Melyek a kedvenc terülteteitek biológiában?

Bocs, nem válaszoltam. :)

Ilyet nem írtam és ez egy téves állítás. Miért lenne ez a helyzet?

Kísérleti biológusokra még sokági nagy szükség lesz. Adott egy vizsgálni kívánt terület a biológiában. Van egy feltételezés, hipotézis, hogy hogyan működhet.

A publikációkat értelmezni kell, leszűrni az esszenciát, megtervezni a biológiai kísérleteket.

Ezeket el is kell végezni nagyon precízen.

Ami változott/változik akár évek alatt, az a műszeres mérés. Míg pár éve elegendő volt pár kiműtött szövetdarabot méregetni, ma már egyre inkább in vivo felé haladunk... ráadásul az is 3D valós idejű mérés.

Ez óriási mennyiségű adatot generál, amihez viszont nagyon komoly programozói tudás kell. Főleg, hogy a nagy lapok általában valamilyen matematikai modellt is várnak a funkcióra már. Ezért is van az, hogy ma már 15-20 ember is dolgozik egy publikáción, ami óriási csapatmunkát igényel.

#32, Gyűjtsd össze légyszi az ismerőseid első szerzős publikációit. Kíváncsi vagyok milyen szaklapokba publikálnak és milyen szintű cikkek ezek.

Te kevered ide az elejétől kezdve az ipart, úgyhogy ne kérd rajtam számon ezt. Órák óta össze-vissza hadoválsz különböző témákról, így nehéz beszélgetni :/

Egyébként sajnálom ha nem tudod értelmezni az egyszerű magyar szöveget.

Az állításom csupán annyi volt, hogy a sikeres kutatói pályához (magas IF lapokba publikálás, áttörést jelentő eredményekkel, és a kutatócsoportnak pótolhatatlan pozícióval, kiváló karrierlehetőségekkel) ma már elengedhetetlen a programozói tudás is.

Ezt továbbra sem tudtad cáfolni.

Miért is jelenteném? Úgy elveszne amire válaszolok. Ennyire ne nézz le légyszíves.

Higgadjunk le, mert nem méltó ez a hangnem hozzánk. Utólag is elnézést kérek, ha bántó volt bármi számodra.

Nem felesleges vita volt a célom, viszont segíteni szeretnék a pályakezdőknek azzal, hogy átadom a tapasztalatomat. 5 labor kutatócsoportjainak dolgoztam már kb 100 kutatóval, tucatni közös cikkben, több szabadalomban is részt vettem már. Azért van némi rálátásom, hogyan lehet publikálni egy cikket (Míg Te iparban dolgozol).

Az "elméletem" semmilyen módon nem cáfoltad. Hoztál pár ismerősről (A 250 biológus végzettből) néhány szubjektív véleményt a karriert illetően, ám semmilyen adatot vagy példát nem láttunk tőled. Ennyi erővel bármit leírhatnál.

Továbbra is csupán azt állítom, hogy egy modern kutatónak több lábon kell állnia tudásbázist illetően. Nézd csak meg a laborvezetőket, vagy az elit csoportok kutatóit egy MIT-n, UCLA-n, Stanfordon, vagy Allen inst-ben. Nekünk itt Magyarországon velük kell versenyezni, és nem a 2 főből álló omladozó egyetemi laborokkal.

Nem volt egyszerű összeszedni ezt a csapatot több év alatt, de úgy tűnik megérte. Az is minket (és az elméletemet) igazol, hogy 3 nagy EU-s és állami pályázatot nyertünk meg, egyenként 5-600M HUF forrással. Egy átlag egyetemi/állami labor jó ha 40M Ft-ból indulhat, és a félfüggetlen csoport mondjuk 10M-ból 4 évre.

Összeszedtem ki mihez ért nálunk:

1x Laborvezető: fizikus-orvos, tud programozni

1x Projectvezető: Biofizikus, tud programozni

1x Postdoc biológus: kiemelt programozó

2x PhD kutató: mindketten aktívan fejlesztenek

1x PhD Senior programozó-matematikus (no bio)

3x Senior biológus 10 év postdoc, no prog

1x Senior mikrobiológus no prog

2x Biológus BSc asszisztens no prog

3x Junior kutató/diák, mindhárman tanulnak kódolni

1x Orvos diák, no prog

1x Biotechnológus diák minimál prog

1x Gépi tanulás, neurháló és adattudomány specialista (15 külsős egyetmi diákkal kb)

Szerintem ez egy jó példa, milyen összetételű egy modern kutatócsoport, amilyen mondjuk egy MIT, vagy Stanford-on is van. Összehasonlítva, hogy a korábbi laborok mit és hová publikálnak, milyen szabadalmaik vannak... Hát lehet nagyképűség, de az 1nm-re jutó impakt faktor egy nagyságrenddel kisebb kb :) Ez pontosan meg is látszik a számokon..., nem 40 millió a forrás, hanem 1500 millió...

A mai magyar haszonelvű kutatásban ez kb életbenmaradásért folytatott harc egy kutatócsoportnak és az alkalmazott biológusoknak.