Azok akik szakítottak anyóssal/nyíltan megromlott a viszonyuk, hogyan jutottak el ide?

" És hogy jutottatok el arra a pontra, hogy inkább legyen rossz a viszony "

-erre nem lehet egy választ adni,hisz mindenkinél más és más a szitu,

Régi történet, mert anyósom pár éve meghalt.

Amikor addig fajult a dolog, hogy az anyósom foggal-körömmel szét akarta tépni a kapcsolatunkat, bevetve mindent, amit csak egy magafajta hisztéria tudott (a család felhasználása, a férje ellenem uszítása, nagyközönség előtti nyílt megalázás), akkor jött a szakítás.

Ez olyan formában történt, hogy közöltem a férjemmel, hogy ő maga mehet, de én többet látni nem akarom az anyóspajtit. A férjem szerencsére teljes mértékben belátta, hogy aljaas és önző az anyja, hiszen maga is menekülni akart mindig tőle. Kemény meccs volt, de megcsináltuk, egyrészt mert összefogtunk, másrészt mert én erős lélek vagyok.

A gyereket oda kell engedni a nagyihoz alapból, mert a nagyanyja. Ez a viszony köztük van, nem közted és a nagyi között. De mivel felelős vagy a gyereked lelki egésszégéért is, oda kel figyelni. Hazajön a nagyitól, látod rajta, hogy hogyan változott, látod, hogy a nagyi jót vagy rosszat adott hozzá, és a gyerek előbb-utóbb elkotyogja azt, hogy a "nagyi ezt mondta rólad vagy a nagyi ezt üzente neked". Na ekkor szépen felhívod az anyóst (előtte mindent megbeszélsz a férjeddel!), vagy írsz neki levelet (ha e-mailje nincsen, akkor hagyományosat), és helyreteszed: mivel a gyereket eszköznek használja ellened, és a gyerek lelkére nagyon nincs az jó hatással, hogy két haragos felnőtt között kell neki közvetítenie, tehát innentől kezdve a gyerek akkor megy hozzá, ha először ő maga hozzátok utazik és bocsánatot kér tőled, valamint a viselkedését gyökeresen megváltoztatja. Egyébként csak akkor, amikor a gyerek nagykorú lesz.

Gyűlölködő, állandó háborúságot szító anyósokat ignorálni kell. Aki nem képes adig eljutni, hogy tudomásul vegye a fia (vagy lánya) választottját, az önző, birtokló és infantilis ember. Felnőttkét e három vonás kombinációja ritka rossz dolgokrat képes produkálni.

"erre nem lehet egy választ adni,hisz mindenkinél más és más a szitu"

Pont ezekre a más és más szitukra kíváncsi.

A két fenti példában megfigyelhetted Kérdező, a közös vonásokat:

1 Az ifjú pár egy új, másik család

2 A férj-feleség együtt döntöttek, ahogy egy párkapcsolatban ez elvárható.

Nekünk nem voltak túl durva bepróbálkozások, de mi is mindig megbeszéltük, kinek a szülei mit "kavargattak" - de azt elég volt kinevetni.

Azt írod hogy még is csak a párod anyja. Akkor ő is mondhatná nem szivatom a Gizikét mert még is csak őt választotta a fiam, ő az unokáim anyja.

Ennyire ne legyél lelkiző. Mondj mindenre nemet, ne engedj szervezkedni neki.