Mennyi idő után szeretted meg a kutyád?
Az első perctől kezdve, ahogy hozzád került, vagy idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon, mennyire szereted?
Nemrég került hozzám egy kölyök kutya, eleinte örültem neki. Azonban most úgy érzem, csak idegesít a jelenléte, egyre feszültebb vagyok emiatt. Fog ez a helyzet változni? Előfordulhat, hogy kell még pár hét, hogy kezdjek kötődni hozzá? Megfordult a fejemben, hogy visszaadom, ahonnan hoztam, de félek elhamarkodott döntés lenne és idővel helyreáll a kapcsolatunk. Vagy ha már most nincs meg a "csí" később még rosszabb lesz? Mindig is egy ilyen kiskutya volt az álmom, nem adnám fel ilyen könnyen, de jelenleg úgy érzem, nem tudom úgy szeretni, ahogy megérdemelné.
Sajnos ismét ott tartok, hogy elbizonytalanodtam, ilyennek kellene-e lennie egy kutya-gazdi kapcsolatnak? Kb mióta nálam van, hetente voltak napok, amikor valamivel nagyon felidegesitett, sokszor olyanokkal, amire mások csak mosolygnának, hogy jaj de cuki, én viszont csak dühöt éreztem. Persze voltak közös élmények is, meg talán hiányozna is, de felvetődött annak lehetősége is, hogy visszaadom.
Szerintetek mi lenne a jó döntés? Tartsam meg, fogadjam el, hogy egy kutyával ilyen az élet és egyszer majd jobb lesz? Vagy adjam vissza és mondjak le minden olyan álomról amit terveztem vele?
A mostani kutyám 12 éves, ő választott engem, nem én őt. Az előző kutyám elpusztult, és valaki rávett, hogy menjek el megnézni egy pár hete született almot. A mostani kutyám kitört a ketrecből, és beleugrott a kezembe. Egyáltalán nem örültem, még bennem volt a bánat - de elhoztam, nem akartam neki csalódást okozni. Jó voltam hozzá, de évekig nem igazán szerettem. Ma már tudom, hogy azért nem, mert az előző kutyám ni tudta fejezni a szeretetét. Ez a kutya más, mások a kifejező eszközei. Ma már értem a mozdulatait, tudom, hogy mikor mit érez. Pld egy apróság: kint volt az udvaron, hallom, hogy kapar az ajtón. Kinyitom, és ott a szomszéd kutya is az udvaron. Pontosan tudtam, hogy most azt kérdezi, hogy mit csináljon, elkergesse, vagy játszhat vele, és szivesebben játszana mint kergetné. Megvontam a vállam, csinálj amit akarsz. Boldogan rohant játszani.
Csakhogy mire igy megértettük egymást már 8 éves is volt.
Ma már a legjobb barátom.
Hu 8 ev? Az nem semmi. Saját kutyám nem volt még, de mamámnál volt egy kutya, akit szinte sajátomként neveltem, szerettem.
Az is megfordult a fejemben, hogy szinte az egész kölyök kora eddig a sötét, hideg télben telt, nem voltak igazi program lehetőségek. A séták nagy része sötétben, hidegben telt, korából adódóan pedig komolyabb hétvégi programok nem történtek, mondhatni csak a kötelességeinket teljesítettük mind a ketten. Ő igyekezett tanulni, alkalmazkodni én pedig igyekeztem a szükségleteit kielégíteni.
Lehet, hogy ezt amolyan "téli depresszió" okozza és a jobb idővel, több napsütéssel majd másképp látom?
Bár mindig voltak kutyái, de az egyik örökbefogadott kutyámmal volt hasonló élményem. Megtaláltam, hazavittem, de nagyon sokáig úgy éreztem, hogy jól elvagyunk, de ő "nem az én kutyám". Aztán kiderültek az egészségügyi gondjai, orvoshoz jártunk, ápolnom kellett és ezalatt az idő alatt benne is és bennem is fordult valami. Az ő rámutaltsága és az én gondoskodásom annyira összekovácsolt minket, hogy amikor 3 év után el kellett altatni, akkor úgy éreztem, mintha a szívem egy részét szakítanák ki belőlem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nektek is rossz dolgokon kell átmennetek a kötelék kialakulásához, hanem arra, hogy az együtt töltött idő, élmények azok, amik össze tudnak kovácsolni nagyon egy kapcsolatot.
Bármilyen nehéz is ezt kimondani, de nálatok több, mint fél év telt el, mióta együtt vagytok. Ha még mindig nincs kötődés, akkor lehet, hogy tényleg új gazdit kéne neki találni.
"...nagyon felidegesitett, sokszor olyanokkal, amire mások csak mosolygnának, hogy jaj de cuki, én viszont csak dühöt éreztem."
Pl.?
"...mondjak le minden olyan álomról amit terveztem vele?"
Pl.?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!