Jogos kérés ez anyósom részéről?
Szomszédok vagyunk, kerítés választ el minket egymástól. Szeretné, ha a kerítésen lenne egy mini kapu, amin átengedheti a kutyánkat magához, hogy néha játszhasson vele. Mivel nagyon szereti őt. Azért így szeretné, mert nem akar minket "baszogatni" így ő, a mi közbeavatkozásunk nélkül is bármikor kinyithatja azt a mini kaput, hogy a kutyát áthívja rajta. Én nem szeretném ezt, egyrészt azért, mert nem akarok semmiféle mini kaput a kerítésere, másfelől meg az is bosszantana, ha pl. ki szeretnék menni a kutyához játszani vele, simizni vagy be szeretném picit hívni a lakásba, de hopp nincs sehol, mer anyósom úgy döntött, hogy áthívja magához. Túl hisztizem? Mondjátok meg nyugodtan.
Ti milyen megoldást találnátok ki erre, hogy mindenki boldog legyen?
(Azzal ne gyertek, hogy miért vagyunk szomszédok, nem akartam, de így hozta az élet, segítettek, amiért hálás is vagyok nekik, de szeretném, ha nem azzal kellene meghálálnom a segítséget, hogy mindenben úgy ugrálunk, ahogy ők akarják, illetve, hogy nem lehet nyugodt, külön életünk)
Anyósod így ügyesen megoldotta, hogy legyen neki saját kutyája, amikor ahhoz van kedve, aztán amikor megunja, mehet vissza. Neked pedig tűrni kell, hogy akkor viszi el a kutyádat, amikor akarja.
Sajnos mindennel igy lesz. A gyerekeddel is.
Mindennek megvan az ára, ezt sajnos az ember nem hiszi el, és hajlamos a könnyebb ellenállás irányába mozdulni, ezért éltetek a segítséggel. Nem mindenkinek való az ilyen szoros együttélés, van, aki sokkal háklisabb a privát szférájára, mint más, csak ezt be kellett volna látni.
Neki kutya kell NÉHA, de a vele való nyűg nem. Megoldotta. Most minikapu, legközelebb majd lesz más. Ha a férjed fejében nincs rend, és szerinte anyuka óhajainak kell becsicskulni, akkor mielőbb vagy megszokod, és valahogy megpróbálsz előnyt kovácsolni ebből és a saját malmodra hajtani a vizet, vagy most lépj ki belőle, amíg még nincs gyerek, és egy tapasztalattal többel, de tiszta lappal kezdhetsz! Vigasztalhatod magad azzal is, hogy várhatóan tovább élsz mint ő, és egyszer megoldódik a probléma magától.
#53
Köszönöm a válaszod!
Szeretem a párom, nem szeretnék válni. És igazából nem látom azt, hogy mindig az anyja kívánságait lesné. Ő inkább valami kompromisszumot próbál találni. Próbálok alkalmazkodni az ilyen dolgokhoz, és közben igyekszem nem hagyni, hogy a fejünkre nőjön. Meglátjuk ez meddig megy. Igazad van abban, hogy mindennek meg van az ára. Bele is gondoltunk ebbe, sokat is filóztunk rajta mielőtt meghoztuk a döntést, hogy ide építkezzünk e, végül úgy döntöttünk legyen, hiszen tényleg "kényelmesebb" lehetőség volt így, mint nulláról kezdeni. Szóval innentől kezdve tudom én, hogy a nevem kuss :) jogos is.
#54
Igen, neked is igazat kell adnom, ez is egy végkimenetel. Meglátjuk mi lesz.
#40
Aha stricimackó. Neked az a normális, ha kedvedre átjárkálsz a szomszédidhoz, mintha az a te ingatlanod lenne. Megsúgom ez nem normális.
Szerintem csak azért mert segített még ne mondj igent.
Meg kell mondani, hogy bocsi de nem szeretnék kaput. Nem kell ezen magyarázkodni, rugózni rajta. Ennyi. Nem akarsz kaput.
Ha megsértődik majd megbékül. Nem lehetsz örökké hálás. Nem mondhatsz olyanra igent amit valójában nem szeretnél, tök mindegy, hogy ki szerint, jogos vagy nem jogos.
Benned csak gyűlik a tüske és a 20. ilyennél robbansz és lesz egy nagy balhé, aztán hónapikig nem beszéltek. Kinek lesz ez jó? A férjed meg 2 tűz közé szorul.
Inkább mondj nemet, ne legyen tüske, max kicsit felhúzza az orrát pár napra de utána megbékül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!