Hogy bírjam ki kutya nélkül?

Az az igazság, hogy megértem őket, és én nem is tanácsolnám, hogy engedély nélkül vigyél haza kutyát. (Vagy bármilyen állatot.)

Nem lehet ezt megtenni olyanokkal, akik allergiásak, vagy simán nem akarnak a lakásban együtt élni egy kutyával.

Szerintem bírd ki, amíg saját otthonod lesz, és akkor természetesen olyan és annyi állatot tarthatsz, amilyet és amennyit csak akarsz.

Addig meg esetleg próbálj meg eljárni menhelyekre segíteni. Már, ha lehet ilyet csinálni, ez jutott még eszembe.

Ugyanebben a cipőben járok, kiskorom óta imádom a kutyákat, mindig nagyon sok kutya volt körülöttem a nagyszüleimnél, akik vidéken laktak. De otthon a belvárosban nem tarthattam kutyát. Mostantól 12 órában fogok dolgozni, kis lakásban lakom ráadásul anyukámmal (aki nem szeretne lakásba kutyát), úgyhogy sajnos nem adottak a körülmények. Attól függetlenül állandóan nézegetek menhelyeket, az illatos utat, járok kutyás programokra, és várok, hogy egyszer majd megfelelő lesz minden egy kutyához. Mindenképp örökbe fogadni szeretnék majd, ha kertes házam lesz egyszer, akkor biztosan legalább 3 kutyusom lesz, ahogy ismerem magam. :D

Addig is felelőtlenül nem hozok haza hirtelen felindulásból kutyát.

Nekünk ez maradt, hogy türelemmel várnunk kell. :(

Én nem hagyom a nagy kutyát. Mégis hogy él az az eb akkor senki nem is simogatja? Kié akkor a kutya? Egésznap csak egyedül kint a kertben azt elvan mint a befőtt? Mi lesz vele így fogja leélni az életét? Remélem nem az a paraszti(már bocsánat) felfogásotok van hogy a kutya a kertbe való őrizze a házat,megkapja a moslékot aztán jólvan..

Bocsi mindenki a még megse született jövevénnyel van elfoglalva de ha azt a kutyát is letojod akkor minek kéne addig mégegy? ha te a kutyád ha nem! Már nem a szüleimmel élek,de ha úgy lenne és lenne egy kutya ilyen sorssal hogy hagyjad vad jól el van az ott, akkor azért próbálnék tenni érte szép fokozatosan és nagyokat sétálni! Nem véletlenül vad szerintem az a kutya!

Várom mielöbbi válaszodat!

Tudom, hogy közhely...de tudom, hogy mit érzel!!!

Amióta az eszemet tudom, kutyát szerettem volna...a panel lakás 4. emeletére...szülők tipikus hozzáállása: lakásba kutya soha!!!

Egy tengeri malackát tudtam kikönyörögni...amikor elpusztult, jött a következő, aztán a következő, stb.

De kutya nem lehetett, mert szőrös, bepiszkol, és a kutya helye a kertben van :(

Kb. 9-10 éves lehettem, mikor megismertem egy családot Nagymamáéknál...volt egy fiatal, 1 év alatti kis-közepes testű, hosszú vörös szőrű keverék kutyájuk, Dasty...eleinte kicsit tartottam tőle, mert a labdát felvéve a földről mindig megkapta a kezem...de amint egyre többször és egyre többet jártak Nagyiékhoz, egyre többször játszottam vele, pofánvagdostam az odakapásoknál, hamar le is szokott róla. Alig vártam a hétvégéket, hogy mehessek át a kertesbe kutyázni. A gazdik odaadták pórázostól, és mentünk sétálni az utcába, árkot ugrálni, labdázni.

Ez így ment 1-2 évig...aztán kaptam kulcsot a házukhoz, és hétvégén és suli szünetekben mentem a házukba, csengettem a lakásba, és Dasty őrült vonyításba kezdett, amint megérezte szagomat az ajtó alatt...együtt töltöttük a hétvégéket és a szüneteket: reggel mentem érte, este vittem haza...sokat kirándultunk, később kutyás rendezvényeken jártunk.

Nem akarok senkit untatni a többi résszel, a lényeg, hogy 12-13 éves kora közt hozzám költözött Dasty fel a panelba hozzám és Apuhoz!!! Ugyanis hirtelen beteg lett, és a gazdinak már nem kellett. Ekkor lett hivatalosan az enyém...Bő 3/4 évet élt velünk a panelban, és további fél évet Nagypapámmal és velem a kertesben. Halála után három héttel hoztam ki Argos-t a menhelyről :)

Tehát én egy "Kölcsönkutyával" bírtam ki azt a kb. 10 évet, amíg nem lehetett saját kutyám...hülyeség, de sokszor Dasty fojtóláncával aludtam :D hét közepén az adott erőt a suli maradék 2 napjához, hogy két nap, és újra láthatom ŐT...és ezzel nem voltam egyedül. Az alattunk lakó lány a házban lakó elfoglalt nő óriás snaciját sétáltatta.

Tehát azt tudom ajánlani, hogy menj önkéntesnek egy menhelyre, ahol sétáltatni, gondozni, nevelni tudod az ebeket...vagy keress egy idős, nehezen mozgó embert, egy elfoglalt családot, akiknek a kutyáját rendszeresen el tudod vinni sétálni, tudsz segíteni a nevelésében...és eljön majd az idő, amikor lehet SAJÁT kutyád :) KITARTÁS!