Miert hasznos diploma megszerzese ha fejlesztői állást keresek?

Nagyon, szinte szégyellnivalóan alap kérdések az alábbiak. Már az első két félév után tudja rájuk a választ minden leendő, reménybeli fejlesztő. Te, kedves makk hetes, te vajon tudod-e?

- Mi az a komplemens képzés és mire való?

- Mi az a félösszeadó? Mitől fél és mitől lenne egész?

- Mi a bánat az a memóriaszervezés? Egy bájtos szervezésű rendszerben, hogy tárolunk bájtnál nagyobb értékeket? Mi az a címtér?

Desszert kérdés: x86-os processzorral szerelt PC esetében, valós módban, hogy történik a címszámítás? Milyen módban dolgozik most a géped ha az egy PC?

- Mi az a gépi szó és mi a jelentősége?

- Konvertáltál már tizes számrendszerből kettesbe, tizenhatosba és vissza számokat a saját fejlesztésű függvényeiddel? Egyáltalán, meg tudnál irni egy-egy ilyen függvényt most, segitség nélkül, hatékony, használható szinvonalon?

- Tudod-e mi az az állapotgép? Hány félét ismersz? Mire jók ezek?

- Mi az a fuzzy logika? Hol használható?

- Mi lehet egy rekurziv függvény akalmazhatóságának határa? Hogyan, mi alapján döntöd el, hogy alkalmazhatsz-e rekurziv függvényt vagy sem? Ha kiderül, hogy nem, akkor mit teszel? Alakitottál már át rekurziv függvényt valami mássá? Ha igen, mivé?

ÉS ez limó, ez nulla, hideg víz. Ez egy gólyától elvárt ismeret egy picinyke foszlánya csak. Olyan gólyáé, aki meglehet, soha nem lesz még másod éves sem.

Egy fejlesztő akkor, és csakis akkor fejlesztő (diplomától függetlenül), ha a gépet, amelyre fejleszt, száz százalékban uralni képes. Ha pontosan tudja, hogy abban a gépben mikor mi történik. Vagy ha nem az történik, aminek kéne, akkor tudja azt is, hogy hol keresse a hibát.

Ne haragudj, de úgy tűnik, roppant szegényes szakmai életed lehetett, ha soha nem kellett azt vizsgálnod, hogy rekurzív függvény belefér-e, vagy ha nem volt szükséged a többi kérdés kapcsán felmerülő ismeretanyagra.

Ha valaki írni szeretne egy emulátort, vagy egy kicsit el szeretne szórakozni a hardverrel is, netán zenével, beszéd szintetizálással molyolna, akkor a kérdezett ismeretek hiányában bizony szívni fog.

De szipkázni fog magasabb szinten is, ha annyira hülye a hardverhez, hogy fogalma nincs arról, hogy a PC-je mikor mit csinál. Rólad meg az állitja ki a bizonyítványt, hogy fel sem tűnt, hány állapotgépet kellett leprogramoznod, feltéve, ha valóban kellett. Na meg, azt mondjuk megnézném, hogy egy 32 bites számot te, hogy konvertálsz fejben hexába, attól függetlenül, hogy sok esetben nem az a lényeg, hogy te képes vagy-e erre, hanem az, hogy a program képes legyen rá.

Hogy a fuzzy logikával nem találkoztál soha, azon már meg sem tudok lepödni. Vajon miért? :)))

11. Ez egy nagyon szubjektív lista. Ezek nagy részére nincs szükség a programozási feladatok jelentős részében. Nézzük egyenként:

"- Mi az a komplemens képzés és mire való?" Ez majdnem OK, ezt valóban tudni kell (de főleg a kettes komplemenst). Ha másért nem azért, hogy ne lepődjön meg a -1 láttán, ha belefut ilyenbe, mert egészen megszoktak lepődni azok akik nem tanulták. De ez a legtöbb nem egyetemi tananyagban is benne van.

"- Mi az a félösszeadó? Mitől fél és mitől lenne egész?" Aki nem beágyazott rendszerekkel foglalkozik teljesen felesleges. Az ALU és a fordító elintézi az összeadást. Totál felesleges egy átlagos programozónak. Kérdésed kuka.

"- Mi a bánat az a memóriaszervezés? Egy bájtos szervezésű rendszerben, hogy tárolunk bájtnál nagyobb értékeket? Mi az a címtér?" Egy átlagos programozónak nincs rá szüksége, elintézi a CPU, az oprendszer és a fordító. Nagyon memória intenzív, speciális alkalmazások esetén talán jól jöhet, de a ma felmerülő programozási feladatok 99,99%-ban soha nincs rá szükség. Kivéve megint ha valaki beágyazott rendszerekkel vagy nagyon hardver közeli dolgokkal foglalkozik. Erre valamikor legútoljára az 1960-as évek végén volt ennyire nagyon nagy szükség. De pont a "korszerű" oprendszerek egyik újítása volt, hogy ez legyen transzparans legyen a programozónak (erről volt egy érdekes előadásunk info töriből, kb. az IBM 360 OS, és a kb. egyidős Unix egyik nagy újítása pont ez volt, hogy ez totál transzparens legyen, ezek meg az 1960-as évek vége, 1970-es évek elején születtek. Azóta átlagos programozónak erre nincs szüksége). Háromból eddig két kérdés "kuka". Mert irreleváns.

"Desszert kérdés: x86-os processzorral szerelt PC esetében, valós módban, hogy történik a címszámítás? Milyen módban dolgozik most a géped ha az egy PC?" Minek? Mégis miért kéne ezt tudni? Hol fogom használni pl. egy webprogramozás, vagy egy python program esetén (de sorolhatnám a tetszőleges OOP nyelveket)? Ha az oprendszert turkálom bit szinten talán. Kommentem az előzőnél. Négyből három kérdés kuka.

"- Mi az a gépi szó és mi a jelentősége?" Semmi jelentősége nincs. Szintén releváns kérdés lehetett a 60-as évek végéig, 70-es évek elejéig. Ameddig főleg szavas szervezésűek voltak a memóriák (ld. infó töri óra). Az 1960-as évek vége óta byteos szervezésű kb. minden. Kezeli az oprendszer és a fordító. Megint egy átlagos programozónak semmi szüksége rá. Néhány nagyon extrém esetben lehet, hogy érdemes tudni, de az esetek 99,999999%-ban feleslges (kivéve megint ha hardver közeli és beágyazott rendszerről beszélünk). Pl. egy SQL programozó számára minek ezt tudni? Hol fog vele találkozni? Elárulom soha sehol. Ujabb kérdésed értelmetlen.

"- Konvertáltál már tizes számrendszerből kettesbe, tizenhatosba és vissza számokat a saját fejlesztésű függvényeiddel? Egyáltalán, meg tudnál irni egy-egy ilyen függvényt most, segitség nélkül, hatékony, használható szinvonalon?" A legtöbb tananyag esetén (még a self studie tanananyagok esetén is) az elején előjön. Az esetek jelentős részében ma már nem fordul elő, nincs rá igény (max. a html színkódoknál talán ha valakinek eszébe jut). Miért van erre szükség, amikor szinte az összes(!) számológép alkalmazás ezt elvégzi, a kézi zsebszámológép tudja, és ma már ha csak valaki nem beágyazott rendszer és hardver közeli nem is találkozik ezzel. Mert nincs rá szükség. Pl. egy adatbázis alkalmazásnál SELECT termekkod,beker_ar,beszallito,hatarido,mennyiseg FROM raktarkeszlet WHERE mennyiseg<100 order BY mennyiseg desc; jellegű lekérdezéshez minek a hexa konverzió? Mert én ebben nem látok sehol. Ilyet utoljára egyetemen írtunk azóta se nagyon volt rá szükségem. Évente talán 3-4 alkalommal (munkámhoz kapcsolódóan, hobby projektnél igen, de az más). Kérdésed megint értelmetlen egy átlagos programozó esetén. Eddig 6-ból 5 értelmetlen, irreleváns.

"- Tudod-e mi az az állapotgép? Hány félét ismersz? Mire jók ezek?" Megint nem kell mindenkinek. Nagyon ritkán van rá szükség. (TCP-nél a socket kezelő az oprendszerben elintézi transzparensen, nekem nem kell vele foglalkozzak, ha esetleg ezzel jösz). Beágyazott rendszereknél, és nagyon bonyolult web appok esetén talán-talán, de még ott se biztos, hogy ez így ebben a szövegösszefüggésben szükséges. Esetleg ez még lehet releváns is. Esetleg ezt megtartjuk. Eddig hétből 5 értelmetlen kötözködés.

"- Mi az a fuzzy logika? Hol használható?" Mégis minek? Mutass rá olyan gyakorlati példát ami egy átlagos programozó életében mindennap előjön. Ld. pl. INSERT INTO ... utasításokból álló programok készítése, és fejlesztése. Elképszető mennyiségű fuzzy logikát használunk. Eddig 8-ből 6...

"- Mi lehet egy rekurziv függvény akalmazhatóságának határa? Hogyan, mi alapján döntöd el, hogy alkalmazhatsz-e rekurziv függvényt vagy sem? Ha kiderül, hogy nem, akkor mit teszel? Alakitottál már át rekurziv függvényt valami mássá? Ha igen, mivé?" Esetleg ebben megint van némi halovány de csak halovány értelem. De a mai gépek esetén megint ireleváns, mert egy átlagos programozó átlagosnak mondható programjai esetén oly távol van az ember ettől a határtól mint ide a Sziriusz. De legyünk jóindulatuak és fogadjuk el releváns tudásnak amire kérdezel. Eredmény a 10 feltett kérdésedből 6 teljesen értelmetlen, nagyzolás, f*sz veregetés. Három esetben "rezeg a léc" egy kérdésed lehet jogos. Ha egy kérdéssornál 10 kérdésből 1 jó, három félig jó, az még ált. suliban is 1-est érdemel.

"Egy fejlesztő akkor, és csakis akkor fejlesztő (diplomától függetlenül), ha a gépet, amelyre fejleszt, száz százalékban uralni képes. Ha pontosan tudja, hogy abban a gépben mikor mi történik. Vagy ha nem az történik, aminek kéne, akkor tudja azt is, hogy hol keresse a hibát." Ez igaz volt valamikor az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején. Pontosan ezért jöttek létre a gépfüggetlen operációs rendszerek (pl. unix és klónjai), a magasszintű és főleg az OOP nyelvek, a "virtuális gépek" (pl. a JAVA is ide sorolható!), hogy ne kelljen a programozónak ezzel foglalkoznia. A mai világ a webappok világa, a python és a totális platformfüggetlenség (amikor írok valami progit és még csak azt sem tudom, hogy aki használja min használja pl. asztali PC x86, mobil telefon valami arm procival /még a proci típusa is sokszor ismeretlen, mert a gyártó titkolja/, esetleg valami FPGA szoft CPU-val, milyen operációs rendszer Windows XP-Windows11 vonal, melyik Linux disztribució, milyen kernel verzió, android? /abból is melyik/. Pontosan erről szól az info töri utolsó legalább 50 éve, hogy pontosan erről ne kelljen a programozónak semmit tudnia. A programozó feladata az, hogy programokat írjon amik működnek. A többi az oprendszer és a fordító, interpreter feladata lesz. (Nem véletlen megint terjedőben vannak az interpretált nyelvek pl. Python, nem véletlenül népszerű nagyon). Nem véletlenül népszerű a JAVA sem mert ott is csak a JAVA virtuális gépet kell ismerni, és teljesen függetlenített a hardvertől.

Elhisszük, hogy amikor ezt te kb. 50 éve tanultad még ez fontos volt, de közben eltelt 50 év. Te megöregedtél, és az meg nem a mi hibánk, hogy nem követted az IT és a programozás fejlődését az elmúlt 50 évben.

#11 A legtöbb ilyen dologgal nekem nem kell foglalkoznom. Hardver szempontjából ami nekem fontos az az, hogy beleférjen a szerver memóriájába a tárolt adatframek, szétbonthatom-e thread ekre a feladatot, ha igen akkor hányra és végül pedig hogy kb mennyi a futási ideje a programomnak, tudom -e esetleg csökkenteni.

Mondern világban élünk ahol egy csomó könyvtár létezik adott problémákra, a jelenleg használ Oprendszerek és nyelvek pedig elintézik a hardveroptimalizálást.

Hacsak nem FPGA-kat/ASIC okat vagy hasonló eszközöket programozol, nincs szükséged ezekre a tudásokra

#14

Nem tudom, mennyire lehet szubjektív egy olyan kérdéscsoport, ami a mérnökinfó elsős anyag része?

Én inkább azt látom, hogy a te válaszaid szubjektívek.

Azt írod, "egy átlagos programozó". Én még olyan oklevelet nem láttam, amin ez állt volna, hogy "átlagos programozó".

Amikor valaki mérnökinfót, PTI-t, villamosmérnökit végez, akkor utána elmehet ezer féle helyre, munkát vállalni. Lehet landolni a közigazgatásban, netán egy játékprogramokat fejlesztő cégnél, vagy lehet foglalkozni desktop, CAD alkalmazások faragásával, speciális területek is akadnak, na meg, lehet persze webet hegeszteni is. Attól, hogy ma utóbbira van a legnagyobb igény, még hülyeség lenne az elvárásokat olyan irányban szűkíteni, ahogy azt a te hozzászólásod indikálja.

Egy programozó igenis használja a mindennapokban azt a tudást, amit a kérdések elvárnak.

Érdekes világ lenne, ha egy programozóra nem lehetne rábízni csak webes kecskefejést, meg maximum négy alapműveletet igénylő feladatokat.

Ti mindig ezzel jöttök, hogy jaj, arra nincs szüksége a WEB-es pistikének, meg amarra sem. Tudod, azt nagy tudású profok szokták eldönteni, hogy mire van szüksége valakinek egy szakma gyakorlásához. Ebből is vizsgáztatnak, hagyd meg nekik ezt a jogukat. Már csak azért is, mert amit számon kérnek, az, vélelmeddel ellentétben, friss, korszerű tudásanyag. Kamu, az elavult tudsásról szóló szövegetek.

Nem is tudom, hogy nem tudod te ezt, de:

Sok fordítónál bizony a gépi szó hossza határozza meg az integer értékészletét.

Sok esetben szükséges monitorozni adatokat hexában, de még bináris formában is.

Ha valaki hülye az állapotgépekhez, akkor végképp ne üljön gép elé, programfejlesztési célzattal. Még WEB-es pistuka üzemmódban sem.

Memória. Az én gyakorlatomban nagy ritkán ugyan, de még manapság is előfordul, hogy DOS környezetbe (ipari automatizálás) kell fejlesztenem. Mire lennék a PC memóriaszervezésének ismerete nélkül?

De nem csak a DOS várja el, hanem ha valaki operációs rendszert ír, akkor is tunia kell, hogy egy PC hogyan szerveződik belülről, ezért tanítanak számítógép architektúrák. c. tárgyat.

A gépek hardverének ismerete minden nap hozzásegíti a programozót a jobb programok írásához, a hardver teljesebb kihasználásához.

Vannak, akik desktopra fejlesztenek, vannak, akik nagy adatközpontokban horgolnak olyan filtereket, amelyek száz és száz terabájtnyi adatból horgásszák, szűrik ki a mögöttes adattartalmat. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora tárigényt, mennyi CPU időt harapnak be.

Van hely, ahol úgy osztják ki a feladatokat, hogy X-nek meg kell csinálnia valamit és arra kap n kilobyte memóriát, meg m cpu időt.

Nem csak webes zsibizés megy ám. Elképednél, ha valóban látnád, tudnád, hogy azok a tárgyak, amelyek téged és másokat is körülvesznek, hány százalékban tartalmaznak olyan kódot, amiben a kérdésekben szereplő dolgok szerepet kaptak.

Van audio és video lejátszó, vannak kép és hanganyag manipuláló szoftverek, létezik 3D, CAD, AI, térinformatika, hálózatok, digitális képalkotás, vannak DSP-k és még millió dolog.

Azért az enyhén szólva is érdekes lenne, ha a valóságban tényleg olyan burgonyákat eresztenének ezekre a területekre, akiket ti itt lerajzoltok, olyanokat, akik egy szatyor döglött halat sem érnek.

"Pontosan ezért jöttek létre a gépfüggetlen operációs rendszerek (pl. unix és klónjai), a magasszintű és főleg az OOP nyelvek, a "virtuális gépek" (pl. a JAVA is ide sorolható!), hogy ne kelljen a programozónak ezzel foglalkoznia."

Nem ezért jöttek létre. Szó nincs erről. Ezt csak te találtad ki.

"Nem véletlen megint terjedőben vannak az interpretált nyelvek pl. Python, nem véletlenül népszerű nagyon"

A bizalmatlanság okán népszerűek, nem azért, amit te gondolsz.

"amikor ezt te kb. 50 éve tanultad még ez fontos volt, de közben eltelt 50 év."

Bocsika, de ez naprakész anyag. Hogy neked nem fontos, az inkább rólad árul el ezt meg azt.

16. 0%-os válaszból " ami a mérnökinfó elsős anyag része?" Mert pl. egy mérnökinfós nem programozó... Az, hogy programokat is ír attól még nem lesz programozó. Igen sem én, sem mások nem állították, hogy egy szűk területen ezek valóban fontos kérdések lehetnek (pl. beágyazott rendszerek, és oprendszerek) de ahogyan 14. leírta teljesen helyén való. Ezek azoknak a mérnökinfósoknak "fontos" kérdések akik a saját kicsinyes világukból nem látnak ki. Értem én, hogy pl. darabszámban okosvillanykörtéből többet adnak el mint egy bérszámfejtő rendszerből, de darabszámban kevesebb fejlesztő fejleszt beágyazott rendszert mint bármi mást.

17. szintén 0%-os válaszod: egészen hihetetlen méretékű ostobaság minden egyes szava. Amint látom pl. azzal sem vagy tisztában, hogy mire való egy operációs rendszer. (ld. pl. Debreceni egyetem oldalán : [link] vagy a Nemzeti szakképzési és felnőttképzési intézet anyaga: [link]

Érdemes elolvasni ezeket. Utána állítani marhaságokat, az operációs rendszerek céljáról.

"Bocsika, de ez naprakész anyag. Hogy neked nem fontos, az inkább rólad árul el ezt meg azt." Igen pontosan annyira naprakész anyag, mint az, hogy az ősember hogyan készíette a kőbaltáját. Igen, beszélnek róla az egyetemen (mondjuk mérnökinfón lehet, meg vill.mérnökin, de máshol nem igazán van relevanciája). Teljesen felesleges meddő tudás ahogy a válaszadó is leírta. Pontosan ebből látszik, hogy nem látsz ki a bitjeid közül és jól érezte a kolléga, hogy el vagy valahol maradva ha még a mai napig DOS(!)-ra fejlesztesz. Igen ott még kellett de az is már 40 éves. Borzalmasan elvagy maradva a szakmától. És attól, hogy ki, hogyan dolgozik és mit fejleszt.

"Sok fordítónál bizony a gépi szó hossza határozza meg az integer értékészletét." Mesélj még légyszíves ilyen és ehhez hasonló sületlenségeket. Konkrét ma elterjedten használt fordítókat mutass amelyekinél a gépi szó határozza meg az integer hosszát? Már az új szabványos C esetén is 32 bit lett, processzortól és mindentől függetlenül.Az, hogy vannak még assembly nyelvek az megint nem az "átlagos" eset. Hanem az eltérés. Igen és pont ez is bizonyítja a totális hozzá nem értésedet, hogy nem érzed, hogy miaz átlagos és mi a speciális. Látszik, hogy nem tudtál a DOS-on túllépni.

"Egy programozó igenis használja a mindennapokban azt a tudást, amit a kérdések elvárnak." Akkor nézd meg, hogy melyek a ma legelterjedetebb nylevek és nézd meg, hogy az általad ide b*ott ökör kérdések közül melyik programnyelv esetén kell ezeket tudni. Az első 10 helyezet egyikénél sem szükséges. És a programok igan nagy része az első 10 helyezetben készül. Hogy te nem látsz ki a DOS-odból az a te szegénységi bizonyítványod.

És, hogy konkrétum is legyen: Több különböző lista van a leggyakoribb programnyelvekről. Egy közös, hogy az első a Python. Na a pythonhoz azokból amiket felsoroltál egyik sem kell. Python esetén soha az életben nincs szükséged pl.: "Sok esetben szükséges monitorozni adatokat hexában, de még bináris formában is." Mutass rá egy konkrét gyakorlati példát, hogy mikor van ennek jelentősége a Python esetén a napi gyakorlatban.

A második, harmadik, negyedik helyen a Java, Javascript, C# szerepel (a sorrend lista függő, de általában ezek). Na ezek megint pontosan a gépfüggetlen nyelvek. Javascript esetén egyenesen egy böngészőben fut elég messze a hardvertől. A Java ismerten virtuális gépben fut, a C# mert ismertem egy Java szerű cucc.

Aztán a C, C++ jön a listákban. Itt vannak alkalmazások ahol szükséges lehet néhány az általad kiagyalt értelmetlen kérdésre (ezt a kolléga már kigyűjtötte). Esetleg azon néhány fejlesztőnél akik oprendszert fejlesztenek kellhet, de a többieknek nicsn rá szükségük.

A következő csoport (megint változik ezek egymásközti sorrendje): R, GO, PHP, SQL. Szintén jól bemutatta a kolléga. Az R esetén nem is igazán látja az ember az "adattipúst" és az igazán arra van kitalálva, hogy nagy tömbökkel (data frame) dolgozzon, mégpedig a programozó számára totálisan transzparensen, az R elintézi az egészet az oprendszerrel, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, soha nincs szükség arra, hogy egy R programban az ember a biteket piszkálja. Persze DOS-ra nincs R tehát te nem is ismerheted.

De hajtogasd a magadét. És húzz vissza a DOS-odhoz. Az a Te értelmi képességeidnek megfelelő oprendszer. Feltehetően a többit már fel sem voltál képes fogni.