Lehet változtatni anyòsèk betögzült szokásain vagy ezt már el kell nekik nèzni?
A bejárati ajtòt kinyitják es onnan bekiabálnak.
Ma is èpp altattam a gyerekeket, mikor apòsom bekiabált, zengett a ház tőle.
Románia. Erdèlyben èlünk. Nyilván jobb lenne, a heti kèt dèlután, de erről nem is álmodhatok. Ha mennem kell valahovà, ahová nem jöhetnek velem, vele vannak a gyerekek vagy anyummal, de neki ez nem elèg.
Tegnap pl látta, hogy kèszülök etetni a kicsit, ùgy is kivette a szèkèből, mert hogy oda akart menni hozzà. Mèg mondta is, hogy mama rosszkor jött, de nem ment el, pedig kb negyed òra mùlva, már nem zavart volna.
Nem igazán válaszoltál arra, hogy mondtad-e már nekik, hogy ez neked kényelmetlen és zavaró. Ez lenne az alap. EMELLETT lehet zárni is az ajtót, mert esélyes, hogy a szép szó nem elég. De beszélni akkor is kell. Amikor visszapattannak a zárt ajtóról, ne mondhassák, hogy nem tudják miért történt. Hiszen szóltál, hogy ne rontsanak be.
Az ajtózárás önmagában (anélkül, hogy megmondanád mi bajod van, ami miatt hirtelen zárni kezdted) csak egy passzív agresszív játszma, ami szerintem az ő szemükben így szimplán pofátlan bosszantás, amire hasonlóan kicsinyes keresztbetevésekkel reagálnak majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!