Párom mamájánál, anyjánál lakunk. Kikészülök tőlük, és undorodom a háztól is. Azt se akarnák hogy elköltözzünk újra?
Kicsit hosszú lesz, de jó kiírni magamból.
Elvesztettem a munkahelyemet, és ezért albérletből felköltöztünk a párom mamájához 1 hónapja, aki egy kisebb házban lakik, a párom anyja meg közvetlenül mellette, egy udvarban. Olyan rosszul van megcsinálva a ház, hogy mindig a nagymamáján keresztül kell menni wcre stb. Mamája mondta, hogy hozzak be vödröt abba pisiljek. Evvel még nem is lenne gond. Viszont ha nagy wcznem kell, ki kell menni az udvarra, mert el van dugulva a wc már több mint fél éve. Szóval se nagy wc-zni, se fürdeni nem nagyon lehet. Fürödni lavórban, mert olyan hülyén oldották meg a fürdőt, hogy fával kell fűteni ott is, a szobákban is.. Fa meg nincs nagyon. Szóval sokszor szétfagytunk a lakásban.
A mi szobánkba ki-be járkálnak. Reggel 4-5 órakor már kiabálás van, mert mindenki olyan hangosan beszél... Főzni egyedül nem tudok , mert anyja, mamája mindig ott van és okoskodnak. Vagy kiveszik a kezemből a dolgot, és csinálják ők. Olyan koszban él a mamája, hogy csak lestem... az egész fürdőszoba, ahol se villany, se ajtó- olyan kosz van ott, hogy rossz oda bemenni. Leszólják, hogy milyen cipőben járok, miért nem veszek másikat... Mindig próbálnak célozgatni, hogy amit én főztem albérletben, azt a párom nem szereti, miközben többször elmondta, hogy jobbat főztem, mint a mamája, anyja...
Ráadásul a mamája pénzéhes kicsit. Mikor dolgoztam, minden egyes találkozásnál megkérdezte, hogy mennyi pénzt keresek.. stb.
Megmondtuk, hogy ha találok új munkahelyet, akkor elköltözünk innen, megyünk albérletbe- újra. Mamája felkapta a vizet, hogy de nekünk itt arany életünk van. Minek költenénk albérletre?! A párom budapesten dolgozik, most Komárom esztergom megyében lakunk, és 3:30kor kel, hogy beérjen pestre dolgozni... nem bírja ezt a korán kelést ő sem...
akárhányszor felhozzuk nekik az elköltözést, egyből kiakadnak- és megkérdezik: tényleg mentek majd? minek? - mintha még sose mondtuk volna nekik.
Amíg albérletben voltunk, néha kaptunk 1-2 ezer ft-ot a mamájától, az én mamám adott 50 ezer ft-ot, és többször 10-20 ezret, monst a párom mamája avval piszkál, hogy az én mamám semmit nem segített nekünk- és hogy engem biztos utálnak a szüleim.... miközben ez nem igaz! Mindig ott vannak, ha kell.
Arról nem is beszélve, hogy szeretkezni se nagyon tudunk itt, mert nem tudom magam elengedni, félek, hogy mamája meghallja... volt, hogy majdnem ránk is nyitott, egyből szét ugrottunk a párommal...
az egy hónap alatt, egyszer nem láttam még takarítani a mamáját!
ja meg elmosogatni sem lehet rendesen, mert csap nincs ott, lavorban jéghideg vizben mosogatunk. Amig csak vendégségbe jöttünk, mindig koszosak voltak a tányérok, evőeszközök egy kicsit. Ami elég kiábrándító.
Egyszer főztem nekik, tudják, hogy tudok fözni- de majdnem mindennap azt hallgatom, hogy főztem e egy általán a páromra? főztem e valaha?
Na, és azt érzem, hogy az én mamámmal akar versenybe szállni, mindig kérdezgeti, hogy: a te mamád is főzött már ilyet? a te mamád is ez meg az?, mikor vissza v álaszolom, hogy igen, a mamám mindig jókat, sokmindent főz, akkor e lhallgat....
sírás kerülget mindennap!!!! :((
Aki tud esetleg munkát, az segíthetne is, nem bírom itt....:(
Több megoldás is van
1. költözzetek a te szüleidhez
2 költözzetek a te mamádhoz
3. béreljetek egy szobát.
Menekülj, mert hosszú távon rámegy a kapcsolat.
Ettől jobb albérletet azért szeritnem találtok. Lehet nem lesz tisztább, lehet hogy csak egy szoba, de legalább nem bactatnak.
Az egomi vonattal jártam én is haza, évekkel ezelőtt, diákként se volt olcsó. Legalább a vonatjegyet megspóroljátok.
A mama eléggé görény, és ezt most nem a tisztaságszeretetére értem. Gondolom falu, ti vagytok nekik a show, végre történik valami. Plusz abba a vágyálomba rángathatják magukat, hogy lám, ők gondoskodnak. (míg a te családod lám, cserben hagyott - függetlenül attól, hogy mi ott a tényállás).
A párom nem akart az én mamámhoz költözni, mert eléggé visszahúzódó a párom. Pedig az én mamám semmit nem zavarna, 3 szobás lakás, és csak egyedül a mama lakik ott.
Meg úgy sem szerettünk volna lenni a párommal, hogy külön.
Szóval akármennyire is tiltakoztam, ide jöttünk, bele egyeztem- persze tudtam, hogy nem lesz egyszerű.
Amúgy sokat veszekszünk a párommal, mert többször mondtam neki, hogy fázok, meg hogy elég hosszú a hajam, egyszer megmostam lavórba, nem tudtam a sampont kimosni belőle rendesen, és ezen is kiakadt a párom, hogy nekem semmi nem jó. Mondtam, hogy nekem lavórba sem valami kényelmes fürdeni, mert az intimrészemet nem tudom olyan jól kimosni, megmosni, ahogy azt kell. Volt, amikor nagymamámnál nem volt víz, mert csőtörés vagy mi volt nem tudom, akkor is egy hétig lavorban fürödtem, de azért az, hogy mindennap- az egy kicsit rossz nekem. A párom nem nagyon áll ki mellettem, nem szeret belefolyni a vitába, inkább csöndbe marad, pedig sokszor várom, hogy mellém álljon... vagy mondja meg, ha az ő mamájának nincs is igaza...
Amúgy a rezsit fizeti a párom, ételt mi veszünk magunknak. Egyáltalán nem élvezem azt a helyzetet, hogy jelenleg nem dolgozom! Remélem minél előbb találok munkát, akár takarítói állás is szuper lenne!
Ja, azt nem is írtam, a kapcsolatunk legelején állandóan a volt barátnőről beszéltek, hogy az milyen volt stb. Olyan is volt, hogy az anyja nekem förmedt, hogy ekkorra akkora kis k...a vagyok, hogy nem hagyom magam megalázni, a szobában összegyült mindenki, engem kezdtek ócsárolni meg hogy ha terhes lennék kirúgdalnák belőlem a gyereket, és ekkor én vissza szóltam valamit, de nem csúnyát, csak megvédtem magam- és akkor mondták, hogy "nézd már a kis k...a hogy visszaszól!"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!