Mit lehet tenni egy ilyen rámenős anyóssal? Hogy lehetnék én is a gyerekemmel?

Hát jó sokáig vártál. Én már az első alkalommal lerendeztem volna. Elég határozott tudok lenni, és akkor nem nagyon tesznek ellenem :)

Ha bármi olyat tesz ami neked és a férjednek nem tetszik, akkor először figyelmeztesd, hogy ha még egy ilyet mond a gyereknek, akkor mentek is haza. És ha mondja, akkor tartsátok is be. Még mielőtt átmentek hétvégén beszéld meg a pároddal, hogy mi az ami még belefér és mi az ami nem. De abban álljatok ki egymásért. Férjed is álljon ki melletted. Ha elkezdi mondani a gyereknek, hogy anya nem enged ezt vagy azt, pedig én engedném, akkor szólj neki, hogy ezt legyen szíves befejezni, vagy mentek haza. Ha folytatja, akkor egyből kivenni a gyereket a kezéből és indulni haza. Hamar rá fog jönni, hogy akkor tud többet a gyerekkel lenni, ha együtt működik veled és nem tesz alád.

Nektek ez most azért lesz nehezebb, mert eddig hagytátok magatokra nőni. Ha már az első ilyennél leállítottátok volna, akkor ezen már túl lennétek. Legyetek határozottak.

Utolsó nagyon jókat mond, fogadd meg :)

A lényeg, amit írtak: határozottság ÉS következetesség! Amit egyszer megmondtatok neki (elmegyünk, ha genyóskodni tetszik anyuka :)), az legyen is úgy, de tényleg! Kivenni a kezéből, és elmenni. "Cserébe" viszont ti se szóljatok egy rossz szót sem a nagymamáról, ha ott van, ha nincs! Annyit mondtok, neki, hogy a mama fáradt volt, ezért kellett elmennetek.

Az utolsó mondatot a gyerekre értettem, neki mondjátok ezt.

Mire akkora lesz, hogy jobban felfogja a dolgokat maga körül, addigra a kedves mama is normálizálódni fog, és akkor már nem kell füllenteni.

ettől szét megy a házasság? nem vagy komplett

komolyan mondom egy olyan ember véleménye aki téged gyűlöl hol érdekel? Tojjál rá nagy ívben és kész, csak akkor viszed át az unokát amikor te látod jónak. az én anyukám amikor a nagymamám kimutatta hogy nem szeret engem,boldogan kijelentette,hogy akkor ő többet nem megy át hozzá és kifejezetten jót tett neki,hogy nem tartotta fenn vele a kapcsolatot. Ő is azt mondta miért érdekeljen egy olyan ember aki semmilyen tiszteletet nem mutat irántam,jobban érdekel annak az embernek a véleménye aki szeret engem.

Úgyhogy ne légy ilyen tutyimutyi és mondd meg neki hétvégeken láthatja az unokát megy ünnepek és ennyi,ő pedig ha így viselkedik elmehet a bús fenébe,ne érdekeljen mert egyszer majd úgyis elpatkol.

Nem olvastam végig a hozzászólásoka, de: még jó, hogy megsérteném, de még hogy..... Mondjuk én nem is kerülnék ebbe a helyzetbe, hogy másfél éves a gyerekem, a terrorista anyósom minden nap a lakásomban ül, nekem meg úgy kell engedélyt kérnem, hogy megfogjam a saját gyerekem, és a hab a tortán, hogy akkor sem tehetem?!

Kérdező, nincsen neked valami nagy bajod? És ezt nem sértegető szándékkal írom, hidd el. A férjed sem tökéletes, az anyósod meg egyenesen klinikai eset, de szerintem veled is van valami gond: olvastad a saját szavaid??

Hogy értesd meg vele, hogy neked IS (?????) van jogod a SAJÁT gyerekedhez? Elárulom: jó hangosan, félreérthetetlen szavakkal, világosan. A monológ után elmagyarázni, hogy itt mostantól ez és ez lesz (nyugodtan vágjon pofákat, a férjed ha nem bírja nézni, menjen ki, ne a te renomédat és kapcsolatodat tegye tönkre a gyerekeddel), ha pedig néhány nap után újra kezdi, az első nem szeretem megmozdulásnál kitessékelem(én hiszek a következetességben): anyuka tessék hazamenni, mert nyilvánvaló, hogy nem vagyunk képesek egy légtérben kultúremberek módjára megmaradni, és már nehogy nekem kelljen a kicsi GYEREKEMMEL a saját otthonomból elmenni csak azért, mert némelyek nem képesek vendégségben viselkedni!

Ha a férjem házában, lakásában élek, akkor is kb ez lenne a szövegem, ha nem áll mellém, akkor fogom magam és kiveszem anyuka kezéből a gyerekEMet, oszt jóccakát.