Párom mamájánál, anyjánál lakunk. Kikészülök tőlük, és undorodom a háztól is. Azt se akarnák hogy elköltözzünk újra?
Kicsit hosszú lesz, de jó kiírni magamból.
Elvesztettem a munkahelyemet, és ezért albérletből felköltöztünk a párom mamájához 1 hónapja, aki egy kisebb házban lakik, a párom anyja meg közvetlenül mellette, egy udvarban. Olyan rosszul van megcsinálva a ház, hogy mindig a nagymamáján keresztül kell menni wcre stb. Mamája mondta, hogy hozzak be vödröt abba pisiljek. Evvel még nem is lenne gond. Viszont ha nagy wcznem kell, ki kell menni az udvarra, mert el van dugulva a wc már több mint fél éve. Szóval se nagy wc-zni, se fürdeni nem nagyon lehet. Fürödni lavórban, mert olyan hülyén oldották meg a fürdőt, hogy fával kell fűteni ott is, a szobákban is.. Fa meg nincs nagyon. Szóval sokszor szétfagytunk a lakásban.
A mi szobánkba ki-be járkálnak. Reggel 4-5 órakor már kiabálás van, mert mindenki olyan hangosan beszél... Főzni egyedül nem tudok , mert anyja, mamája mindig ott van és okoskodnak. Vagy kiveszik a kezemből a dolgot, és csinálják ők. Olyan koszban él a mamája, hogy csak lestem... az egész fürdőszoba, ahol se villany, se ajtó- olyan kosz van ott, hogy rossz oda bemenni. Leszólják, hogy milyen cipőben járok, miért nem veszek másikat... Mindig próbálnak célozgatni, hogy amit én főztem albérletben, azt a párom nem szereti, miközben többször elmondta, hogy jobbat főztem, mint a mamája, anyja...
Ráadásul a mamája pénzéhes kicsit. Mikor dolgoztam, minden egyes találkozásnál megkérdezte, hogy mennyi pénzt keresek.. stb.
Megmondtuk, hogy ha találok új munkahelyet, akkor elköltözünk innen, megyünk albérletbe- újra. Mamája felkapta a vizet, hogy de nekünk itt arany életünk van. Minek költenénk albérletre?! A párom budapesten dolgozik, most Komárom esztergom megyében lakunk, és 3:30kor kel, hogy beérjen pestre dolgozni... nem bírja ezt a korán kelést ő sem...
akárhányszor felhozzuk nekik az elköltözést, egyből kiakadnak- és megkérdezik: tényleg mentek majd? minek? - mintha még sose mondtuk volna nekik.
Amíg albérletben voltunk, néha kaptunk 1-2 ezer ft-ot a mamájától, az én mamám adott 50 ezer ft-ot, és többször 10-20 ezret, monst a párom mamája avval piszkál, hogy az én mamám semmit nem segített nekünk- és hogy engem biztos utálnak a szüleim.... miközben ez nem igaz! Mindig ott vannak, ha kell.
Arról nem is beszélve, hogy szeretkezni se nagyon tudunk itt, mert nem tudom magam elengedni, félek, hogy mamája meghallja... volt, hogy majdnem ránk is nyitott, egyből szét ugrottunk a párommal...
az egy hónap alatt, egyszer nem láttam még takarítani a mamáját!
ja meg elmosogatni sem lehet rendesen, mert csap nincs ott, lavorban jéghideg vizben mosogatunk. Amig csak vendégségbe jöttünk, mindig koszosak voltak a tányérok, evőeszközök egy kicsit. Ami elég kiábrándító.
Egyszer főztem nekik, tudják, hogy tudok fözni- de majdnem mindennap azt hallgatom, hogy főztem e egy általán a páromra? főztem e valaha?
Na, és azt érzem, hogy az én mamámmal akar versenybe szállni, mindig kérdezgeti, hogy: a te mamád is főzött már ilyet? a te mamád is ez meg az?, mikor vissza v álaszolom, hogy igen, a mamám mindig jókat, sokmindent főz, akkor e lhallgat....
sírás kerülget mindennap!!!! :((
Aki tud esetleg munkát, az segíthetne is, nem bírom itt....:(
válasza:Hallod, megette ezt a kapcsolatot a fene. Nem az "anyós" vagy a putrija miatt, hanem a srác egy nyámnyila anyucikicsifia.
Mi az, hogy visszahúzódó típus? Aztamindenit neki, felnőtt ember ne adja már ennyire mimózát. Ha az én páromat szivatná így anyám, én úgy leosztanám mint a magyarkártyát.
És mi az, hogy látja, hogy szenvedsz, de nem fogadná el, hogy a te szüleidhez költözzetek? (BTW ott lenne meló? Ott is mélyszegénység van?)
Ez a pasi tojik rád. Költözz el. Egyedül.
Én is sokszor érzem úgy, hogy nem miattam lesz vége ennek a kapcsolatnak, hanem azért, mert ennyire függ a szüleitől. Mondtam neki, hogy engem zavar, hogy téged napi 3-4x hívogatnak. Erre mondja, hogy: engem nem zavar, és ezt is bunkó stílusban. Nem eltiltani akarom a szüleitől, Isten ment, hogy ilyet tegyek! Hetente 1-2x látogatta is őket. Olyat is mondott már a párom, hogy : engem nem szarnak le a szüleim, mint téged. Na, attól, hogy nem napi szinten hivogatnak, hanem heti 1x, az nekem tökéletesen megfelel, havi 1x találkozom a szüleimmel, vagy annyi se. De imádom őket. Volt, amikor a volt párommal éltem, akkor ő nem dolgozott, én tartottam el, de volt, hogy enni sem tudtunk mit- mégsem mentünk hozzájuk, vagy hozzánk lakni!
Volt, amikor nekünk se volt mindig meleg étel, majd mondta a párom, hogy nem hiszi el, hogy van még ember aki ilyen rossz helyzetben van. Mondom pedig sokan vannak, minden rossz után jön a jobb....
válasza: válasza:Komolyan nem értem. Addig szép és jó, hogy van fedél a fejetek felett általuk, de azért fúj és rondák...
Félreértés ne essék: én is bekattannék ilyen körülmények közt. De biztos, hogy egy percig sem maradnék! Ha kellene, idegenekkel társulnék albérletbe, akármi.
Ráadásul neked a szüleid állítólag segítenek, ha kell. Akkor miért nem élsz velük? Gondolom, ennél csak jobb körülmények lehetnek.
Szóval szemét dolog kitárgyalni, milyen fertőben élnek (mert tényleg abban!), de akkor minek vagy ott????
válasza:Ezt a 2-3 hónapot kibirom, amíg nem találok munkát, ha találok, az első fizetésem után elköltözünk!
De jól esett kiírni magamból, mert sajnos itt a páromnak ha panaszkodok, csak bevágja a durcát.
Nekünk azt lesik még sokszor, hogy mikor kapunk össze valamin. Múlthéten összevesztünk egy picit, mamája már egyből kérdezgette : mivan, össze vesztetek? Ha veszekedés van akkor miért vagyunk együtt?! Mondom neki: " Veszekedés minden párkapcsolatban van!" majd kinevetett....
Próbálok minél kevesebbszer kijárni a szobából, hogy kevesebbet fussak össze velük. És mindennap reménykedek, hogy találjak olyan munkát, ahova rendesen be tudok járni. Sajnos a délutáni műszakot így nem nagyon engedhetem meg magamnak, mert az utolsó buszt- vonatot nem érném el.
A jegy budapestig 550 ft, szóval oda vissza több, mint egy ezres. Lesz, amikor állásinterjúra se fogok tudni bemenni. :( de mindent megteszek azért, hogy sikerüljön valami!
Pedig azt nem mondanám rájuk, hogy szegények! Mamájának a nyugdíja 100 ezer anyjának a párja 120at keres, és az anyja is kap nyugdíjt, ami 30 ezer. Ez azért nem kevés pénz! De hogy a pénz hova teszik?! fogalmam sincs!
Étel az van mindig, mindennap főznek. Plusz ami kaja kell nekünk- azt mi vesszük. tusfürdő- mosópor öblítő fertőtlenítő minden ami nekem/nekünk kell azt mi vesszük.
Anyukája szeret öltözködni, ruhát sokszor vesz magának. Bár lent anyukájánál nincs kosz, ő takarít, őt kedvelem, de sokszor ő is túlzásokba tud esni... A mamája mindig azt mondja " én most már nem adok nektek pénzt semmire, elrakom a temetésemre majd ha lesz" Na, a mamájának van egy nagy plazma tvje is, ő is szeret öltözködni, na de a plazma tv árából meglehetett volna csinálni a fürdőt, hogy rendesen lehessen fürdeni, vagy a radiátort, hogy ne fával kelljen fűteni. Hát sajnos ez van...
Amúgy igen, ez falu.
Azt is naponta elmondja a mamája, hogy ha elköltözünk, a párom úgy is vissza fog majd ide jönni. - Pedig ő sem szeret itt lakni, amíg albérletben voltunk, alig veszekedtünk, örült, hogy végre külön van mamájától! Ő is sokszor unja már. A kapcsolatunk legelején mikor engem le k...áztak, akkor a párom kiállt mellettem, elég csúnyán elküldte az anyját melegebb éghajlatra. Sőt, olyan ideges lett, hogy majdnem elájult! mikor a mamája vele veszekszik vagy cseszteti, akkor is csendben marad, amikor én veszekedek vele, akkor sem szólal meg... ő nem ilyen.
válasza:És úgy érzed, érdemes a párod arra, hogy megtedd érte ezeket a dolgokat? Hogy alább adj az igényeidből? Boldoggá tud tenni? Próbál megérteni téged?
De a legfőbb kérdés: miért kell neked ezt elviselned?
Hogy őszinte legyek, nincs az a férfi a világon, akiért képes lennék ilyesmin keresztülmenni. Lehet engem sznobnak, finnyásnak, kényesnek nevezni, de becsülöm annyira önmagamat, hogy ne legyen elég annyi, mint amit ide most leírtál nekünk. És mi van akkor, ha hónapokig nem lesz munkád? Nem tudom mi a végzettséged, de az én párom villamosmérnök, és még így is sok idő után sikerült csak elhelyezkednie.
Ez az egész, ami veled történik, a te hibád, senki másé. A család körülményeiről nem tehetsz, de az, hogy ott maradsz vagy elmész, egyedül a TE döntésed. Egyszerűen hagyod, hogy eltapossanak! Talán jól olvastam, hogy volna hová menned. Komolyan nem értem, miért nem mész oda. Jó, igen, a barátoddal akarsz lenni, mert az elvileg tök jó, csak gyakorlatilag mégsem, mert kiírtad ezt a kérdést. Amíg nem találsz munkát, költözz el onnan. Szerintem az állandó súrlódások a családdal hamarabb végeznek majd a kapcsolatotokkal, mint a távolság.
Lakhatnál a szüleidnél, kulturált körülmények között, aztán ha kapsz munkát, újra összeköltöztök, addig meg találkoztok valahol alkalmanként. Ennyit ki lehet bírni külön, ha meg mégsem, akkor olyan is az a kapcsolat.
Ne haragudj, ha esetleg megbántottalak, nem akartam durva lenni, de nem értem, hogy sok nő miért szeret magának ennyire szenvedést generálni...
Amúgy meg arra, hogy a szülei mit akarnak, mármint a költözést illetően, csak egyet tudok mondani: ki nem szarja le? Nem vagy te jótékonysági intézmény, se élő céltáblája a rosszindulatuknak.
válasza: válasza:figyu.. az a helyzet hogy ha elköltöztök se fog változni a helyzet. még hozzá ahhoz hogy a párod egy anyuci pici fia, plusz nagymama. ha neked nem jó ez így akkor bizony lépned kell a kapcsolatból kifelé, vagy különben egész életedben bánni fogod.
hidd el én is asonló képpen voltam előző párommal, semm gond nem volt addig amig albérletben lakott... aztán csődbe ment a cég és visszaköltözött anyjához, és meg tapasztalhattam hogy milyen a kapcsolata az anyjával (az anyja velem normálisan viselkedett de amit a fiával leműveltek már komplett pszichológiai eset tanulmány)
így a szitunak köszönhetően megismertem a srácnak azt az oldalát is amire azt mondtam hogy köszi de én ilyen emberrel nem akarom leélni az életem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!