Ha egy autóval megyünk nagy sebességgel akkor csökken a talajra gyakorolt súlya?

Na, találtam egy amerikai kockázatelemzési tanulmányt a nagy sebességű (150-250 mph) vasutak környezeti és pályaterheléseiről.

Végignyálaztam.

Vagy a vonatok aerodinamikája úgy van tervezve, hogy nincs leszorító vagy emelő hatás, vagy lexarják, mert jócskán belefér a biztonsági szorzókba, vagy tényleg kiegyenlítődik, de semmit nem foglalkoznak az aerodinamikai plusz-mínusz súlyerő-változással.

Bezzeg oldalszél elleni súlyballaszttal igen.

Az aerodinamikai nyomáshullámoknak csak a sínt környező épületekre, emberekre mért hatásával foglalkozik.

A vonat soha nem fog repülni, mert egy "kicsit" nehéz :D

Szerintem térjünk vissza az eredeti tárgyra.

Ott vagyunk, csak megoldást kerestem hivatalos adatokra.

Az máshogy nem lesz. Mythbusterssel nem akarjátok megcsináltatni, forma 1-es autóm nincs, ott vagyunk, ahol a part szakad.

:D

Szerintem amikor egy autó 300km/h sebesség mellett a földhöz préselődve, szikrákat vetve húzza a hasát az aszfalton egy vasalódeszkával a seggében, az magáért beszél.

Egy repülőgép sem úgy száll fel, hogy a felhajtóerő 200km/h-ig nem csinál semmit, majd 201km/h-nál hirtelen lecsökken a talajra nehezedő nyomás és elkezd repülni.

Olvassátok már el a kérdést:

"van egy híd aminek a teherbírását meghaladja a jármű tömege ... Ha mondjuk ... 300km/órával, akkor ugyanannyi súly nehezedik a hídra vagy esetleg könnyebb lesz?"

- Ha 1km/h val meg az autó akkor pl A+1 kg tömeggel egyenértékű súllyal nyomná a hidat. A híd teherbírása 'A' kg tehát a híd összeomlik.

- Ha 300km/h val megy akkor ha a légterelők leszorítják a kerekeket hogy jobban tapadjon akkor még nagyobb súllyal nyomja a hidat azaz A+1+10 kg al ami most is nagyobb mint 'A' tehát a híd most is összeomlik.

- Ha 300km/h val megy de a légterelők megemelik az autót akkor átjuthat. Csak ekkor a jármű irányíthatatlan. Versenyautók ekkor szoktak lerepülni a pályáról. Ugyanez a hatás ha egy ágyúval átlövünk a híd fölött. A hídra ható erő ekkor pont 0 (az ágyúgolyó súlyától függetlenül) azaz a híd nem dől össze.

Van még egy alverzió: az autó ugyan nehezebb, a híd is összeomlik, de az omlás sebessége lassabb mint az átjutáshoz szükséges idő.

"ha a légterelők leszorítják a kerekeket hogy jobban tapadjon akkor még nagyobb súllyal nyomja a hidat"

Na de épp ez a nagy kérdés, hogy az alatta lévő csökkent nyomás nem biztos, hogy a híd lábaira is erőt fejt ki. És hogy egy utcai (lapos aljú) autó alatt is kialakul-e ilyen csökkent nyomású térrész, vagy ott pl. csak a szélvédőn felcsapó levegő fogja-e lenyomni a kasznit.

* "alatta lévő csökkent nyomás nem biztos, hogy a híd lábaira is erőt fejt ki"

Helyesbítek, szóval a csökkent nyomás miatti nagyobb tengelyterhelést kompenzálhatja a híd alatti és feletti fordított nyomáskülönbség.

"van egy híd aminek a teherbírását meghaladja a jármű tömege"

Ezen nincs mit tovább magyarázkodni. Ha nincs emelőerő ami megemeli a kocsit. Ekkor minden más esetben túl nagy a híd terhelése. Itt pedig nincs emelő hatás..

A Titanik idejében még érthető volt hogy gyorsan túl akartak lenni a veszélyes szakaszon, emiatt mentek gyorsan (tudatlanságból, aztán meg is haltak sokan); de manapság tudjuk hogy lassan óvatosan jobban megéri közlekedni.. ;) Főleg rozoga hidakra nem teljes gázzal hajtunk rá..

"van egy híd aminek a teherbírását meghaladja a jármű tömege"

Háhhá!

Ezt bizony nem is vettem észre, így tényleg offoltunk.

De legalább az érdekesebb téma volt.

:D

Jármű sebessége vs a híd tehetetlen tömege.

Ha a kocsi olyan gyors, hogy a híd teljes hosszán ballisztikus pályán nem esne többet, mint a saját rugóútja, akkor tutira átér.

Ha lassabb, akkor a híd omlási sebességén múlik minden.

Hát erről nem lehet épen 15 oldalt vitázni.

:D