Tudnátok olyan haleledeleket (platiknak) ajánlani ami nem megy le egyből az akvárium aljàra?

Lehet félreérthető voltam. Szóval a felszínt lehet fodrozni anélkül is ,hogy mosógép módjára kavarogjanak a halak. Gondolj például a levegőztetőkre. Azok szinte semmi áramlatot nem csinálnak s mégis a sok buborékkal elég jól mozgatják a felszínt.

Motoros szűrőknél a szűrő kimenőjére szoktak rakni esőztetőt vagy lily pipe-ot stb s a felszín felé irányítják. Ezek elosztják az áramlást, nem lesz olyan erős sodrás és mellette fodrozzák a felszínt is.

Szóval a lényeg ,hogy a felszín mozgatva legyen, de vízközt ne legyen olyan erős áramlat ami már zavarja a halakat.

“Ma kihuztam a melegítőt, de nem akar lejjebb hűlni.”

A szobában ahol az akva van mennyire van meleg? Mert annál hűvösebb nem tud lenni (jó, pár fokkal igen a párolgás miatt, de érted. 36 fokos szobában nem fog magától 26 fokra lehűlni). Ettől függetlenül nyugodtan maradhat kihúzva a melegítő. Igazából azt nem is kell használni amíg nem áll be tartósan ~25 fok alatti időjárás.

Ha a halak nem pipálnak vagy más furcsaságot csinálnak akkor nincs baj. Nem kell túlaggódni, csak egyéb paraméterek (pl nitrogénvegyületek) és a felszínfodrozás legyen rendben.

“Most néztem ezt a lily pipest, de egyszerűen nem látom mi ennek a szerepe. Annyi látszik hogy fél van akasztva az akvárium oldalára. Az hogy honnan hová megy számomra rejtély 🤣🤣”

A szűrő nyomóágára megy, tehát amelyikből megy vissza a víz az akvába, ahol nyomja a vizet. Rendszerint külső szűrőknél használnak lily-t (ezért van az akva oldalára akasztva), belsőknél esőztető cső a gyakoribb. A lényege ,hogy a tölcsérszerű formával egyenletesebben eloszlatja az áramlást, nem kavarja fel annyira a vizet s növényeket. Többféle dizájn is létezik, de a szerepe mindnek ugyanaz.

“30 fok van a lakásban.”

No na látod, ezért ment fel az akvában is a hőmérséklet.

“Kérdeztem az invitálpetet erről a lily pipe poppy pipe-ről hogy fedeles akváriumhoz ilyet lehet e használni.”

Hát mivel ezeket rendszerint külső szűrőhöz használják ezért a tető kialakításától függ. Általában ha be lehet vezetni a csöveket akkor lehet használni lily-t is, elvégre ugyanott megy. Amelyik tetőn nincsenek kialakítva nyílások ott már indulásból problémás külsőt használni, lyukakat kell fúrni stb.

Belső szűrőknél meg nem igazán számít milyen a tető, úgyis minden belül van.

“Gondolom azzal le lehetne hűteni kicsit a vizet! Vagy nem?”

Nem, vagyis nem látványosan. Ahogy írtam az esőztetőnek is az a szerepe ,hogy oszlassa az áramlás erejét. Emiatt lehet vele bátrabban fodrozni a vízfelszínt anélkül ,hogy ténylegesen nagyobb áramlást csinálna. A jobb fodrozódás miatt jobb lesz a gázcsere (pl az oxigénszint is) és a nagyobb fodrozás miatt nagyobb a párolgás is. A párolgás pedig hőt von el a rendszerből. De az esőztető, lily és társai önmagukban nem csinálnak nagy hűtést, a gázcsere szempontjából jobban érvényesülnek.

Egyébként léteznek ventillátoros akvárium hűtők (meg akváriumi klímák is, de azok drágábbak). Ezek lényegében számítógépekhez is használsz ventillátorok. A felszínt fújják s ezzel segítik a párolgást tehát több hőt vonnak el az akvától. Nyilván természetellenes csodát nem tesznek, általában azt szoktam látni másoktól ,hogy leggyakrabban 1-2 foktól max 5 fokig képesek hűteni. De ezt több dolog is befolyásolja, pl: hány és mekkora venti van felszerelve, mekkora a vízfelület, hány liter vízről van szó, száraz-e a levegő stb.