Anyósom nem képes elfogadni, mit tudnék tenni az ügy érdekében?

"Csak kissé bántó."

. Akkor magadban keresd a hibát.

#13: igen, máshogy viselkedik, mert nincs gyereketek, de tényleg ilyen nehéz felfogni, hogy ennek praktikus oka van? Ha pl. lenne két gyereketek, az egyik általános iskolás lenne, a másik kollégiumban lakna és egyetemre járna, nem lenne érthető, hogy a kisebbnek többet segítsz, mert több segítségre van szükségük?

És még mindig egyetlen példát nem írtál beszólásra, pedig írtad: "évek óta kapom a megjegyzéseket". Valahogy mintha ez a szál elhalt volna a történetben.

A toxikusság ott kezdődik, hogy negatív érzéseket vetítesz másokra. Ahogyan Te is teszed.

Örülj neki, nálunk az unoka óta fél napokat itt van anyós, főz is a konyhában. Amúgy jóban vagyunk úgyhogy nem akarok ebből konfliktust, és persze tök jó hogy így imádja a gyereket. De amúgy őszintén szólva nem bánnám ha kicsit kevesebbet jönne vagy nem főzne nálunk.

Attól hogy valaki olyat ír ami neked nem tetszik még nem lesz toxikus. Baromi unalmas már ez a szó (a nárcisztikussal együtt). Lassan már lehetetlen kommumnikálni egyes emberekkel, mert amint valamivel nem értenek egyet, rögtön húzzák elő ezeket a kártyákat.

Dehogynem várod el - pontosabban puffogsz olyasmin, amire semmi okod.

Értem, hogy nem jön a gyerek, ez kellemetlen, viszont még szép, hogy a másik oldalnak, ahol van gyerek, ergo a szülőknek kevesebb idejük van bármire, besegít.

Ezen ne pörögj, és miket mondogat PONTOSAN? Vagy ez csak a te fejedben létezik?

"Ott órákat, fél napokat tölt el. Hozzánk ha be is jön ritkán 5 perc után rohan is."

Van közös tematok? Ha nincs és gyerek sincs, akivel foglalkozni tudna, miért maradjon tobabb?

"Vagy nekik kérés nélkül bevásárol, nekünk nem."

Ti két felnőtt vagytok, csak képesek vagytok megoldani, amott meg van egy vagy több gyerek, akik mellett ez nehezebb feladat.

"Nekik vasárnaponként (is) megfőz vagy küld kaját, nekünk sosem."

Mint fent.

Ha 12 éves vagy, érthető a féltékenység, ha annál idősebb, akkor nevetséges.