Jogosan vagyok megsértődve az anyósomékra?

Az én férjem is dolgozik, mégis tud nekem segíteni itthon.

Azt meg ahogy a többiek is írták én se értem hogy már két gyereket se birtok anyagilag és idegileg, mégis jön a harmadik..

Nem, nem jogosan. Mi pl messze élünk a szüleimtől, férjem apja itt lakik a közelben, de évente kb 2-3- szor látja az unokáját. Pedig ő is nagyon oda volt az elején, hogy hú de jó, jön az unoka....

Ezért amikor gondolkodtunk, legyen-e második gyerek, inkább a nem mellett döntöttünk.

Ebben anyagi megfontolás is szerepet játszott, úgy voltunk vele, hogy nem akarunk senkire támaszkodni, viszont egy második gyerekkel már nehéz lenne kijönni egy hónapban.

Pedig az én férjem is dolgozik (sőt én is) de megoldjuk közösen a házimunkát. Pl a férjem nem tud ugyan főzni, így az rám marad, meg a bevásárlás is általában az én reszortom (mivel én főzök) de pl a porszívózás / felmosást hetente a férjem csinálja. Illetve nem esik le a gyűrű az ujjáról este sem, hogy ki-be pakoljon a mosógépbe,vagy a mosogatógépbe...

Szóval itt egyrészt a férjeddel is jelentős gondok vannak, de főleg veled, mert azok után , hogy láttad, milyen, még legyártasz egy harmadikat, pláne, hogy az anyagi keretetek sincs meg rá.

Komolyan nem értem, hogy nem lehet előre gondolkodni, csak potyogtatni a gyereket ész nélkül....

Nem vagyok jogosan megsértődve. Fáradt vagy és kimerült, és keresed a bűnbakot, csak rossz helyen. A férjeddel alapítottál családot és vállalod sorban, erőn felül a kölyköket, őt kellene elővenni, és nem felmenteni, és otthon is munkába állítani, hogy vegye ki a részét, ha már a gondolkodás nem az erősségetek. Ha csórók vagytok, most se bírtok se anyagilag, se idegileg a kettővel, akkor mi a fenéért jön a harmadik?!

Nem az anyós csinálta egyiket sem...Szíve joga wellnessre, meg a saját életére költeni a pénzét, idejét, nem köteles nektek semmiben sem segíteni. Nyilván oka van annak, hogy megtehetné, de esze ágában sincs. Vedd elő a szüleidet, és csak annyit kérj rajtuk számon, mint anyóson!

Nálunk ugyanez van, de ők közel is laknak. A nagyanyám ugyanez volt, a haláláig magáztam.

Persze amikor lebénult egy szélütés kapcsán ment a jaj miért nem látogatnak a kisunokáim.

Azért csodálatos az az empátia, ahogy itt egyesek hozzáállnak a kérdéséhez.

Persze, amikor majd a kedves anyóst kell pelenkázni, meg segíteni neki, ha baj van, majd ugyanezzel az empátiával kell megközelíteni. A nagyanyám 2-3 évet feküdt még bénultan a halála előtt, 15 perce autóval, több unokája és déd unokája egyszer sem nyitotta rá az ajtót, a telefonszámát se tudta egyikünk sem. A temetésre sem jött el mindenki. Mintha nem is létezett volna. Végül mindenki azt kapja, ami jár.

Nem jogos.

Kivagy idegileg a két gyerektől is, de jön a harmadik. Anyagilag sem bírjátok, mégis sorra gyártjátok a gyerekeket. Fogamzásgátlásról nem hallottatok még?

Betegen is főznöd kell, stb. Miért? Férjed szobadísznek van? Bocs, de ehhez nem kell férj, akkor már kényelmesebb egyedül. Jaa, hogy akkor nincs ki gyereket csináljon?

Ilyen az amikor valaki csak ész nélkül gyártja a kölyköket. A férdenen kérj számon dolgokat, vele hoztad ezt mind össze.