Erkölcsileg miért pozitívabb tenyésztőtől kutyát venni, mint kapni a szomszéd kutyájának almából?

"Számomra sokkal borzasztóbb, ha valaki üzleti célokra használja a kutyája testét."

. Minden kutyatartó saját örömére használja a kutya testét, szóval erkölcsi szempontból már alapból veszett ügy a kutyatartás.

"Míg a szomszéd kutyája természetes ösztöneit követve párosodik és fial. (Ezt is képzeljük el ember esetén). Mivel a szomszéd ingyen adja, nem érdeke a fialtatás, csak a természet végzi a dolgát."

. Haha, persze... és honnan tudod, hogy mennyire beltenyészet, és a két kutya nem csak azért párosodik, mert nincs másik a közelben?

Eleve azoknak azoknak a kölyköknek meg sem kellett volna születniük. Azzal, hogy elajándékozza, egy fikarcnyit jóváteszi a mulasztását.

A tenyésztő esetén legalább ellenőrzötten mennek a dolgok. Ja, és a szomszéd mit csinál azokkal a kutyákkal, akiket nem tud lepasszolni?

Mert a természetes ösztönét követő kutya nem a természet törvényei szerint él.

Egy farkasfalkában csak a domináns egyed párosodik (a többi szuka nem is tüzel), a tüzelés is ritkább, nem évente kétszer történik, és a megszületett utódokra hatással van a természetes kiválasztódás. Csak a legerősebb, legjobb egyedek maradnak életben. A tenyésztés ezt modellezi mesterséges körülmènyek közt (a legjobb egyedeket szaporítják, nem minden tüzeléssel, csak élete során 3-4 alkalommal). Az, hogy a szomszéd bodri évente kétszer fial 8 kölyköt, majd a kétszer 8 kölyök is produkál évi 2 almot, és azok utódai is, csak felesleges koordinálatlan szaporulat.

A szomszéd egy szaporító. Akkor is, ha ingyen adja a kölyköt. Pont nem érdekli a kutyája, sem a kölykök. Ott spórol, ahol tud a kicsik kárán. Ha nincsenek féreghajtva (ami ugye drága), akkor a kiskutyák férgesek is lesznek. Ha nincsenek normálisan tartva (márpedig egy szapinál ez nam gyakori), akkor bolhásak lesznek. Ha nincsenek oltva (ami szintén drága), elég jó esélyjel halnak meg kínok közt, tekintve, hogy mindenhol parvo járvány van. Ha nincsenek megfelelő étellel etetve, rengeteg fejlődési, emésztőszervi vagy immungondjuk lehet. Nem feltétlen kölyöknek, lehet, hogy csak 5-6-8 évesen.

Egy tenyésztő oltat, chippeltet, féreghajtat, normálisan tartja a kutyáit. És nem spórol az ételen, pedig a starter táp nem olcsó. Egyetlen kölyök normális felnevelése 8-9 hetes korig kb 80-100.000 ft.

És ez csak a kölyök nevelés volt.

A szaporítót nem érdekli, hogy milyenek a szülők és milyenek lesznek a kölykök. Odaadja neked azt a kiskutyát, amit 1,5 évesen műteni kell majd dp-vel, gerinccel, vagy egész életében epilepsziás lesz. És nem fogja érdekelni. Te meg majd a házadat is ráköltheted a kölyökre (nyilván nem fogod, inkább megy a levesbe a beteg kutya és majd hozol egy másik kölyköt a másik szomszédtól...)

A tenyésztő baromira figyel arra, hogy milyen párosításból születnek meg a kölykök, hogy mit örökítenek a szülők. Szűreti a kutyákat az összes örökletes betegségre és ha mégis becsúszik gond (mert a genetika sajnos ilyen), felelősséget vállal rá. Tehát fizeti az orvosi költségeket, vagy visszaadja a vételárat, vagy visszaveszi a kutyát és ad egy másik kölyköt.

Akkor nem utolsó sorban ha megunod a kutyát (költözöl, jön a gyerek, drága az eltartás, mindegy az indok. Sajnos ez elég gyakori az ilyen felfogású embereknél), a szaporító szomszédtól te nem várhatsz semmit. A tenyésztőnél ellenben benne van a szerződésben, hogy visszaveszi a kutyát.

Nem a tenyésztő az, aki üzleti célra használja a kutyát. Pláne, hogy a tenyésztő egy szukától rendszerint legfeljebb 2-3 alkalommal hoz le almot. A megélhetési szaporító tesz csak ilyet, hogy agyin elleti a kutyát és adja a kölyköket boldog-boldogtalannak.

És nem is kerül be menhelyre tenyésztőtől kutya soha! Egy darab tk-es kutyát nem fogsz te a menhelyeken találni! Pedig a tk még nem is garancia, hogy valóban tenyésztő az illető...

Mert a tenyésztő szereti a fajtát és a kutyáit és odafigyel mindig, a tőle származó kutyák élete végéig, hogy jó helyen és biztonságban legyenek.

Úgyhogy igaza van azoknak, akik a csoportokba írnak: a helyes út kizárólag csak a mentés vagy a tenyésztőtől vásárlás! És az, aki szaporítótól vesz kutyát, mindegy honnan, az mind felelőtlen állattartó!

Szerintem hibás az alapfeltevésed, a tenyésztő a fajta nemesítése érdekében hoz le almot, úgy hoz le almot, hogy nagy bizonyossággal tudja, hogy jó helyre tudja adni a kutyákat, neki ez az élete, a hobbija, nem a pénz miatt csinálja, hanem, hogy lássa, hogy az adott párosításból mi lesz, még jobb kutyákat alkosson a fajtán belül és talán a legfontosabb, hogy foglalkozik a kutyáival, az orvosi ellátáson túl képzi őket és biztosítja nekik a fajtaspecifikus aktívkodásokat. Akikről te beszélsz, azok a szaporítók.

A szomszéd bácsi tiszta nemtörődömségből hagyja, hogy megszülessen az alom, mert arra se képes, hogy megoldja, hogy a kutyája ivartalan legyen vagy épp kiskutyázni akar, mert cukik, csak sokszor az első problémánál kihátrál. Az ég világon semmit nem ad hozzá a fajtához és van, hogy meg se tudja oldani, hogy minden kölyök gazdásodjon, akkor is csak felteszi a kezét és továbbdobja a problémát egy menhelynek.

"Nekünk mindig ismerőstől volt kutyánk és semmi baj nem volt velük."

. Na, kezdődik a "nagyapám dohányzott, mégis 90 évig élt" típusú bölcsesség...

Azért a tenyésztőtől veszed, mert a tenyésztő nem pénzszerzésre használja a kutyája testét, hanem hobbiból, saját költségén, veszteségesen azért dolgozik, hogy a fajtát fenntartsa és népszerűsítse. Ha te kedvtelésből tartod az állatot és még egy tenyészszemlére sem viszel el egy potenciális tenyészkant, akkor is része vagy a rendszernek azzal, hogy például a szomszédjaid-családod-látogatóid megismerik, megszeretik a te aranyos, jó idegzetű, kedves kutyádat. (Nekem ezért személyes véleményem, hogy magyar embernek magyar kutyát, semmi másban nem magyarkodok.)

A tenyésztő egy standardot követ, ha adott kutyának adott foga hiányzik, azzal már nem is tenyészt. Ráadásul lutri a kutyák eladása, nem azért adja el, hogy pénzt keressen, hanem azért, mert egy 5-7 kölykös alomból egyszerűen kivitelezhetetlen időben, energiában és pénzben, hogy mindet megtartsa, inkább megpróbálja megjósolni a megjósolhatatlant, megtart 1-2-t, a többin túlad. Normális tenyésztőhöz akár 5 év múlva is fordulhatsz tanácsért, vagy magától proaktívan utánköveti a kutyáinak az életét.

Ha már megszületett a szomszédnál a szaporított alom, azzal nem lehet mit kezdeni, nyilván nem fojtjuk vízbe a kiskutyákat, legjobb, ha szerető családra lelnek, de ne kövessük el láncreakcióként a szomszéd hibáját, azok a kutyák ne szaporodjanak, mert ki tudja, milyen keverék, milyen idegrendszer, meg mit hordoz, amit 1-2-3 generációval később kijön a következő utcai légyottból.

Az is kérdéses, mennyire kell keményvonalasan az ivartalanítást erőltetni, egy teljesen egészséges kiskutyánál megeshet, hogy nem javallott, de ezzel együtt jár a gazdi felelőssége, azaz hogy NEM ENGEDI hogy az ivaros kutyája szaporodjon.

Az én családomban volt tenyésztő, volt, amikor 15 kutya volt a háznál. 3 turnusban vetésforgóban voltak az udvarra engedve, attól függően, melyik szuka tüzelt éppen, és melyikek voltak hajlamosak a falkában akár a 6. helyért is vérre menni. A bezárt kutyáknak is bőven volt naponta takarított helyük ahhoz, hogy sétálgassanak, nem kis kennelbe voltak zárva, két alsóépület volt nekik. Volt tüzelő szuka, amelyik a kb. 40 centis marmagasságával helyből átugrotta a 150 centis kerítést. Rákerült még két méter vasrács a fakerítésre, hogy ne kíséreljen meg még egyszer ilyen manővert. Az nyilvánvalóan hanyagság és nemtörődömség, hogy a szomszédnál kiskutyák születnek.