment a levél. (gyakran szokott pps anyagokat küldeni az ismerőseinek, így nekem is)
Egyszóval, én erről az utolsó megjegyzésekről elvileg nem is tudhatnék.
Külön kínos a dolog emiatt.
Velem próbálja tartani a kapcsolatot, hogy legalább képen láthassa az unokáját, mert én írom meg neki, hogy mi történt vele, miket csinál, küldök fotókat.
Azt hittem, hogy a gyerek születésével megváltozott a viszonyunk, de úgy tűnik, éppúgy utál, csak az unoka miatt fogja vissza magát.
Kedves 6-os!
Ebben igazad van, de mi a garancia, hogy a gyereknek később nem kezd el szidni. Hihetetlen, hogy nem képes tartani a száját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!