Menhelyről elhozni kutyát egyszerűnek tűnik, de?

Folytatom az offot, mert mint írtam béna volt a hasonlat. A kutyasétáltatás veszélyes üzem, a kutya méretétől függetlenül is. Pont elég, ha a gyerek sétál a kistestű kutyával, arra jön egy másik, összeszagolnak és esetleg összekapnak. A gyerek ezt szinte biztosan nem tudná kezelni, ellenben jól meg is ijed, na meg hát akár csúnya baleset is lehet belőle.

Ennek ellenére remélem érthető volt, mit akartam kifejezni ezzel. ;)

Tudod, az első ami szemet szúrt a következő kijelentésed volt:

"de ez az egész procedúra miatt azt gondoltam hogy túró a fülükbe, akkor inkább expressen nézelődök és ha csak a gyanúja is fennáll hogy menhelyi kutya fel se hívom... ezzel elvesztettek egy potenciálisan jó gazdit"

nahh itt kezdődik a jó gazdi... a jó gazdi, ha a számára, szemének kedves kutyát talál, akkor türelemmel kivár, kivár, mert egy kennelből, elhozott törzskönyves kiskutyát is ki kell várni. Az hogy ideiglenesben van a kutya, megint csak jó dolog, nem egy kennelbe van bezárva, napi szinten foglalkoznak vele, megismerik, tudják, hogy milyen a jelleme, az aktivitása, kijön e a cicákkal, más kutyákkal. Menj be az illatosra, hozz ki egy kutyát, csak ha aztán neked, a környezetednek, a szomszéd kutyájának, macskájának baja lesz, ne lepődj meg, és főleg JÓ GAZDIHOZ MÉLTÓN ne merd visszavinni, hiszen TE választottad, és azonnal megkaptad.

Szerintem nem érdemes "állatvédő" szervezetektől kutyát örökbefogadni, és aláírni egy örökbefogadói szerződést, ami alapján aztán kényükre-kedvükre azt csinálnak amit akarnak. Én fogadtam örökbe egy "állatvédő" szervezettől és nagyon megbántam, soha többet nem fogadnék örökbe. Az egy dolog, hogy a kutya egy csomó viselkedésproblémával rendelkezett, amit igyekeztek eltitkolni, pedig nagyon jól tudták, hogy így nem adhaták volna egy 3 gyerekes családba, de amikor szóltunk nekik, akkor is csak mellébeszéltek, és tanácsot se tudtak adni, pedig elvileg már jópár problémás kutyával foglalkoztak.

A legfelháborítóbb az volt, hogy a kutyával, akit örökbefogadtam, spoortolni (agilityzni) szeretem volna és erről tájékoztattam is őket, még az örökbefogadás elött, ők azt mondták, hogy a kutya szuper lesz rá, és később, egy véletlen folytán, tudtam meg, hogy a kutya medencéje még a hozzájuk kerülése elött eltört, de már elkezdtett összeforni, amikor hozzájuk került, így az agility edzések után pl. sántított, abba is hagytam vele, de eszméletlen nagy felelőtlenség volt őt így örökbe adni, annak a teljes tudatában, hogy én sportolni szeretnék vele.

Én azt tanácsolom, hogy olvass utána a kutyafajtáknak az interneten, látogass meg tenyésztőket, és egy egészséges, törzskönyves kiskutyát vegyél egy tenyésztőtől, akit te nevelhetsz fel, és olyan lesz teljesen, amilyet szeretnél és nem lesznek rejtett, később váratlanul felbukkanó kezelhetetlen viselkedési problémái, berögzült rossz szokásai, mint egy örökbefogadott kutyának.

...uhhh!

Jönnék erősíteni az idióta állatvédők csürhéjét!

Most komolyan Te tényleg kutyát akartál? Venni? Örökbefogadni? Megmenteni?

Vagy csak ma ráérsz igazságot osztani?

Ülj ki egy parkba fél órán belül tucatnyi idősebb fiatalabb gazdátlan keverék vagy fajtatiszta kóbor kutya fog versenyezni érted...bár ismertelek volna korábban tuti nem csatlakozom egyetlen félre értett állatvédő "szektához" sem.

Kölyök kell? Lehetőleg fajta tiszta? Ingyen? Azonnal?

Nálam van épp egy cuki cavalier king charles spániel szuka még ivaros ha ideérsz még ma viheted! Eddig volt kb 80000,- az állatorvosi számlája míg csak kiderült hogy nem kapott útravalónak elegendő májat ahhoz hogy egészségesen éljen, és ne számold hozzá azt a néhány átvirrasztott éjszakát és azoknak a segítőkészségét és jó indulatát aki izgultak érte vagy jöttek ha segítségre szorultam mert rohanni kellett orvoshoz vagy uhra vagy vért venni. Kistestű, barátságos emberekkel állatokkal jól kijön és 2-3 dkg párizsival le lehet szedálni három napra...

szerinted adnám? Ilyennek mint Te? A munkám gyümölcsét annyira tartja értékesnek mint egy kis zsák szart? Nem nem értettem félre csak sértő még a hasonlat is!

Nem nem egy darab szar egyik menett kutya sem és pont az ilyen hozzáállás miatt van ennyi kutya a menhelyeken gyepiken fajtamentőknél és a fehérje feldolgozókban dögként....mert tök normális és elfogadott hogy mások levetett megunt kidobott kutyáját csak úgy jön valaki rábök és viszi....

amit persze te nem! mert ügye te nem menhelyen keresgélsz csak telefonálgatsz.

Papolhatsz itt napestig mindig tied lehet sz utlsó szó...érdekes volt itt pár napja hete valaki akinek nem volt más célja mint egy provokatív kérdéssel addig csesztetni a fórumozókat míg mindig övé lehet az utolsó szó, akár mekkora hülyeséget is ír...akkor sem lesz állatvédő aki ezentúl alább ad az igényeiből ami nem más mint hogy FELELŐSÉGTELJES JÓ GAZDIT találjon a védencének, én leszarom milyen házban laksz mennyit keresel honnan van volt az előző kutyád, egyedül élsz vagypárban, homo vagy vagy hetero...az érdekel hogyan nyúlsz a kutzya felé, mi érdekel a kutyával kapcsolatban. Nem az a cél hogy minnél hamarabb ulajdonosa vagy üzembentartója vagy igénybevevője legyen annak a nyomorult kutyának.

Hanem hogy tapasztalataimhoz, erőmhöz a kutya lehetőségeihez mérten a leginkább neki megfelelő gazdi szeresse élete végéig.

16:48 igen kijár a köszönet majd 12-13-15 év múlva ha a kedvenced végelgyengülésben meghal, majd akkor megköszönöm, hogy gondoskodtál róla és háháljeléül kaphatsz egy másikat, de ha ez így alakul akkor valószínűleg egymást fogjuk vígasztalni és nem lesz kérdés ki kinek hálás.

Lehet kedves kérdező, hogy te vagy a világ legjobb gazdija és szerencsés a kutyád hogy te vagy a gazdija. De én se szívesen adnék neked, nem kell hogy megérts minket. Nem kell hogy elfogadd az álláspontunkat.

Az állatmentés nem szolgálatatás! Ha engem felhív valaki olyan időpontban amikor már nem illik senkit hívogatni, de értelmesen érdeklődik akkor szánok rá időt és többnyire igyekszünk alkalmazkodni nem miattatok kedves érdeklődők miatt, hanem mert lehet tényleg te vagy az álom gazdi és akkor igyekszem félre tenni amit éppen csinálok a kutya miatt hogy esélyt adjak nektek....sajnos vannak emberek akik egyik kutyához sem passzolnak. Olyanokra pedig nem vesztegetem az időmet, várok türelemmel még mindig inkább legyen nálam pár héttel tovább mint hogy olyannak adjam...

Na, hogy már én is hozzászóljak itt a dolgokhoz.

Nem kell minden menhelyt dicsőíteni! Amelyik menhelynek nem inge ne vegye magára!

Jó magam is dolgoztam egyikben, de a kuratórium elnöke a 60-milliós évi bevételnek a háromnegyedét magára költötte. Kocsit cserélt, a házát építette, luxus körülményeket biztosított magának. A menhelyen lévő kenelek meg lepusztultak voltak. A kutyaházak lukasak beáztak stb...

Sőt még hab a tortán, hogy Ő eldöntötte, hogy melyik kutyákat kell elaltatni örökre, és ebben az állatorvos partner volt,mivel tőle kapta a fizetést.

Saját szememmel láttam amikor 9 db kutyát kikötöttek a kerítéshez, ezek között volt dalmát eb, keverék, fiatal egészséges kutyák és egy öreg. Ezeket irgalmatlanul leoltották, csak azért mert a kuratórium elnökének nem voltak szimpatikusak.

Meg olyan filmeseket is beengedtek akik jöttek egy színésznővel és kamuból kutyát fogadott örökbe.

Ezt szépen felvették filmre és utána a kiválasztott kutyát szépen ott is hagyták.

Na akkor ez meg mi?

Nem hinném, hogy ez az egy menhely létezik amelyik ilyeneket is csinál.

Akinek nem tetszik a sok "macera" a menhelyi örökbefogadásről, nyugodtan menjen ki a parkba, utcára stb. nem egy kóbor kutyával fog találkozni. Bökjön rá arra, amelyik tetszik, s viheti is! Aztán ha rájön, hogy milyen rosszul áll szocializáció terén, kitudja milyen betegsége van, vagy éppenséggel csak többet/kevesebb ugat a kelleténél, energikusabb a kelleténél, neveletlen ésatöbbi, ésatöbbi (s humánusabb esetben beviszi ezek után egy menhelyre, nem az utcára teszi ki), akkor lehet megérti végre, mire a sok macera, és fogja tudni értékelni az ideiglenes befogadók, önkéntesek munkáját!

Tény, lehetne gyorsabb is az ügyintézés, de aki annyira akar kutyát, 1-2 hét vagy akármennyi idő után is akarni fogja, nem hal bele egy kis várakozásba, és igenis képes egy meghatározott látogatási/találkozási időpontot megbeszélni és ahhoz alkalmazkodni...

Egy történet:

Ismerősöm örökbe fogadott egy problémás kistestű kutyát. Első kutyásként voltak ugyan gondjai a kutyával, de nagyon megszerette, megpróbálta megoldani a gondokat, lelkiismeretesen. Segítségért, tanácsért, sokszor felhívta a menhelyet, ahol lekezelő válaszokat kapott, segítségnyújtás helyett. Egy terápiás foglalkozás ürügyén visszarendelték a kutyával a menhelyre, ahol ott kellett hagynia a kutyát 1 hétre (ezt csak ott közölték). Az egy hét alatt minden nap érdeklődött az ebről és alig várta, hogy végre hazavihesse. Amikor ment érte, nem adták vissza neki a kutyát, hiába ragaszkodott volna hozzá, hiszen nagyon a szívéhez nőtt. Még csak el sem búcsúzhatott tőle. Odaadták valaki másnak. Teljesen belebetegedett a dologba, még hónapok múlva is siratta az imádott állatot. Most van egy másik kutyája, akivel remekül boldogul, de az első miatt még mindig nagyon fáj a szíve.

Nagyon eltúlzottnak tartom a szaporított kutyákról való kiselőadásokat is, amiket itt előadtok.

Életem során már több kutyám volt. Kezdetben csak tenyésztőtől, törzskönyvvel voltam hajlandó kutyát venni. Mindegyiknek (3) volt valami örökletes problémája, egyik sem érte meg az öregkort. Sajnos! Ezután már inkább az általatok szaporítónak titulált emberektől került hozzám kiskutya. Érdekes módon sokkal egészségesebbek a tőlük vásárolt kutyáim. A szaporítók rendszeresen érdeklődnek irántuk. Nem kellene általánosítani. Tenyésztőtől is lehet beteg kutyát venni, szaporítótól is kerülhet hozzánk gyönyörű és egészséges kiskutya.

Kérek mindenkit, ne kezdjen el ezen vitatkozni senki. Saját tapasztalataimat írtam le, felesleges a szócséplés. A megtörtént dolgok nem képezik vita tárgyát!