Ti nem bántátok meg, hogy egyetem helyett nem inkább szakmát tanultatok?
Én mérnök vagyok de bánom. Sokkal biztosabb helyzetük van mint a diplomák nagy részével. Ha netán megszűnik a munkahelyük akkor másnap már új helyen kezdhetnek. Nagyrészük a munkája miatt sem idegeskedik, szép nyugodtan csinálja.
Öt évvel korábban kezdhettek keresni, és a fizetésük egyre jobban nő. Manapság 400-500 ezres villanyszerelői, hegesztői stb állásokat is látok Bp-en vagy Ny MO-n.
Rengeteg szakmát végzett ismerősöm 30 éves korára már saját vállalkozással rendelkezik ahol keres mint az állat. És a maga ura. (Nah jó a megrendelőknek meg kell felelni de ez egyértelmű. De azt vállal el amit akar, és akkor csinálja amikor akarja. Nincs ember, úgysem találnak mást).
Ehhez képest 30 évesen keresel te mondjuk 300-350et és ennyi. Öt évvel később kezdtél pénzt keresni és hátrébb is jársz.
Akkor én csak kivételeket látok.
Jelenleg a pályaelhagyók aránya mellett a legnagyobb százalékban azok vannak, akik nem is itthon tervezik a szakma folytatását és már középiskolába is kimennek külföldre pár hónapra,vagy ha végeznek inkább elmennek Ausztriába pizzériába kezdőként, mint itthoni étteremben dolgoznak, amit megtapasztalnak a kötelező külsős gyakorlaton.
Csak épp amíg a diplomás 3-5 évet jövedelem nélkül megszerzi a diplomáját, addig 3-5 év alatt egy vendéglátó szakmunkás egy vagy több ingatlan árát teszi félre havi 1000-1500 eurókkal.
39:
Persze, hogy jár küzdelemmel és kitartás kell hozzá, senki nem mondta hogy nem.
Kényelmes, langyos élet viszont soha nem fog áttörő sikert hozni, mindig is egy középszerű sávban fog tartani.
Belőlem nem lett volna semmi szakmunkásként, csak egy tróger, ez tutifix. Ismerem magam, pár hónapig esetleg lekötne valami gányolós meló, aztán szrnék bele, elmenne a kedvem az élettől is, a sok bunkó tanulatlan ember körülöttem meg csak egyre lejjebb húzna.
Egyáltalán nem bántam meg a diplomámat, sőt, bár nehéz volt elindulni, de mára kényelmes, jó életem van. Persze nem kiemelkedő, de nekem nem is kell S merci, lakásom meg azelőtt is volt. Most már fenn is tudom tartani és félre is tudok tenni, nem volt ez mindig így :)
Amit bánok esetleg, az az, hogy nem műszaki érdeklődésű vagyok, mert egy olyan diplomával előbb sikerült volna érvényesülnöm, de hát ez meg szintén olyan dolog, amin nem lehet változtatni. Ha ilyen érdeklődéssel valami műszaki egyetemet erőltettem volna, ugyanúgy nem vittem volna semmire mint szakmunkásként, fel se vettek volna, de ha valami csoda folytán mégis, akkor meg ott buktam volna meg mindenből első évben és elkönyvelhettem volna magamról, hogy én nem vagyok jó semmire.
Még a közgáz egyetem jöhetett volna be esetleg, de annál is ott a matek.
Jól van ez így ahogy lett.
Nem volt időm pár napja hozzászólni, sok volt a meló.
Nah de:
Beszélgettem az építészmérnök ismerősömmel aki most vállalkozóként kezdett köműveskedni/burkolni.
Vidéken míg tervezgetett nem keresett 200 ezer Ft-ot (Nem volt ez a sok munka mint ami pár éve van, habár így sem mesebeli a helyzet), és közben is non stop éreztették vele, hogy legyen ezért hálás.
Ehhez képest most biztosabbnak érzi az életét. Saját időbeosztásának megfelelően dolgozik. Megrendelőkkel általában jól kijön mivel nem szeret kamuzni.
Senki nem szívja a vérét és jól keres. Rengeteg munkája van előre betervezve és NYUGODT. Tudja, hogy van kereslet utána amiért most elég jó pénzeket keres.
Meg ahogy számolgat így végre szépen öszejöhet magának a saját házikója is, ami sose jött volna össze. Sőt, egy részét jóval olcsóbban is megcsinálja. (Sofőrök, más szakterületen lévő kialakult ismerősi körének hála jóval olcsóbban).
Miről beszélünk?
Miről beszélünk?
Pl. erről beszélünk:
https://www.gyakorikerdesek.hu/uzlet-es-penzugyek__karrier-f..
Pl:
"Az én párom villanyszerelő, multinál dolgozik, 270 a br alapbére + fenti pótlékok."
Nekik nyomjad, hogy miért nem keresik magukat mind rongyosra jólmenő nagyvállalkozóként. Ezt mellesleg én sem értem (bár gyanítom, hogy az elinduláshoz is kéne pénz, vagy ha nem az a baj, akkor meg eszecske), de ami engem illet:
- majd' 450 nettót keresek Pesten a diplomámmal.
- ehhez jön még évi kb. 300k bruttó szép kártya juttatás, egyéb a munkáltató által adott juttatás
- nem kell megszakadnom a munkába, hétfőtől péntekig dolgozom, rugalmas munkarendben: van hogy egyik nap 4 órát dolgozom, másik nap 9-et vagy 10et, ahogy akarom
- mindig van munkám: azt kell csinálnom, amit a főnökeim mondanak. nem kell melókat hajkurásznom, könyvelőt fizetnem, alkalmazottakkal szívni, rettegni hogy mikor jön a NAV
- nyugodt vagyok én is, ami kell nekem, az megvan.
Itt szóba se álltak volna velem, ha nem lenne diplomám.
Mivel lenne nekem jobb ennél, ha reggeltől estig az olajban, mocsokban, kőporban turkálhatnék, ha meg mielőtt úgy megszedem magam, hogy akár alkalmazottakat fizessek, lesz egy jó kis munkabalesetem, aztán mehetek koldulni, mert a munkámat már nem tudom elvégezni, máshoz meg nem értek? De ha ez nincs is, valószínűleg 50 éves koromra úgy nézek ki majd mint egy 80 éves a hajtástól, kivéve ha tényleg úgy megy a bolt, hogy nekem már csak a munkát kell szerveznem. De odáig el is kell jutni ugyebár. Addig meg hétvége nuku, rohangálni ide oda, kifizetnek, nem fizetnek, nem jó amit csináltam, máshogy legyen...
Csinálja aki ezt akarja. Nekem teljesen jó amit én csinálok egyelőre.
3 éve se 800 volt, legfeljebb valami kezdő gyakorolhatott ha annyit kért.
És azért ma se tartunk még 12 ezres árnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!