Állásinterjú: ha 50 perc késéssel sem érkezik meg a munkaadó, várnátok tovább, vagy kisétálnátok? Részletek lent.
Én az utóbbit tettem, de nem biztos, hogy jó döntés volt, hisz álláskereső vagyok már egy ideje… Egyszerűen arról van szó, hogy szerintem ez egyértelműen tiszteletlenség és a másik ember semmibe vétele.
4-re volt megbeszélve a személyes interjú időpont. Telefonált, hogy negyedórát késik, max. felet, de inkább felet, úgyhogy akkor menjek. Kint a szélben addig sétálgattam. Majd bementem félkor és vártam 50-ig. Sehol senki…sem telefon, semmi...majd a kollégáinak mondtam, hogy köszönöm, de most elmegyek, mert nem szeretem, ha hülyének néznek… Utólag persze rájöttem, hogy a mai állástalan világban túl nagy luxus az önérzet. Amúgy engem a pontatlansággal, a linkséggel ki lehet kergetni a világból…, mert mindez azt mutatja, hogy semmibe veszi az illető a másik embert és megalázó mindezt eltűrni. Ti mit tettetek volna?
Ha vki ennyire megvárakoztat, akkor nem vagy neki fontos.
Valszeg csak díszmajom lettél volna és már megvolt előre kit kell felvenni. Ilyenkor behívnak falból 2-3 díszmajmot, h le tudják dokumentálni mennyire törvényes volt a kiválasztás, h lám meghallgattak ennyi embert, de mégis Béla unokaöccse volt a legjobb.
Dolgoztam toborzóként, nekem is volt, h egy értekezlet elhúzódott és ha a valóban fontos jelöltnek várnia kellett, de semmiképp sem 1 órát, max 15 percet, akkor természetesen tájékoztatták róla, vagy ha mindenképp hosszú idő lett volna, akkor vissza lett hívva egy másik napon. Mondom: ha fontos a jelölt a cég számára. Ha nem az, akkor előfordul olyan linkség, mint Veled.
Kedves Utolsó válaszoló.
Én így álltam hozzá. Mára nagyon gazdag lettem, de ami ennél is fontosabb, az emberek, akik ismernek maximálisan bíznak bennem, és én is számíthatok rájuk bármiben.
Sziasztok!
Erdekes okfejtesek...es elgondolkodtato, hogy ki mikepp dontott volna. Azt tudom, hogy ha regota allaskeresesben vagy (mert ismeros) akkor kialakul benned egy olyan dolog(nem tudom a gog jo kifejezes-e), hogy abban a helyzetben hirtelen lehet, hogy en is ugy dontottam volna, hogy otthagyom a fenebe az egeszet. Foleg, hogy a kollegak ott voltak. Szerintem ha megbeszelt egy idopont es utana telefonal, hogy kesik, akkor szerintem is emberesegesebb kozolnie, hogy ezert vagy azert, vagy egy tampontot. Szoval kesesenek oka szerintem sem volt olyan, hogy elhalalozas vagy hasonlo komoly dolog. A masik az, hogy utana sem beszeltetek? O nem hivott mar tobbszor? Ha nem akkor ez is erdekes. O kesik es valamikor oda kellett ernie nem? Vagy Te esetleg nem tudtad (volna) felhivni, vagy feltel? Mindenesetre ha azota sem beszeltetek vagy nem keresett utana akkor kicsit erdekes a szitu. Elkepzelesek: beert vmikor rohadt nagy keses utan akkor megtudta a kollegaitol, hogy elmentel. Nem telefonalt mert ugy gondolta, hogy mar pedig O ugyan nem fog utanad kajtatni! Szoval vannak meg kerdesek, miertek, mert igy nem kerek meg a sztori. Nomeg az allas milyensege sem derult ki, amibol esetleg el lehet kepzelni ezt a kesos fonokot. Akik meg itelkeznek azokkal en sem ertek egyet...tenyleg a szituacio valogatja, ki hogyan dont.
Szia Utolsó! Köszönöm szépen!
Az az igazság, hogy vertek már át párszor munkáltatók és emiatt eléggé megkeményedtem az évek alatt. A legkönnyebb dolog a világon úgy ítélkezni a másik felett, hogy nem ismerjük az illetőt és fogalmunk sincs a cselekedeteinek mozgatórugóiról. Ezt persze nem Rád értem.
Telefonált másnap délután, hogy bocsánat és hogy csak 10 perccel kerültük el egymást. Próbanapot kért és persze belementem. Szégyellem, de én magam döntöttem utána úgy, hogy köszönöm, nem fogok ott dolgozni, mert abban a munkában nem lennék jó. Egy elképesztően forgalmas éttermi hostess munka lett volna. Szombaton volt este a próbanap és bedobtak egyből a mély vízbe (ami persze érthető). Van olyan ember, aki tud egyszerre 19 felé koncentrálni és van olyan, aki nem. Én az utóbbi csoportba tartozom sajnos. Tudom: most egyes egyszerű emberkék biztos azt gondolják, hogy „Há’ me’ büdös neki a munka!” De nem érdekel, ki mit gondol! Egyetlen ember végzi minimum 5-nek a munkáját. (Bár ez szinte mindenhol így van.) Egyszerre kellett volna lesegítenem és felakasztanom 12 kabátot, 2 csörgő telefont felvenni, egy másik társaságot is az asztalhoz kísérni, kikalkulálni, hogy melyik asztalhoz kit ültessek, adminisztrálni, taxit rendelni és válaszolni a vendégek kérdéseire. Őszintén tisztelem azt, aki erre képes, de nem én vagyok az az ember. Azt mondták, kifizetik a próbanapot, de ez persze nem történt meg… Mondjuk lehet, hogy azért, mert én döntöttem úgy, hogy nem. Ez esetben némiképp érthető.
Jah és mindezt diplomásan csináltam volna, bár ez most tök mindegy. Szóval "röviden" ennyi. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!