Hogyan viseljem el az anyósom?
Nagyon nagyon nehéz eset. 4 évig alkalmaszkodtam hozzá, hiszen ott lakhattam a házukban. Főztem, takarítottam, rezsibe beszálltunk a párommal. Neki már akkor sem volt jó semmi, mindenbe belekötött, még a függöny állásba is. Valószínűleg kényszeres betegség is állhat a háttérben... Figyelemzavaros, túlbuzgó, igen okos fajta asszony.
Nem egyenes, ha valami gondja van nem a szemedbe mondja, hanem a hátad mögött ásztat. Féltékeny, irígy. Én meg vagyok becsülve a fia által, neki a házassága romokban. Az apósom mondta, hogy féltékeny rám hiszen a fiát elvettem tőle... 😅
Amíg ott laktam nagyon sokat tűrtem,nagyon ritkán szakadt el a cérna amikor kiálltam magamért, tűrnöm kellett hiszen nem tudtunk még akkor elköltözni. A férjem mindig mellettem állt, kiállt értem.
Én oda figyeltem rájuk, szerettem voln ha jó a kapcsolatunk. Szülinapja, névnapja, anyáknapja azóta volt, hogy én megjöttem. Még sem szeretett, mindig rajtam volt levezetve a düh és keseredettség...
Elköltöztünk, saját házunk van. Nagyon fáj neki, hogy nem megyünk át hozzájuk. Anyukáméknak panaszkodnak, hogy nem megyünk át, anyámék meg nekem mondják, hogy ne legyünk ilyenek. Több oka is van,hogy nem megyünk. Pl hogy megkeserítették az életünket amíg ott laktunk, hogy a férjemet is mindig bántották nem csak engem, és irányítani akarja az apja. Ha valamit nem ugy csinál ahogy szerinte jó, minden bajuk van....
Jön a baba, és rajtuk 0 boldogság látszik. Nem örülnek semminek, a párom szerint nem tudnak érzelmeket kimutatni, s ez igaz is.. Csak látom, hogy Anyukáméknak mekkora öröm és boldogság és mekkora különbség van már most közöttük...
Tudni kell, hogy ha anyukámat elhivjuk vendegsegbe, akkor az anyósékat is. Sosem akartam különbséget tenni a két mama között de egyre jobban úgy érzem, hogy ez elkerülhetetlen lesz....
Mit csináljak, hogy jobban eltudjam viselni? Hogyan tegyek félre minden sérelmet? Nem tudok bennük bízni, annyiszor próbáltam már megfelelni nekik, jót okozni nekik.. Sosem kaptam vissza. A közelükben nem vagyok önmagam, mosolyogni sem tudok.
Jön a kisbaba és nem akarom neki hátránya legyen belőle, hogy akaratlanul is lesz a jobb mama meg a rosszabb... Nem akarom, hogy a férjem is ezzel a tudattal éljen, hogy ilyen mocskok a szülei... Azt mondta, hogy meglatjuk hogyan fognak a babához viszonyulni, és ha nem fog nekünk tetszeni, a lábukat sem tehetik be a házba.
Én olyan családból származom ahol a család a minden... Nagyon osszetartoak vagyunk, együtt sirunk, nevetünk....
Nem tudom hogyan teremtsek idealis legkort.
Bocsi a sok helyesirasi hibaert, gyorsan kellett megirnom ezt a segitseg kérő levélkét.
Bocsi, hogy hosszú lett, köszönöm ha tudsz segíteni.
Én nem vagyok anyós, de laktam anyósomnál majdnem 1 évet, amíg a lakást újítottuk fel, és nem lenne képem így viselkedni vele, hogy ő befogad évekre, hogy segítsen, én meg felé sem nézek.
Mondjuk, ha ennyire utáltak volna, ahogy te itt előadod, nem is laktam volna ott 4 évig. Meg a férjem sem tűrte volna, mint a tiéd, akinek az volt a lényeg, hogy ne kelljen mennie se albérletbe, se külföldre, se arrébb a te szüleidhez, ezek szerint inkább elnézte, hogy bántanak téged, minthogy tényleg kiálljon melletted, az csak szóban ment neki is, azért a kényelemből nem akart feladni.
De az a leggázabb, hogy minimálisan sem bírtok magatokba nézni. Majd meglátom, mit szólsz te, ha a te fiad barátnője akar 20 évesen évekre odaköltözni, persze most úgyis azt mondanád, neked nem lenne baj, de évtizednyi önálló élet után te sem ezt fogod mondani
Ja, hát a te rokonaid könnyen beszélnek, nem nekik kellett odaköltöztetni senkit magukhoz évekre, úgy könnyű osztani az észt.
De egyébként látszik, kitől tanultad ezt a viselkedést, a rokonaid uszítanak a párod családja iránt (ahelyett, hogy örülnének, hogy ők megoldották helyettük is a te lakhatásod), te meg ugyanezt a viselkedést továbbadva uszítod a férjed a családja ellen és most már uszítanád a gyereket is.
És az a legdurvább, hogy még te vagy felháborodva, észre sem veszed, hogy viselkedsz.
Akkor ne menjél, de a fiad minimum tisztelje már meg annyival, hogy egy hónapnan 1-2 alkalommal ránéz, ha már az ő anyja befogadott téged.
Elhiheted, hogy ha tudta volna az anyósod, hogy ilyen hálátlanok lesznek, ő is úgy alakította volna, hogy menjetek és oldjátok meg magatoknak.
Ilyen gusztustalan, számító, hálátlan gyerekeim lennének, a föld alá süllyednék. Remélem, a te gyerekednek nem ugyezt adod tovább, bár gondolom, ő is a te családodtól tanulja majd az uszítást, tőled a hálátlanságot, aztán nehogy te is így járj 25 év múlva.
Haláliak vagytok 😂😂
Érdemes volt kiirnom ezt a kérdést, jótékonysági céllal nagyon jó segíteni a rászoruló ideggörcsös embereken. Én köszönöm nektek a mai jó cselekedetem meg volt, hogy itt kiélheti magát pár kiégett. 💓
Már ne is haragudj, de szerinted nincs oka annak, hogy valakinak a saját fia nem megy át az anyjához? 😂 Drága Istenem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!