Ezt a munkát végleg elcsesztem?
Az a helyzet h nappali tagozatos egyetemista vagyok.
Most 140 km-re vagyok a sulitól és attól a várostól, ahova jelentkeztem egy részmunkaidős állásra..
Felhívtak az előbb h kérdezzenek pár dolgot, semmi extra.
Csakhogy aztán megkérdezte a csaj, h egy hónapos betanítási idő alatt tudok-e vállalni 8 órát.
Én meg sajna nem tudtam azt mondani h igen, mivel szeptembertől újra suli, ha most elkezdenék a betanítást, akkor még OK lenne a 8 óra, de szept. elejétől nem tudom hogy lesz az órarendem:( Ez a betanítási időszak meg belelógna szeptemberbe..
Az első 1-2 hét nem szokott olyan komoly lenni suliban, de néhány tanár már akkor is elvárja h bejárjunk, meg már szoktak szemináriumok is lenni..
Szóval ennyi. Majd értesítenek..
Tisztára örültem h felhívtak innen, jó kis meló lett volna..(jó időbeosztás, fizetés..)
De sztem elcsesztem.. Persze az én hibám... Vagy suli vagy munka.. Valamit valamiért...:S
De nem mertem 100%-san rámondani arra a betanítási időszakra h OK... Mivel ugye semmit se tudok még a sulis időbeosztásomról.. Féltem h ütközne a kettő.
Direkt kértem az órarendet összeállító tanárt, h írja meg a csoportunknak h mire számíthatunk (elvileg június óta kb kész az órarend..) Ahhoz tudtam volna viszonyítani..
De így:(
Tök szomorú vagyok..
Hát nagyon valószínű,hogy mást fognak keresni,mert nem hiába kérdezték a 8 órát.
Minden cég tudja hogy ha 1 embernek nem jó valami akkor sincs gond,mert van másik 500 ember ahol lehet válogatni..
Igen tudom:( Igazuk is van.
De végülis így utólag visszagondolva is ugyanezt tenném..
Felelőtlenség lenne most azt mondani h OK vállalom, ha aztán nem tudnám megoldani az iskola miatt.
Jobb lesz ha addig várok a munkakereséssel, amíg nem tudom 100%-san milyen elfoglaltságot jelent majd a suli..S:
köszi:)
Bizakodom..
Próbálom úgy felfogni, h talán tetszett nekik az önéletrajz, ha már felhívtak..
Akkor nem vagyok esélytelen:P
Fő az optimizmus:D
mármint h más melóra nem vagyok esélytelen:P
így értettem..
Inkább tanulj belőle a jövőre nézve.
És ellenkezőleg, máskor csináld máshogy.
Nem szokott olyan lenni sehol, hogy felvesznek, na és akkor onnantól fogva örök élet, két hónap felmondási idő, és a többi. Hanem azt szokták csinálni minden cégnél, hogy legalább 3 hónap próbaidő, ami alatt te is, ők is, azonnali hatállyal bármikor felmondhatnak.
Tehát nincs semmi következmény, hogyha az ilyen kérdésekre rávágod, hogy hogynepersze, mindent maximálisan tudok vállalni!
Legfeljebb mikor odajut a dolog, akkor mondod nekik, hogy upsz, azóta közbejött valami, mégse tudok a jövőben úgy bejönni, mint eddig.
Aztán legfeljebb kirúgnak. De az is lehet, hogy nem, mert addig bejártál rendesen, és azóta már megismertek.
Ha nem tanulod meg, hogy ez egy ilyen világ, akkor mindig ilyen apróságokon fogsz elcsúszni, mert oda se engednek. Ilyeneket akkor kell mondani, mikor MÁR BENT VAGY, és akkor már másként hangzik ez, mint az első beszélgetésnél tök ismeretlenül. Mert ilyenkor még egyszerűen áttérhetnek a következő jelentkezőre, mikor viszont már elkezdtek betanítani, akkor hiába mondhatnak fel bármikor, már más a szitu, mert az addigiakat már elutasították, és újra meg kellene hirdetni az állást.
Olyan ez, mint a házasság: a pap előtt, mikor megkérdezi, hogy akarod-e, nem azt kell mondani, hogy hááát, most őszintén ha belegondolok akkor tulajdonképpen...
hanem azt, hogy igen, vagy nem. pont. :P
értem:)
köszi!
sztem legközelebb már okosabb leszek:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!