Anyósomék miért szeretik jobban a sógornőm párját mint engem?

Kérdező attól még hogy diplomád van, még nem vagy külömb a másiknál. Otthagyta a sulit és építkezésen van? És? Dolgozó ember könyörgöm.

Amúgy meg nem értem hogy mi bajod van a rakott karfiollal, a húst arrébb lököd és kész. Meg most neki akartak kedveskedni, téged már ismernek, őt nem és szeretnék megismerni. Nem tudom miből gondolod azt hogy nem szeretnek, mert amit leírsz abból se tudom kivenni hogy nem kedvelne. Gondolt rád azzal hogy nem szereted a káposztát.

Szóval, nem tudom miért gondolod így, de nem kell mindig a középpontban lenni, és te is vehetnéd a fáradtságot arra hogy megismerd sógornőd párját.

Ennél vannak durvább anyós sztorik. Az enyém se semmi, állandóan csak panaszkodnia tud, tök felesleges dolgokról.

Hehe, de sok "különb" ember van itt, akik sosem esnének abba a szörnyű bűnbe, mint a kérdező. Meg hogy ez semmi, bezzeg az én anyósom, na az aztán igazi házisárkány, majd leírja hasonló történetét, mint a kérdező.

Nem ismerjük az egész történetet, nyilván mindenki olyan, hogy a saját szemszögéből nézve sosem hibázik. A kérdező is. De mindenki más is.

37-es, meglepődnél, ha mesélnék, milyen brokkolikkal jártam egyszerre egyetemre. "Anya szerint már túl hideg van az új pulcsimhoz, úgyhogy nem vehettem ma már fel!" "Anyával írunk ma tanulási tervet, egyedül nem megy." "Hát, igen, megbuktam, mert nem tudtam a SZAKMA ALAPJA definícióját a SZAKMA ALAPJA alapozó tárgy vizsgáján." És 80%-uknak már van diplomája, miközben esze annyi, mint egy szabadnapos hintalónak agyonütve. És ez az ország egyik legnagyobb nevű egyetemén, nem egy Világvége-alsó Semmirekellőképzője...

Hogy válaszoljak is:

Szerintem is te reagálod túl. Ezt a vega vonalat nagyon sokan nem értik, egyszerűen nem tudják, hogy mégis hogyan és mit eszik egy vega. De valóban gondoltak rád, főztek neked külön, ezt lehet értékelni.

Az meg, hogy Dávid van a középpontban, elég természetes. Először is, a lányok párja sokkal nehezebb dió egy szülőnek, mint a fiúé. Egyszerűen nehezebb elfogadni, hogy a kicsi lánya az embernek felnőtt, mint a fia, legalábbis a mi családunkban ez a jellemző. Másodszor is, ő az új jövevény, még tök érdekes, izgalmas, mindig kiderül róla valami új, téged már 7 éve bámulnak, házasok vagytok, nincs semmi újdonság a változó étrendeden kívül.

A diplomásságra pedig baromi csúnya dolog reflektálni. Szerintem az a fontos, hogy mindenki boldog legyen azzal, amit csinál. Semmit nem mond el ez az emberről, lásd anyum, aki először hozzáment egy diplomás seggfejhez (a biológiai apám), aki vert mindkettőnket, nagy nehezen kimászott abból a rettenet házasságból, és később összeházasodott egy kőművessel, aki brutálisan erős, de SOHA nem bántana senkit, aki konkrétan hajléktalanokat tanít be segédmunkásnak, alkalmazza őket, és adja vissza nekik a rendes életet, és aki lányaként nevelt a közös gyerekükkel abszolút egyenrangúként, diploma nélkül. Na, ki a szar? A diploma csak egy jogosítvány, ami bizonyos munkákhoz kell. Nem több egy szép kötésű papírcafatnál. Az enyém is ott porosodik a polcon, állásváltáskor be kell fotózni. Ennyi.