Miért ennyire igazságtalan az élet hogy én csak nettó 160 ezret keresek míg mások ennek 2x szeresét?

Már nem azért, de nem értelek. Én is 160at keresek, ha a mamahotelban laknék simán félre tudnék tenni legalább havi 100at. Ha van 1,7 millád, akkor szánj már 300-400 ezret valami piacképes képzésre vagy nyelvtanulásra, mert akkor tudsz előre haladni. Nekem a 160ból albérletet, rezsit, kaját, gyógyszert, szórakozást kell fizetnem, így hó végén nem marad semmi, sulira se tudok félretenni.

A másik, hogy állami szektorban nem is nagyon tudsz hova fejlődni, főleg vérben, viszont az tény, hogy nem kell megszakadni a pénzért.

Nem muszáj vállalkozni, csak tanulj olyat, legyen olyan tudásod, amivel értékesebb lehetsz a munkaerőpiacon.

Mondjuk Pesten a jelenlegi fizumnál egy 100assal tuti többet kapnék...

"igazságtalan az élet hogy én csak nettó 160 ezret keresek míg mások ennek 2x szeresét"

Az lenne igazságtalan, ha te keresnél kétszer annyit, mint más, nálad kétszer tehetségesebb/szorgalmasabb ember. Lehet, hogy aki kétszer ennyi keres, kétszer ennyit tanult, kétszer tehetségesebb, talpraesettebb mint te.

No, leírtad, hogy mit tudsz. Ezzel ennyit keresel.

Én folyékonyan beszélek két nyelvet (angol, német), van ITIL V3 alap, és 3 intermediate vizsgám, emellett CAPM-em, CCNA tudasom (vizsga nélkül), meg egy kis programozási alap (SQL, R, Python). Mindezt az elmúlt 4 évben szereztem.

Több, mint háromszor annyit keresek, mint te. Vajon miért? Mert az élet igazságtalan?

"Érdekes utolsó mégis mi lehet az a rendkivül speciális tudás amiért fizetnek neked óránként 10 ezer forintot?

Nem óránként. Nincs minden munkaórám kifizetve. Egy képzésem kerül ennyibe, ami 11 órából áll. Ezen azt a tudást adom át az ügyfeleknek személyreszabottan, amit évek alatt felhalmoztam önmagamban.

Ez komoly felelősséggel és odafigyeléssel jár. De megéri csinálni, mert szeretem, és segíteni tudok vele másokon.

"Ráadásul állításod szerint a semmiből képezted magad, ami még inkább hihetetlenné teszi az egészet."

Hát akkor ne hidd. Neked most ez a kényelmes.

Akkor kezdett az én életem is megváltozni, amikor elhittem, hogy ez lehetséges.

Természetesen nem MLM.

Kérdező, te a fals önigazolás csapdájában szenvedsz. Azon negatív gondolatok rabja vagy, amelyeket mások - a családod, a környezeted - beléd ültettek gyerekkorodban, illetve a szocializációd folyamán.

Tudom, bennem is volt és még van is sok ilyen. De ezek legyőzhetőek, és a legtöbb totális baromság. Mint pl. ez a "csak pénzből lehet pénzt csinálni". Statisztikák szerint a milliárdosok 88%-a önerőből gazdagodott meg.

De te nem ezt hiszed el, hanem a tévhiteidet, amit semmi sem támaszt alá.

Amíg ilyen szubjektív nézőpontból vagy hajlandó szemlélni a világot, addig sajnos semmi sem fog változni érdemben.

Ki kell lépni ebből a szellemi komfortzónából. Igen, nehéz lesz, igen, fájdalmas lesz, de a fejlődéshez ez nélkülözhetetlen.

És sokkal jobb - összehasonlíthatatlanul jobb! - mint azon keseregni, hogy az élet igazságtalan (igaz), hogy csak ennyit meg annyit kereshetsz (nem igaz), és hogy mindenről le kell mondanod (nem igaz).

"Vállalkozást látom a legkevésébé reálisnak nagyon extrovertnek való dolog."

Jaj, erre még reagálnom kell. Megint tévhit ezerrel!

Én alapjában véve meglehetősen introvertált ember vagyok. Nem érzem jól magamat társaságban, tartok az idegenektől, nem szívesen bájcsevegek, alapvetően titkolózom, mert attól tartok, hogy amit megtudnak rólam, azt ellenem fordítják. Legszívesebben egyedül töltöm az időmet.

Magadra ismertél?

Nos, egy-két hónap alatt eljutottam odáig, hogy telefonon adom el a képzéseimet vadidegeneknek. Akiknek aztán "belemászom az életébe" a tréning során, mert csak úgy tudok segíteni nekik.

Szerinted ez nekem kényelmes?

Szó szerint fosni jártam az első telefon előtt órákig. De belementem. És eladtam. És aztán jött utána a többi. És már egyre kevésbé kényelmetlen.

Mindent fel lehet építeni.

Az a baj, hogy te nem hiszel a fejlődésben és a lehetőségekben. Látatlanban mondom, hogy óriási potenciál lakozik benned is, és ez nem marketingszöveg, mert nem akarok eladni neked semmit.

Segíteni akarok, mert rossz nézni, hogy egy élet veszendőbe megy buta kifogások és krónikus tévhitek miatt.

Ébresztő! Neked is lehet más az életed, de változtatni és tenni kell érte!

Kérdező, ez a viselkedés amit csinálsz annyira tipikus ezen az oldalon. A "hisztikérdező". Annyi ilyet láttam már az évek során. Eszed ágában sincs arra törekedni hogy neked jobb legyen, csak a saját prekoncepciódat mantrázod.

Én még annyit sem keresek mint te. Megpróbáltam rajta változtatni, elmentem munka mellett iskolába jártam, de abba hagytam. Képtelen voltam elviselni az állandó kötöttségeket, hogy seggelni kell a tananyagot, rosszul voltam már az egésztől. Szóval ha valakin számon kérhetem hogy miért nem keresek 2-3x annyit mint most az én vagyok. De tudomásul veszem a saját bukásom, és nem a világon létező összes más embert és körülményt hibáztatom a saját sikertelenségemért...

Éveken át rinyáltam, hogy nem fizetnek meg, nem becsülnek meg, szarazélet, brühühü. Hasonló bérrel, vagy kevesebbel. Közben gyűlt a tapasztalatom, és sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy fel kéne mondani és egyéni vállalkozóként csinálni, de nem mertem. Mert honnan lesz nekem ügyfelem, senki azt se tudja, ki vagyok, honnan fogok megbízást szerezni, nem nekem való ez. Tavaly kiakasztottak annyira a munkahelyen, hogy végre felmondtam. Vettem evy nagy levegőt, kiváltottam a vállalkozóit, beléptem szakmai Facebook csoportokba, akit a cégen keresztül ismertem potenciális ügyfelet, megkerestem. Azonnal volt annyi megbízásom, hogy a korábbi fizumnál többet keressek, fél év után pedig elkezdtek ajánlgatni egymásnak az ügyfelek, és most már keresnem se kell, jönnek maguktól. 1 éve sem vagyok vállalkozó, 400-500 között keresek nettó, negyadannyi munkával. Bánom, hogy nem léptem sokkal előbb, a félelem volt az egyetlen, ami miatt nem jutottam előre.

Szóval a kifogások helyett inkább lépj, ennél sokkal szarabb úgyse lehet.