Melyek a kedvenc terülteteitek biológiában?

Ugyanannyi érvet hoztam fel, mint te, sőt még példákat is hoztam, de be zavarjon. Legközelebb tanal karácsonykor lesz ennyi felesleges időm, úgyhogy nekem mindegy mit írsz a továbbiakban, mivel ebben élek (nem kell ahhoz benne dolgoznom közvetlen ül), így tudom hogy h.lyeseget beszelsz.

Kérdező, inkább írj ki egy új kérdést, megígérem hogy én nem szólok hozzá.

#55, Legalább tisztelj meg annyival, hogy nem ferdíted el a tényeket.

Nem, nem élsz benne természettudományos kutatómunkában, hiszen élelmiszeriparban dolgozol.

Továbbra sem hoztál egyetlen konkrét példát sem.... én viszont számtalan konkrétumot írtam, milyen tudásbázissal kell rendelkezzen egy biztos jövővel rendelkező, nyugaton is versenyképes kutató.

Ez semmi több csak egy ajánlás...és ha már a bionikát hoztad fel, évente 100 MSc-s végez komoly matematikai és programozói tudással. Sejtbiosz, neurbiosz, biokémia ugyan úgy van, a kísérleteket meg tudják csinálni. (Minimum 10 bionikás BSc-MSc hallgatónk volt már, tudom).

Miért vegyünk fel a laborba egy biológust vagy akár orvosis hallgatót, aki csak egy dologhoz ért?

Te már csak tudod, hiszen benne élsz :'D

Hiszen konferenciákra jársz, publikálsz, előadsz, posztereket prezentálsz, szimpóziumot rendezel, CV-ket bírálsz... stb stb...

Elég sekélyes gondolat, hogy a világban manapság lehet boldogulni egyféle tudással... mikor az automatizáció hajnalán vagyunk.

Csak a móka kedvéért, pont egy autonóm kísérletezőrendszert nézegettünk. Egy autómata ketrecsor tele kísérleti egerekkel.

Egy egység leemeli a polcról a megfelelő RFID-vel ellátott dobozt, odagurul a 2foton mikroszkóphoz. Egy mágneses mechanika szó szerint beszívja az állatot a mikroszkópegységbe, és fejbefogott állapotban, egy kraniotómiás-koponyaablakon keresztül automatikusan elvégzi az egy fél órás mérést és kísérletét. Kioldja a mechanika, a kocsi visszaemeli a dobozsorba, és jön a következő állat. Napi 20 órában folynak a mérések... idegrendszeri gyógyszerek tesztelése, viselkedéses kísérlet, optogenetikai manipuláció, tumorvizsgálat stb stb... kb mindenre jó.

Napi 40 állat lemérhető a rendszerrel és egyetlen biológus sem mozdította az ujját :)

Ez a jövő...ez vár a pipettázásra, klónozásra és a többi droidmunkára is. Szép jövő, nem?

"Hiszen konferenciákra jársz, publikálsz, előadsz, posztereket prezentálsz, szimpóziumot rendezel, CV-ket bírálsz... stb stb..."

Kb. hatszor válaszoltam már ugyanerre: Nem, nem kutatok. Nem, nem publikálok, rengeteg barátom van, aki a phd-stól kezdve franciaországi gyógyszergyárban dolgoznak (a kettő között is léteznek emberek), na ők publikálnak, s mivel a barátaim, akikkel naponta beszélek, találkozok, a munkám kapcsán pedig az összes többivel tartom is a kapcsolatot, így igen benne élek. 2 óra múlva is leírod ugyanezt, vagy most már felfogod.

Komolyan, mint egy óvodás

#59, Csak egyetlen utolsó kérdésem van, ha már iparban dolgozol, állítólag vezetőként (!). Tehát embereket vettél fel, interjúztattál a projectedre. Legalább egy önéletrajzot láttál már... mert én ugyan nem vagyok vezető, de CV-ket nekem is át kell néznem, interjúztatok diákokat és van is saját újoncom.

A feladat:

Adott egy kutatási téma, (nem ipari, de alkalmazott) és postdoc pozícióra pályáznak.

A téma legyen: Tumorszövet kvantitatív analízise immunoterápia után in vivo, 2p mikrosakópiával

"A" jelölt, végzettsége Biológus MSc, hisztológiai PhD. Tapasztalat: 5 év kísérleti mikroszkópos hisztológia, állatkísérletek.

Impakt faktor: 15

"B" jelölt, végzettsége Biológus BSc, valamilyen informatika MSc, és orvosi PhD

Tapasztalat: 5 év kísérleti mikroszkópos hisztológia, állatkísérletek.

Emellett deep net neurális hálót fejlesztett Pythonban és klasszifikált szövettani képeket, automata analízissel nagy adatszetteken.

Melyiket vennéd fel a témára, mint vezető?

Annak mi értelme, hogy a fele szöveget magyarul, a másik felét angolul írod? postdoc fellowship stb. hívd csak nyugodtan doktori ösztöndíjnak, vcagy ahogy korábban említetted: középszerű biológia nettó 140ezerért.

Tudod, attól mert kigugliztál egy programnyelvet, még nem fogja bebizonyítani, hogy ezt minden biológusnak tudni kell. Mert ezt állítod. Valami szakbarbár lehetsz te, elkeseredetten próbáélod bebizonyítani, hogy egy biológus az márpedig tud progrmaozni. Akkor hidd ezt és azt is, hogy aki nem tud, az nem lehet sikeres kutató, vagy hogy aki egyetemen tanít, az nem sikeres. Mondjuk én azért megnéztem volna, ha Tamás Gábor szemébe mondod ezeket, mikor nála írod a szakdogád, de inkább csak messziről

Gábort személyesen ismerjük, ezt a témát vele is szívesen megvithatnám egy konferencián.

Illetve csak hogy tudd, az egyik nemrég megjelent magyar MTA-s Nature cikk első szerzőjével/laborvezetővel beszélgettem pár éve hosszasan erről. Érdekes, hogy ő maga mondta, hogyha visszaforgathatná az idő kerekét, biztosan fizikusnak ment volna biológus helyett, majd dühösen újraindította a Matlabot. Egy évig nekik segítettem, tudom mennyi nehézségük adódott abból, hogy nem volt megfelelő munkaerő az adatfeldolgozásra, modellezésre. Főleg az idegtudomány kritikus ilyen téren.

Ő tette fel számomra a pontot az i-re, hogy milyen irányba fejlődik jelenleg a tudomány.

Soha nem mondtam, hogy lehetetlen kiemelkedőt alkotni enélkül, hiszen jó képességekkel megtalálhatóak a megfelelő emberek... itt a nehézség a kérdés!