Anyós téma. Te mit gondolsz?

(Először is, egy kérdés: Miért mindig a lány anyját "szidják" az anyós-viccekben, holott a férj anyjával általában sokkal több baj van.) Na mind1. Szóval, az én - még csak - anyós jelöltem például teljesen igénytelen és nem igazán foglalkozott a gyerekeivel többet, mint amennyi kellett ahhoz, hogy életben maradjanak :S Anyukám pl a mai napig "kinyalja a popómat" és simogat és puszilgat és tanácsot ad és főz-mos-takarít helyettem (ha megengedem neki) és kb olyan, mintha a lelkitársam lenne. Páromat gyerekeként szereti és elfogadja és úgy bánik vele is, mint velem, mert látja, hogy milyen az anyja és szeretné kompenzálni. (Ő már csak ilyen, imádom. Egyébként nagymamám és dédim is ilyen ^^). Párom anyja viszont sose segít, semmit nem lehet vele megbeszélni, sosem érdeklődik, sosem ad puszit a gyerekeinek, nem öleli, nem simogatja meg őket, nem beszélgetnek kb soha. Párom próbálkozik, de nem nagyon vevő rá anyuka, de azért következetesen bejelentette, hogy majd ő megtanítja nekem, hogy hogyan kell gyereket nevelni, majd ő bele fog szólni. (A nagy péniszt, azt fogsz beleszólni, még a sajátodat se tudtad nevelni- gondoltam magamba, de csak mosolyogtam, ahogy jó menyjelölthöz illik). Már előre félek, hogy mi lesz, ha házasság lesz meg gyerek, mert ha ez az asszony tényleg bele fog szólni az életembe akkor sztem nem lesz tartós a házasságunk. Én nem bírom, ha beleszólnak abba, hogy mit csináljak. Anyukám mindig úgy nevelt, hogy már gyerekként is szavazati jogom volt és az én szavam is annyit számított, mint a család bármely tagjáé és én ebből nem engedek, mivel nem fogok változni egy anyós miatt. Lehet, hogy megszállottnak tűnök, de 20 nagyon közeli ismerősömet vizsgáltam át, hogy elmondásuk alapján milyen a viszonyuk az anyóssal (anyós jelölttel) és 20 ból 12-nél a fiú anyjával volt a baj, 2-nél a lány anyja volt a gond a szerencsés hatnál (pl tesóm és barátnője) pedig mind2 szülő normális volt. Nálatok hogy van? (Apropó, ez jó szakdolgozati téma is lenne :D).