Én vagyok szemét, vagy igaza van az anyósnak?

Kölcsönt családtagtól is úgy kérünk, (és úgy adunk), hogy legalább a felek leírják és aláírják, hogy mennyi pénzt, mennyi időre kérnek kölcsön.

Hogy az anyósodnak mennyi pénze van, mire költi, az perpill semmit nem jelent.

Dolgoznod kéne, persze most jönni fog egy kifejtés, hogy nekem fogalmam sem lehet erről, mert semmi munka nincs az országnak azon a táján, ahol épp tartózkodsz. Ezzel csak az a bibi, hogy nem igaz.

Az, hogy az anyósod egyenlőtlenül bánik az unokáival, már más kérdés, és valóban nem helyes. De lássuk be, a fő problémát, a számlabefizetést, a kutyaoltást (WTF, kutya???) és a többit nem tudnád befizetni akkor sem, ha kaptak volna a gyerekeid nyuszi-csomagot a nagyitól.

Ha a gyermekem bajban lenne én biztos hogy segítenék neki, ha megtehetnem. Még akkor is, ha ő is tehet a rossz helyzetéről. Egy normális anya így gondolkodik.

(Persze nem azt mondom, hogy éheznék azért, hogy szórakozni mehessen, de egy kis kényelemről le tudnék mondani azért, hogy ne fázzon a gyerekem és az unokám.)