Hogy mondjam meg anyósnak, hogy elég nekem náluk egy hét?
Vendégségben vagyok náluk, és mindig nagyon kedvesen marasztal. Ellentmondást nem tűrően. Ezalatt azt értem, hogy a "naaa maradj még egy hetet"-re egyszerűen nem tudok mit mondani. Azt mondtam, vasárnap lesz az anyák napja, szeretnék hazamenni felköszönteni anyukámat. Szerinte ez bőven elég telefonon, biztos meg fogja érteni, ha inkább maradok egy hetet, és egyszerűen csak akkor hallgatott el, amikor azt mondtam, hogy oké, beszélek az otthoniakkal telefonon. Komolyan nem tűr ellenkezést, brutálisan kedvesen csinálja, de egy nagy áthatolhatatlan fal a nő.
Tudom tök apró probléma, másnak ezerszer nagyobbak vannak, de mégis mit mondjak neki? Nem akarok náluk maradni egy hétnél többet. Haza kell mennem gondozni az állataimat (jelenleg anyám gondozza őket, és kedves tőle, de nem pakolnám rá ezt a terhet), és jön az anyák napja is. Ezenkívül náluk nem igazán szeretek élni, mert simán más az életstílusunk (más ételeket eszünk, más a bioritmusunk, mások a mindennapi elfoglaltságaink, a takarítási szokásaink (ők kicsit igénytelenek) stb. Simán csak otthonosabban érzem magam otthon. Na ezt mégis hogy mondjam meg? Az állatgondozás és az anyák napja mint kifogás nem működik.
Mivel nagyon kedves emberről van szó, egy pillanatig nem akarom megbántani azzal, hogy "na mama én így gondolom, az lesz amit mondok", azt akarom, hogy megértse.
Határozottan mond meg neki, hogy te élő én szeretnéd édesanyámat felköszönteni. Gondolom eddig sem hagytad ki, és most sem szeretnéd csak anyós miatt. És legyél következetes. Amit kimondassz, azon ne változtass. Azok csak kiskapuk, ami neki jó.
És még valami, bár tudom ezt nem kérdezted. Ha gondolkoztok babán, akkor előtte anyóst rakjátok helyre, mert lehet most kedves, meg aranyos, de mikor gyereked lesz, akkor mindenbe bele fog szólni. Akkor nem biztos, hogy ugyanilyen véleménnyel leszel majd róla.
Tudom, gondolkozok már ezen. Alapból az ország két végén vagyunk, és Pest a közös pont. Én külföldre akartam menni, az anyós nyomására maradtunk Magyarországon. Ezt a részét megértettem, mert ők nagyon közel állnak egymáshoz, és a páromon komolyan láttam, hogy maradni akar, ill. rosszul érezné magát, ha repülőre kellene ülnie, hogy lássa a családját. Ezzel úgy voltam, hogy ilyen mértékben nekem nincs jogom beleszólni a vágyaiba, ha ő maradna az anyjához közel, maradjon. Ettől nem leszek se papucs se gyenge jellem, ellenben tisztelem a férjemet. (Ellenkező esetben meg ő lenne a papucs..:) szóval a rosszindulatú kommentelők kíméljenek).
A többi dolog még odébb van. Babát egyelőre nem tervezünk. Viszont ha a lakásvásárlásig jutunk, próbálok olyan települést keresni, ami messze van tőlük, hogy ne tudjon csak úgy átugrani, egyelőre eddig jutottam.
Egyébként a hazamenetel mindig kardinális kérdés nála, vég nélkül tud lamentálni azon, hogy melyik napszakban indulok és miért nem maradok még.
Kérdezd meg, hogy neked/magának hogy esne , ha a fia csak felhívna/felhívná telefonon anyák napján?
Egyénkent ez a nő nem jóindulatú, hanem nyomulós és agresszív. Minden normális ember megértené, hogy anyukádhoz akarsz menni anyák napján. Karácsonykor mi van? Azt engedi, vagy akkor is elég a telefon?
Katineni, péntekén haza megyek. Ennyi. Akármit mond erre, ugyanezt válaszolod. És pénteken mész.
Mondjuk igencsak agyatlan dolog, amit a férjeddel csináltatok, de mindegy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!