Miért kell mennem ilyen meghívásokra akkor is ha nem akarok?

"Problémám hogy most már minden családi találkozón,ünnepen ott van férjem két felnőtt korú gyereke is,EMIATT én rettenetesen utálok a találkozásokon jelen lenni " ezt nehez ugy értelmezni hogy nem utalja oket. Az meg hogy a gyerekek ott vannak a CSALADI rendezvenyen ne legyen már zavaró..Egyebkent de igen,adtunk tippeket a megoldásra csak ahhoz neki is kéne nyitni. Vagy ne menjen. Ennél többet mit lehet mondani?

Nem azt írta a kérdező hogy nem tud mit enni náluk, hanem annyit hogy a nagymama az unokai kedvencét főzi, ami nem meglepő. De át lehetne hidalni annyival hogy meghivja a gyerekeket magukhoz, maskor meg a gyerekek meg a ferj elmennek a nagyszülőkhöz, ahova neki nem kötelező mennie. De ő azt várná- de ez csak az en velemenyem- hogy ne tartsa annyira a kapcsolatot a ferj a gyerekekkel. Egyszeruen féltékeny.

Nálunk is volt ilyen problèma.

Eleinte èszre sem vettem de én is rájöttem h elviselnek mert a fiuk felesège vagyok,de mint embert nem.

Èn is ott voltam minden találkán,nyâri grillpartikon a férjem családjával aztán rájöttem ha bármit mondok levoltam hurrogva,vèleményem

sose számitott és persze a sògorom 3 gyereke után futottam òrákon keresztül h ök kényelmesen üljenek a zseggükön.

Tiszteletböl ott voltam hiszen igy van ahogy többen îrják beházasodtam abba a családba de ez csak dolog.Ahol nem szeretnek,nem tisztelnek csak "megtürnek" oda nem is kell menni.

Én ritkán járok össze màr velük.A férjemnek sem tetszett mert mit fognak szòlni?

mondtam nem érdekel,ingyen bébiszitternek nem járok át.

Nálunk is voltak megjegyzèsek meg kibeszèlèsek.

Felnött ember vagyok nem vagyok köteles mindig jelen lenni.

Születésnap ilyesmi okè,de az h egy egész napot ott töltcsek azt nem.

Föleg ùgy hogy levegönek vagyok nèzve,nem éreztem jòl magam közöttük.

A férjem akkor megy amikor akar de meghùztam a határokat.

Bár nâlunk több probléma is van a csalàdjával,nagyon irányitàs mániások,és amikor nem tudtak irányitani kezdtek ilyenek lenni.A sògorom a szemembe mondta h válljunk el inkább.Gondolom ö valami papucs sògornöcskét akar aki egész napos ingyen bébiszitterkedést vállal amikor ö fütyül,hogy ö kényelmesen elsörözgessen,hát nem jött be.

"azért tűnik úgy mintha utalna a férje gyerekeit mert nem említette hogy ő erdeklodne felőlük. "

Attól, hogy valaki felől nem érdeklődik az ember, még nem jelenti azt, hogy "utálja". Lehetne kicsit árnyaltabban gondolkodni.

Akkor mondjuk úgy hogy nem kedveli őket. Akit minimálisan kedvelsz megkerdezed tőle egy összejövetelen hogy hogy vagy.

Ugyan minek kérdezze meg, ha anyós-após már az elején megteszi?

Én is rühellem az "illem" szót. Borzasztó képmutatásnak tartom.

Sajnálom kérdező, úgy tűnik a válaszadók többsége is képmutató. Ők azok, aki a családi összejöveteleken nyájasak, kedvesek "illemtudóak", otthon meg megy a kibeszélés, szidás.

"Akkor mondjuk úgy hogy nem kedveli őket."

Oké. De a "nem kedveli" az nem jelenti azt, hogy "utálja".

Nálam legalábbis ez a két kifejezés két különféle érzés. Ha utálok valakit, az már nagyon súlyos dolog.

Én is azt veszem észre, hogy itt a nagy többség nagyon lepontoz. Szerintem ők azok, akik rokonságnak becsicskulva, (vagy férjnek becsicskulva), elmennek a nemszeretem rokoni találkozókra, mert "csak a békesség kedvéért".

De nem mindenki ilyen.

Én sem megyek oda, ahol nem szeretnek, nem tisztelnek kicsit sem, csak a férjem miatt megtűrnek, ahova szájhúzkodva meghívnak, mert "illik". Őszintén? Teszek én rá, hogy a békesség kedvéért. Ilyenkor mindig felteszem magamnak, hogy "és az én békességem hol van a sztoriban"? Ha én szarul érzem magam pár órán (egy délutánon) keresztül, az miért jó? Velem amúgy már nem is számolnak, (nálunk a férjem felnőtt gyerekeinél van ez, hogy nem megyek). Itthon maradok, főzök magamnak egy teát, bekuckózok, olvasok. Férjem pedig lazuljon velük és az unokáival, jó ez így.

Na és akkor ez az, amit sokan nem mernek megtenni, ők mennek akkor is, ha a szájhúzogatás megy, na ők a lepontozók.

"Lenyeljuk a békát, mosolygunk, beszélgetünk és magunkba azt gondolunk amit akarunk. És nem azért mert így illik hanem mert valószínűleg apukanak fontosak a gyerekek és nem szidjuk meg feltekenykedunk a gyerekre ha jót akarunk a kapcsolatnak."

És ez jó? Nem sajnálod rá a drága idődet? Vagy ennyire meg akarsz felelni a férjednek, mindenáron? (Engem hat lóval nem lehetne elrángatni oda, ahol csak egy másodperc töredékéig is szarul érzem magam. Úgyis annyi kényszeres dolog van az életben, meló, ellenőrzések, ilyesmi, bőven elég így is.)

47-es, a "nem ő van a központban" nem ugyanaz a kategória, mint hogy levegőnek nézik. Ez utóbbi van a kérdező leírása alapján, csak itt a gyk-n ki kell sarkítani arra, hogy hp, nem ő van a központban, és ez a baja.

Pedig nem.