Nagyon elcsesztem a bértárgyalás. Lehet ezen még javítani?
Mérnök diplomám van, most vagyok a második munkahelyemen.(Versenyszféra)
Az előző munkahelyemen nettó 250.000 körül kerestem, így az állásinterjún -mivel fejlődni szeretnék anyagilag- bemondtam, hogy az igényem nettó 280-300. Lutri volt egy kicsit, de szerencsére a szemük sem rebbent, gondolkodás nélkül megkaptam a 300.000 Ft-ot.
Mér fél éve itt vagyok, és a sokk akkor jött, amikor a céges bulinkon egy jó munkatársammal dumálgattunk, aki ugyanazt a munkát csinálja, mint én, ugyanolyan végzettséggel, hasonló előélettel csak ő az interjún bemondta a 400 e-t és meg is kapta......
Eléggé lefagyott a mámoros mosoly az arcomról. Nem is értem az egészet, mert ez nagy különbség, és furcsa, hogy ezt a cégem megteszi. Sejthetik, hogy ez egyszer kiderülhet. Nem is értem az egészet ez mi?
Magamat hibáztatom a legjobban, mert nem mértem fel a piacot, hogy itt mennyit lehetne keresni, nagyon elbaltáztam.
A bér a szakmai hozzáértésen túl nagyban függ attól, hogy ki mit harcol ki magának.
Eddig mindenhol jelentősen fölé mondtam az igényeimnek, legrosszabb esetben mondták, hogy bocs,de csak ennyit tudunk adni - de felvettek.
Én teljesen az előző munkahelyemhez viszonyítottam, ami gyakorlatilag az a mostanim konkurenciája.... Egy kicsit többet is mondtam, de nem mertem többel, mert azért akkora szakmai tapasztalatom még nincs.
Egy kicsit olyan mintha most motivációmat veszítettem volna, persze próbálok ebből kijönni, majd túlteszem magam, mert amúgy szeretem a munkát, az emberek, nem panaszkodom.
"aki ugyanazt a munkát csinálja, mint én, ugyanolyan végzettséggel, hasonló előélettel "
Ettol meg lehet sokkal produktivabb, precizebb, megbizhatobb...
Bertargyalason, es minden egyeb alkudozasnal alap, hogy elsore sokkal nagyobb osszeget mondasz, mint amennyit kapni szeretnel, es valosnak tartasz. Ha sokaljak, majd tesznek ok egy ajanlatot, ami meg mindig lehet sokkal nagyobb, mint amit titokban remeltel kapni.
"Ha azt mondom, hogy sokan örülnének a nettó 150-nek is, azzal nem vigasztallak, ugye?"
Ilyen szovegekkel asd el magad! Mindenkinek a sajat lehetosegeihez kepest iteli meg helyzetet.
A munka hatékonyságát akkor még egyáltalán nem tudták lemérni, hiszen nem ismerték, hogy dolgozom, csak a munkához való hozzáállásomat láthattak. Amiről úgy vélem, minden elfogultság nélkül, hogy a maximális.
Nem tudom, hogy tisztázzam ezt le, de lehet beszélnem kellene a vezetőmmel, mert nem akarom, hogy ez a tény befolyásolja a munkám minőségét.
Nem akarlak megbántani, de te ezt soha nem fogod megérteni, mert a te és az én élethelyzetem nagyon eltér egymástól.
Valóban itt nem a megélhetés a tét, hanem a munkák elismerése. Nem az ő fizetését tartom soknak hanem az enyémet kevésnek ahhoz viszonyítva.
A boldogság kérdését meg itt nem is értem. Tudom mi jelenti számomra az igazi boldogságot és meg is találtam azt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!