Elmozdulhat -e a földkéreg az olvadó jégtömegek földkéregre gyakorolt súlypont megváltoztató hatása miatt?
A cikkben a mágneses pólus gyorsuló mozgásáról írnak:
Lehetséges -e hogy a rengeteg elolvadó jég miatt a földkéreg súlypontja megváltozik?
Igen jelentős tömeg helyeződik át az olvadással! A földkéreg úszik a földköpenyen tehát elvileg elmozdulhat. A köpenyhez és a maghoz képest is. Természetesen a föld tengely körüli forgása bír a legnagyobb hatással ha van ilyen elmozdulás!
Észlelhetjük -e ezt az elmozdulást úgy amiről a cikk ír?
A mágneses pólus elmozdulásaként jelentkezhet -e?
Az iránya szerintem erre utal, Grönlandtól távolodik és a forgástengely (sarkpont) felé tart nagyjából, vagy azt közelíti meg.
Milyen egyéb következményei lehetnek ha ez így van?
Pl: földrengés, vulkánkitörések stb?
#1
Nagyjából 15km vastag a kéreg de van ahol ennél jóval vékonyabb. (Pl óceánfenéknél szinte mindenütt.)
A legvastagabb jégrétegek 3-4-5 km vastagok. (Déli sark, Grönland)
Ez nagyjából legalább 1/3-a, van ahol fele.
Nem azt mondtam hogy hirtelen elmozdul, hanem hogy befolyásolja az elmozdulást irányát és sebességét!
#1 és még valami: "mint amit te eltudsz képzelni"
-> Mert te aztán tudod mit tudok és mit nem és mit tudok elképzelni! Pff...
válasza:Igen, függőleges irányban.
Például a skandináviai félsziget emelkedőben van manapság is, mert megszabadult az utolsó jégkorszak jégtömegeitől. Az Antarktisz kőzet alapja legalább másfél kilométert emelkedne. ha elolvadna róla az a sok jég.
Persze nem úgy mint egy lift, hanem csak évi pár centiméteres "sebességgel".
Nem, geológiai "katasztrófákat" (földrengés, vulkánkitörés) nem valószínű, hogy generálna.
dellfil
válasza:Igen a függőleges elmozdulásról tudtam, hogy a jégmentesült helyeken "visszaemelkedik".
Persze egyes részei mozognak vízszintesen is, hiszen vannak lemeztektonikai mozgások is. (Felgyűrődések és alábukó lemezek.)
Sőt földrengések esetén mind függőleges mind vízszintes irányban hirtelen is elmozdulhat.
De ezek csak egyes részei, mindegyik csak lokális jelenség.
A kérdés az hogy úgy cakompúder az egész nagyon lassan ugyan de elcsúszhat -e a köpenyen?
Mit észlelnénk ebből?
Vagy úgy is belegondolhatunk hogy az eléggé relatív is lehet mi mozdult mihez képest el.
A fenti cikk azt mondja a mágneses pólus mozog.
Mi van ha nem a mágneses pólus mozog hanem a kéreg?
(Ami a magot illeti tömegében is sokszorosa a kéregnek, ha együtt vesszük a köpennyel akkor meg pláne! Tehát nyugodtan vehetjük mint jóval nagyobbat kiinduló nézőpontnak.)
Ha ez így lenne észlelhetnénk úgy így hogy "mozog a mágneses pólus"?
Vagy lenne más különbség/tünet is amit ilyen esetben észlelnünk kellene? Tehát cáfolni tudná hogy a kéreg mozdult el?
válasza:Egyébként a földkéreg átlagos vastagsága kb. 30-70 km, nem 15. 15 km ott szok lenni, ahol vékonyabb - ahogy te is írtad, az óceánok fenekén főleg. De az óceánok fenekén meg ritkán szok vastag jégtakaró képződni.
Ettől függetlenül, természetesen van rá hatással a jégtakaró. Sőt, annak is van hatása, ha egy légy lecsüccsen egy fűszálra. Csak ugye ezt már az "elhanyagolható" kategóriába szoktuk sorolni, de attól még van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!