Mást is bosszant mikor anyós kisfiamozik?

Maga a kisfiamozás nem zavar, sőt nekem kifejezetten tetszik, ha anyósom becézgeti még a férjemet és nincs lesz.rva a feje, mint az enyém volt.

Ha külön arckifejezés és hangsúly van hozzá... hááát zavarna, de annyira nem, hogy szóljak érte.

Téged az zavar, ami a kisfiam körüli "ceremónia".

Ha tudod látod előre, hogy mi következik, válts át másik adóra a fejedben.

Sok "menyet" zavar az ha az anyós egyeduralma alatt akarja tartani a párjukat. Egyik nő sem akar osztozni a szeretett férfin. Mindegyik magáénak akarja. Birtoklási magatartás.

Mindaddig bosszant amig nem engeded el a "harapófát" addig fog fájni amig harapsz rá. ENGEDD EL ELŐBB SZABADULSZ!

De miért baj ha annak szólítja? Tett ellened az a nő bármit is?

Ne haragudj de miért baj ha annak szólítja a fiát aminek akarja? Az ő gyereke, még ha te ezt másképp is gondolod. Több köze van hozzá genetikailag mint neked. Nem mellesleg ő nevelte fel.

Engem egyáltalán nem zavar. Sem az, hogy Anyám "kisfiamoz le" a párom előtt, sem az, hogy az anyósom "kislányomozza le" a páromat. Pedig mind a ketten túl vagyunk a 40 éven.

Sőt, azon veszem észre magam, hogy sokszor a beosztottjaimnak -akik akár 15-20 évvel is idősebbek nálam- "kisfiam"-at, vagy "fiacskám" -ot mondok. :) :D

Most komolyan, te akarod megszabni, hogy hívja a fiát, aki 35 éve az élete része? Hogy jössz te ahhoz? Komolyan ez már a kákán a csomót esete!

Azért mert 100-ból 99 férfinek nem mondja az anyja, hogy kisfiam, ő hadd mondhassa már! Ez tényleg nevetséges! Nem tudom, mit szólnál, ha majd anyukaként neked is az állna a szádra, hogy kisfiam, és a menyed kioktatna, hogy képzeled?

Gondolom, van gyereked. Szoktad becézni? No, majd 30-35 év múlva gondolj erre vissza, és szállj magadba. De jó mélyen.

Miért akarod megszabni, anyós hogy hívja a gyerekét? Mert téged zavar? Mert kérni szeretne valamit? Mert szüksége van segítségre?

Nekem abnormális a családom:

A fiam 30 éves. Igen, én is szoktam mondani neki, hogy kisfiam. Igen, ha kérni szeretnék tőle, én is így mondom. Mint ahogy ő is, mikor kérni akar tőlem valamit. Valahogy így:

Anyuuu! Figyelj! Na, ebből már tudom, hogy valamit kérni szeretne.

Ha a menyemnek ez nem tetszik, akkor éppenséggel lesz.rom, és piszkosul nem érdekel, hogy az ő családjában mi volt a szokás. Mondjuk ilyenekből nem is csinál problémát.

Sőt, épp a napokban hívott és mondta, hogy:...ja, a KISfiad palacsintát szeretne enni. Ha van még lekvárod, átugrom érte.

-hát, ha ebben a dög melegben képes vagy palacsintát sütni, akkor gyere, ott van a szekrényben, megtalálod. (van kulcsa a lakáshoz)Feljött, elvitt egy üveg lekvárt és a hűtőn ott volt a cetli, hogy hozott nekünk is palacsintát.

Vagyis lehet ezt teljesen normálisan is kezelni.

Egy másik példa, amikor a vejemmel beszélgetek: ....ja, a KISlányod üzeni, hogy...

Az én anyósom is szokta kisfiamnak szólítani, de eddig én nem is gondolkoztam, hogy zavaró lenne. Nekem ez természetes megszólítás, sőt kedveskedő.

S nálunk nem csak akkor szólítja így, ha kérni akar valamit.

Szóval nem is figyelek fel erre különösképp.