Jogosan van anya megsértődve?
Itthon van hetek óta táppénzen (már jól van, de olyan betegség miatt volt itthon, amivel általában több hétig ajánlott otthon lenni).
Én már dolgozom, viszont részmunkaidőben (4 nap), mellette még van egy kis egyetem is. A munkámban heti 1-2 nap homeofficet engednek.
Ma (csütörtök) azonban pont a szabadnapom volt, ugyanis egy egyetemi csoportos versenyre mentünk vidékre, hajnali kelés, esti érkezés, sok utazás, egész napos pörgés stb, ezért a kollégáimmal úgy beszéltem, hogy a heti 1 nap homeofficet pénteken venném ki, hogy ne kelljen korán kelnem így a versenyzés után. Ezt anya is tudja.
Erre kitalálta most(!), hogy kelhetnénk korábban és mehetnénk piacra még a munkám előtt, ha úgyis homeofficeban vagyok. Én meg mondtam, hogy szolhatott volna előre, mert akkor nem éjfélkor fekszem le, hanem korábban, mert fáradt vagyok. És felajánlottam neki, hogy esetleg ebédidőmben ugorjunk át a piacra (el lehet intézni egy 40 perc alatt kb), de nem szeretnék korán kelni, hosszú napom volt.
Erre teljesen kikelt magából, hogy rám nem lehet semmiben számítani, én csak azt nézem, hogy nekem mi a kényelmes meg ilyenek.. Picit jogtalannak érzem. Szívesen segítek neki, de nem értem, miért csattan, ha nem ugrom egyből neki, ha valamit másnap hajnalra talál ki éjfél előtt nem sokkal.
Mindig péntekenként jár piacra. Neki ez a szokása.
Hétvégére egyébként nem kell főzni, mert egyik nap étteremben eszünk (névnapozás), másik nap pedig vendégségbe megyünk. Szerintem lehet holnapra szeretne főzni vagy nem tudom. Bár van még itthon több főtt étel is
Most ha azt mondjuk nem volt jogos a felháborodása, neked jobb érzésed lesz? Lehet... De sokkal igazságtalanabbnak érzed majd a történteket (hiszen mi is "alátámasztottuk"), ami megint konfliktushoz vezethet... vagy egy újabb konfliktusnál csak aggragálódik, és katalizátor lesz.
Sajnos ez van. Amikor emberek együtt élnek, köztük interakció van, mindig vannak kisebb-nagyobb súrlódások. És ha úgy is érezzük nincs igaza valakinek velünk szemeben, az nem biztos hogy úgy is van. Mert nehezen tudjuk belehelyezni magunkat a gondolataiba/lelkiállapotába. Lehet nem is velünk van baja, hanem vele is igazságtalanok voltak, csak most csattant el. Vagy van olyan amit amúgy mi is elrontothattunk (lehet nem is most hanem régen), csak nem vesszük észre. És csak most "robban" a másikban.
Az együttlés, és együttműködés csak úgy megy, ha ezeken túllépünk. Egyszer úgy is Te is leszel igazságtalan vele, egyszer meg Ő is. Egyszer Te is leszel vele tütelmetlen, egyszer Ő is veled. Ezeken nem rágódni kell, hanem továbblépni. Mindenkinek csak jobb lesz.
Engedd el a témát. Inkább beszéljétek meg egy kis "lehűlés" után, hogy szívesen segítesz neki, csak máskor hamarabb szóljon. Az újabb vitát meg kerülni kell...
Nem jogos. Egyébként miért nem megy egyedül piacra? 40-50 évesen még fogni kell a kezét, ha átmegy a zebrán? Vagy nem tudja saját maga eldönteni, mit és mennyit vegyen?
Én azt válaszoltam volna, hogy nyugodtan menjen péntek reggel korán, ha neki úgy jó. Én meg közben alszom otthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!