Mit tegyünk hogy az együttélés zökkenőmentes legyen ?

Tapasztalatból írom:

Ha képes vagy őt megszeretni, akkor sokkal több dolgot elfogadsz/elnézel neki. Ez úgy megy, hogy koncentrálj a pozitív dolgaira és mindig a hátsó szándékot nézd. Azaz, akarattal akar téged megbántani, vagy csak rosszul fogalmaz, vagy más (élet)stílushoz vagy szokva, de összességében jóindulattal van feléd.

Az együttélés nehéz feladat, még egymást szerető vérrokonok vagy azonos életkorú barátok között is. Fontos a türelem, az empátia és az alkalmazkodás.

Sokkal célravezetőbb a kezdetektől a kommunikáció egymással, mint egy elmérgesedett helyzetet rendbe tenni!

Én kifejezetten szeretem az anyósomat és ő is engem, ebben nincs kétségem, pedig voltak kezdeti rossz perceink, de mindent meg tudtunk beszélni. És ennek már 10 éve, összeszoktunk.

Bátran állítom, hogy velem kötetlenebb, bensőségesebb a viszonya, mint a fiával. Tényleg szeretem.:)

#2

Ne legyél berezelve, hiszen alapban jóindulattal van feléd, hiszen befogad benneteket az otthonába, pedig neki sem lehet könnyű.

A kezdet, a megváltozott élet, az együttlakás eleinte akkor sem lesz könnyű, ha mindketten maximálisan kisangyalok lesztek, erre számíts!

De ha nem kölcsönösen egymás hibáit keresitek, akkor össze fogtok szokni!

Ha mond valamit, ne beleszólásnak vegyed, hanem ő is hozzászól a témához, amit mérlegelés után vagy megfogadsz, vagy nem.

Egy valamire figyelj!

Hogy merő kényelemből ne add át neki a teljes terepet, ahol ő mos-vasal-takarít-főz-gyereket nevel, mert ezáltal alakul ki az alárendelt szereped, gyerekstátuszban. Tehet neked szívességet, de ugyanannyit te is tegyél feléje!

És hangsúlyozom, kommunikáció, kommunikáció, nem a sérelmek lenyelése, őrizgetése és Gyakorin panaszkodás!

En nem mennek bele, csak ideiglenesen. Laktam anyoseknal kb 8 honapot de nehez alkalmazkodni. Az nem a te hazad, lehet mashogy elnek mint ahogy te szeretnel.

Ok pl reggel a nappaliban tornaztak es nem szerettek ha valaki ott van olyankor. Viszont a konyha meg a nappali egy legterben van, tehat a reggelivel varni kell.

En meg azt nem szerettem ha hajnalig megy a tv mert nem tudok ugy elaludni es a nappalibol athallatszodott de nem szolhattam mert az nem az en hazam. Szivessegbol laktunk ott ameddig nem lett munkat es tudtunk kivenni egy lakast.

Anyamek mindig is a mamanal laktak es volt is sok nezetelteres, csak a mama sokmindent rajukhagyott.

Én is tapasztalatból írom:

NE LEGYEN olyan felállás, hogy több generáció együtt lakik. Nem egészséges, nem szabad. Ha orvosi ellátásra, felügyeletre szorul, akkor forduljatok inkább szakemberhez, de ne ti játszatok ápolót.

Kedves Kérdező!

1 és 3 vagyok

Remélem semmi gond nem lesz és békességben éltek együtt még 80 évig, de egy fontos dologra azért felhívnám a figyelmed!

Valamilyen formában ilyen helyzetben nem ártana a jogi helyzetedet rendezni, mert feltételezve csak a legjobbat, 20 év múlva is lehet gond közted és a párod között.

Azt nem mondom, hogy házasodjatok össze, mert a házhoz így sem, úgy sem lesz semmi közöd, de legalább kettőtök között legyen egy közjegyzővel hitelesített megállapodás.

Gondolj bele, te is beleadod a pénzed, esetleg évekig ápolod a mamát ha rászorul - mert bizony-bizony te fogod ápolni, nem a fia, még ha most másképp is gondolja - aztán egyszer csak jön egy helyzet kettőtök közt (soha ne legyen!) és akkor mi lesz veled?

6 - igen, pontosan erre gondoltam. Az idősek otthonában vannak ápolók, szakemberek akik el tudják látni az igényeit.

"ő már nem boldogul a hatalmas házzal és beteges is."

Éppen ezért írtam, hogy véleményem szerint nem a ti feladatotok ezt megoldani, hiszen nektek is van életetek, dolgoztok, tanultok, gyereket neveltek, sportoltok stb. Nem tudom hogy férne bele egy 0-24 órás ápolás.