Mekkora sebességgel csapódik a szemünkbe a csillagok fénye?

Azért a fény sem mindig fénysebességgel halad, különböző közegekben más a sebessége, például ha víz alatt vagy.

Még meg is lehet állítani a fényt.

[link]

"Azért a fény sem mindig fénysebességgel halad, különböző közegekben más a sebessége, például ha víz alatt vagy.

Még meg is lehet állítani a fényt."

Nos, látszólag igen, valójában nem.

Kábé annyira igaz, mint amikor folyamatos 5 km/h-val haladva az erdőben A-ból B-be csak 4 km/h átlagsebességgel érsz el, mert az 5 km/h tempót tartva is kerülgeted a fákat.

Maga a foton nem tud más sebességgel haladni, csak fénysebességgel. Még az energiatartalma is csak a hullámhosszában tud érvényre jutni.

A klasszikus fizikában a sebességek azonos irányú komponensei összeadódnak. Viszont az egész speciális relativitáselmélet abból a kísérleti megfigyelésből vezetődött le, hogy a fény bármilyen inerciarendszerhez képest fénysebességgel halad, ami ellentmond a newtoni fizikának. Így hiába fordulunk meg mi a Föld körül, hiába kering a Föld a Nap körül, a Nap meg a Tejút középpontja körül, a fény mindig fénysebességgel halad. A speciális relativitáselméletben – amiben ez az ellentmondás feloldásra került – a sebességek nem csak egyszerűen összeadódnak, hanem egy

v' = (u+v) / (1 + u*v/c²)

képlet segítségével számolható ki.

Ha v a Nap körüli sebesség (30 km/s), u a fény sebessége a Naphoz képest, ami vákuumban pont a fénysebesség (és leegyszerűsítjük a Föld mozgását egyenes vonalú egyenletes mozgássá, és a fény a Föld pillanatnyi sebességével ellentétes irányban érkezik), akkor:

v' = (u+v) / (1 + u*v/c²)

Behelyettesítve azt, hogy u=c, megkapjuk, hogy:

v' = (c+v) / (1 + c*v/c²)

A nevezőben található törtnél tudunk c-vel egyszerűsíteni:

v' = (c+v) / (1 + v/c)

Kihasználva, hogy 1 = c/c:

v' = (c+v) / (c/c + v/c)

A nevező két törtjét egyetlen törtben egyesítve:

v' = (c+v) / ((c+v)/c)

Törttel való osztás = reciprokkal szorzás:

v' = (c+v) * c / (c+v)

Tudunk (c+v)-vel egyszerűsíteni:

v' = c

Ergo a Földhöz képest is fénysebességgel fog haladni a fény.

A fény c*n sebességgel jut a szemünkbe.

c:vákuumbeli fénysebesség

n:a levegő abszolút törésmutatója

Ne keverjük össze a fény haladását a hatásának haladásával.

Igen, vannak elnyelő közegek. Csak az a probléma, ott nem az a foton, hanem egy másik (később érkező) foton adja a fényhatást. És te csak a fényt, mint tulajdonságot tudod érzékelni, mérni, azt az elméletből tudod, hogy azt egy másik foton(csomag) kelti.