A párom várja a karácsonyt, pedig se ajándékra, se másra nincs pénzünk. Akkor mi a fenének várja?

Lehet szidni a kérdezőt, de ahol vajas kenyérnek is örülnek, ott tuti nem telik fára sem, papírdíszre sem, de még egy tábla csokira sem ajándék gyanánt. És az anyagi gondok miatt gyanítom elég fásultak ahhoz, hogy dalolva örüljenek a szeretetnek.

Persze, ennek ellenére lehet egymás társaságának örülni, de az szidja a kérdezőt, aki már eltöltött x karácsonyt (és évet) egymás után igazi nyomorban...

Lehet beszólogatni, de ahol legalább egy tál meleg ételre és karácsonyfára telik, mégiscsak jobb a helyzet annál, mintha fára se telne, és fél kiló kenyéren osztozkodnának a gyerekkel együtt.

Nálunk sem lesz nagy ajándékozás, de meleg lesz, fa lesz, és finom étel is lesz az asztalon. Így nem nehéz nyugodtan összeülni, beszélgetni, társasozni, hisz nagyobb anyagi gondjaink hál istennek nincsenek.

Ettől függetlenül az igaz kérdező, hogy magadnak is csak jót teszel, ha összebújsz a pároddal, és megpróbálsz annak örülni, ami van, még ha nehéz is.

Kitartást előre is.

"A kérdező kommentje:

Ígyis mindennap együtt vagyunk. Tavaly is vajaskenyeret ettünk, tesóm adott pénzt egy csomag szaloncukorra, még a fát sem diszítettük fel."

Kedves kérdező! Ahogy írod, felnőttkorúak vagytok, akiknek valamit dolgozniuk kellene, amiért fizetni szoktak. Miért van, hogy nektek évről évre nem jut, csak vajaskenyér ( régen zsíroskenyér volt), más meg mind gazdag? Hogyan van ez?