Mekkora sebességgel csapódik a szemünkbe a csillagok fénye?

Ember, értsd már meg, hogy a komplett mai alkalmazott fizikánk, főként az asztrofizika minden mérése igazolja. Azzal, hogy ha nem lenne a fénysebesség állandó, akkor az ezernyi különböző mérés értéke nem csengene össze, hibák lennének benne.

Ha a fénysebesség a nagy sebességgel távolodó tárgyak esetén eltérne, akkor a messzire küldött szondákkal való kommunikációban is megjelenne az emiatti eltolódás. A GPS geostac és a geoszinkron műholdak szinkronizált kommunikációjánál még azt az idődialtációt is figyelembe veszik, hogy a földfelszíntől ennyivel távolabb a kisebb gravitációs hatás is eltérő időmúlási sebességet okoz, iylen pontos szinkronizációnál azonnal kibukna, ha a fénysebesség nem lenne minden körülmények közt állandó. De nem, nincs nyoma sehol, minden adat megfelel a rel. elméletben kimondott állandó fénysebességnek.

Áruld már el, hogy akkor mi a frásznak állnának neki újra méregetni?

Rendben, kérdező, akkor képzeld el a következő helyzetet:

elég sok kettős csillagnak mérjük ma már a sugárzását.

Van köztük olyan is, ami gyorsan kering, és érintőirányban vagyunk.

Ha az induló fénynek más sebessége lenne akkor, amikor a csillag éppen távolodik, és más akkor, amikor közeledik, akkor nagyon durva képeket látnánk!

Akkor nem azt látnánk, hogy egyenletesen keringenek egymás körül, hanem lüktetne az egész.

Méghozzá az óriási távolságok miatt nagyon durván lüktetne: akár éves távolságok is lehetnének a közeledő és a távolodó csillag által küldött képek között!

Természetesen semmi ilyet nem látunk, a keringés tökéletesen egyenletesnek néz ki.

Amúgy, ha létezne ilyen hatás, már a Jupiter holdjain le lehetne mérni.

> A Michelson–Morley-kísérlet is ismertem, de abból én csak azt a következtetést tudtam levonni, amit Ők is. Azaz nincs éter, amin belül ha mozgunk "balra" 30 km/s sebességgel, akkor balra sugárzott fény 299970 km/s sebességgel haladna, jobbra pedig 300030 km/s sebességgel, hanem a kibocsátó forrástól minden irányba ugyan akkora sebességgel távolodik.

> Földi körülmények között nem tudom elképzelni, hogy az interferométer egyik karját akár csak 1 km/s sebességű egyenes vonalú egyenletes mozgásra bírják (vagy bírták volna), hogy így nézzék meg a fény sebességének változását. De ha mégis volt ilyen kísérlet, na akkor azt keresem.

> Ezért gondoltam, hogy egy távolodó (vagy inkább közeledő) csillag fényének sebességét hátha vizsgálták már?

A mozgó objektumok fényének sebességét Maxwell már meghatározta. (Spoiler alert: nem függ a kibocsájtó objektumtól.)

Ez attól függ, hogy kinek a nézőpontjából vesszük a dolgot.

Például a relativitáselmélet hívők nézőpontjából állandó egyforma sebességgel mindennemű mozgástól (közeledéstől, távolodástól) függetlenül.

Akik viszont ezt nem fogadják el azok nézőpontjából az érkező fény sebessége annak függvényében tér el attól a híres 300000km/sec-tól, hogy a világító objektum milyen sebességgel közeledik vagy távolodik.

A laikus számára pl. megfejthetetlen problémát okoz, hogy az univerzum növekedésére azt mondja a tudós, hogy az nem szétáramlik hanem tágul. Mondja ezt talán azért, mert így a vöröseltolódásra ráfogható, hogy az érkező fény frekvenciája nem azért alacsonyabb mert a fény lassabban jön, hanem azért mert ha a tér tágul akkor a benne jövő fény hullámai is hosszabbak lesznek.

Igen ám de mi van akkor ha valami közeledik?

Ilyenkor azt azért már mégsem mondhatják a tudósok, hogy a közeledő objektum közeledése a tér szűkülése miatt van.

Ki lett hát találva a relativisztikus Doppler-effektus. És itt van a probléma a laikus számára. Ugyanis a laikus a józan parszti logikájával csak úgy képes elfogadni a közeledés vagy távolodás frekvenciaváltozásait, hogyha a kiváltó ok ugyanaz vagyis ha változik a fény sebessége.

Hol van tehát az igazság?

A laikus ha mindenáron meg akarja oldani a problémát ki fog találni valamilyen szemléletes dolgot legalább azért, hogy önmagának sikerüljön megválaszolni az általad feltett kérdést, hiszen ő nem ért a matematikához.

Itt most már csak az a kérdés maradt, hogy a józan parszti logika szembe állítható-e a képzett tudással?

Kicselezhető-e a tudomány?

Az iménti kérdésre a válasz: nem biztos de gondolkodni azért a parasz is gondolkodhat mert azért azt már csak szabad.

Akkor most nézzük, hogy hogyan gondolkodik egy paraszt.

A FÉNYSEBESSÉG ÁLLANDÓSÁGÁNAK EGYSZERŰ JÓZAN PARASZTI CÁFOLATA

Egy asztal egyik végébe tegyünk egy lámpát a másik végébe bármit mondjuk egy poharat. Ebben az esetben a lámpa és a pohár nyugalomban lesznek egymáshoz képest. A kölcsönös nyugalomban lévőségüket a példában természetesen az asztal biztosítja. Ebben az esetben abszolút magától értetődő, hogy a lámpától a pohár féle terjedő fény pontosan akkora sebességgel (300000km/sec) fogja elérni a poharat mint amekkorával az a lámpától elindult.

Ezután a lámpát és a poharat kössük össze egy képzeletbeli egyenessel, majd az egyenes poháron túli meghosszabbításának tetszés szerinti pontjára képzeljük oda magunkat.

Ezután ezen az egyenesen kezdjünk el mozogni pl. közeledni a pohár irányba. A pohárhoz való közeledési sebességünk a példa kedvéért legyen mondjuk 50000km/sec.

Ebből az következik, hogy nemcsak mink de a pohár is ugyanekkora 50000km/sec sebességgel fog közeledni felénk. (Ki hitte volna?)

Függetlenül attól, hogy mink és a pohár között milyen mozgási viszonyok vannak, a lámpa és a pohár közötti viszony ettől még változatlan marad. Tehát a poharat ezután is 300000km/sec sebességgel fogja elérni a lámpából jövő fény.

Foglaljuk össze az eddig elmondottakat.

A pohár egyik oldala felé 300000km/sec sebességgel közeledik a lámpából jövő fény. A másik oldala felé mink közeledünk 50000km/sec sebességgel.

A kérdés.

Mekkora sebességgel közeledik felénk az a fény, ami a pohár általunk nem látható oldalát éri vagyis az a fény amely a lámpából ered?

Ha erre a kérdésre azt válaszolnánk, hogy 300000km/sec-mal akkor ebből a válaszból azt kellene feltételeznünk, hogy a lámpából jövő fénynek csak 250000km/sec-mal szabadna elérnie a poharat. Viszont ebben az esetben még azt is feltételeznünk kellene, hogy mink és a pohár közötti mozgási viszony befolyásolja a lámpa és a pohár egymás közti viszonyát. De! Mivel az említett két feltételezésnek semmilyen értelmezhető és elfogadható fizikai alapja nincs ezért a kérdésre a válasz a következő.

Hogyha mink 50000km/sec sebességgel közelednénk a pohár innenső oldala felé akkor az a fény amelyik a pohár általunk nem látható átellenes oldala felé közeledik 300000km/sec sebességgel nos az a fény 350000km/sec sebességgel közeledne felénk.

(Ebben a rövid cáfolatban a pohárra természetesen csak a könnyebb szemléltethetőség miatt volt szükség azon gyengébbek kedvéért, akik több száz képlettel és egyenlettel a birtokukban kitartanak amellett, hogy a fény sebessége állandó.)

Utóirat:

Tisztában vagyok azzal, hogy minden meg lesz téve a minél alaposabb lejáratásom érdekében.

Elcsodállkoznék azon ha nem így lenne.

Viszont az aki cáfolni szeretné az iménti cáfolatot (gondolom lesznek jónéhányan) az ne matematikailag tegye hanem úgy, hogy a józan parszt is megértse.

Tisztelettel és üdvözlettel: a cáfolat józan parszt szerzője

@25: Ha tudod, ezt a könyvet szerezd be:

[link]

Ott viszonylag kevés matekkal el van magyarázva a dolog és amúgy is érdekes :)

(A magam részéről azért remélem, hogy nem lesz megtéve minden a lejáratásod érdekében :) )

A Newtoni fizikában nem történhet meg, hogy a pohár is, és, mink is úgy érzékeljük, hogy a fény ugyanakkora véges sebességgel közeledik felénk.

Ez egy tény. A newtoni fizikán belül a cáfolatod tökéletes.

Ahogy az is tény, hogy a világban ez megtörténik.

Ekkor a megoldás nem az, hogy letagadjuk a világot, hanem az, hogy észrevesszük hogy a Newtoni fizika nem írja le jól a világot. Newton kimondta a törvényeit, de azok nem igazak. Van ilyen ¯\_(ツ)_/¯

Az Einstein könyvet nem ismerem. De, gondolom az is azt teszi mint a többi, hogy a fénysebesség állandóságából, mint mérési eredményből (és mint a Maxwell egyenletek egyik következményéből) kiindul, és abból építgeti a világot?

Szerintem a Józan Paraszt lehet hogy nem hal éhen, meg, hogy lehet jó üzletet köt a piacon a másik átverésével, de ha nem tudja hogy mi az hogy egy elmélet cáfolása, akkor az nagyon nehéz ügy.

Miért nem vesz inkább agrár és állattartásról szóló szakkönyveket, meg, járkál a hivatalba traktorra támogatásért elméleti fizika helyett? Majd a fia az iskolában elhiszi helyette is.

#27:

Te most komolyan azt mondtam, hogy valakinek a munkájával vagy azzal kapcsolatos dolgokkal kéne foglalkoznia minden idejében, és nem lehet eltérő hobbyja? Wow?

> „A Newtoni fizikában nem történhet meg, hogy a pohár is, és, mink is úgy érzékeljük, hogy a fény ugyanakkora véges sebességgel közeledik felénk.”

Ezt lehet, hogy érdemes kifejteni, hogy hogyan is néz ki az Einsteini fizikában, hogy mink és a mozgó pohár is ugyanakkora fénysebességet érzékel.

Mondjuk úgy mérjük a fény sebességét, hogy mennyi idő alatt halad át a fény a poháron.

Mondjuk a pohár fénysebességet érzékel: ő maga 10 cm átmérőjű, és, rajta 0.33 ns alatt haladt át a fény: hát ez fénysebességű.

Mit érzékelünk mink? Van egy 10cm átmérőjű mozgó pohár, amin 0.33 ns alatt halad át a fény? Hát akkor az a fény biztosan nem fénysebességű.. Ezt mondaná Newton (és 3 milliárd éves tapasztalat az idő abszolút voltáról).

Valójában meg az történik, hogy, mivel a pohár mozog hozzánk képest, a pohár kilapul és a pohár alján levő óra kattogása lelassul. Illetve azok az időpontok, amiket mi egyidejűnek hiszünk, a pohár számára nem lesznek azok, és vice versa.

És így, számunkra a fény amíg áthalad a poháron nem 10 cm-t fog megtenni (hiszen a pohár mozog + ki van lapulva) és nem is 0.33 ns-ig fog tartani (hiszen ezt a pohár egy lassú órával mérte + van még egy tag amit hozzá kell adni a pohár mozgása miatt), de végeredménynek fénysebesség fog kijönni.

> Te most komolyan azt mondtam, hogy valakinek a munkájával vagy azzal kapcsolatos dolgokkal kéne foglalkoznia minden idejében, és nem lehet eltérő hobbyja? Wow?

Nem ezzel van a gond. Teljesen jó, ha valaki a munkáján kívül érdeklődik más iránt is, pl. olvas ebben a témában, meghallat előadásokat. Sőt az is teljesen jó, ha kérdéseket tesz fel. A baj azzal van, hogy valaki kijelent nagy meggyőződéssel valamit egy olyan dologról, amiről nincsenek mélyebb ismeretei.

> Ezt lehet, hogy érdemes kifejteni, hogy hogyan is néz ki az Einsteini fizikában, hogy mink és a mozgó pohár is ugyanakkora fénysebességet érzékel.

Igen, ez a gond… Van egy komplett elmélet, a speciális relativitáselmélet, ami tartalmaz egy raklap összefüggést. A dolog így egészében konzisztens. A gond mindig abból van, ha az egész elmélet ismerete nélkül egyetlen dolgot kiragadva azt egy másik elméletben – a klasszikus newtoni fizika elméletében – próbáljuk értelmezni, úgy nyilván ellentmondásokra jutunk, mert adottnak vesszük – ami a newtoni fizikában valóban így is van –, hogy amit az egyik megfigyelő 10 cm-nek és 0.33 ns-nak mér, azt a másik is annak fogja. Pedig nem.

Pont ezért gond, ha valaki úgy akar cáfolni egy elméletet, hogy nem ismeri annak a részleteit. Ha érdeklődik utána, nézze meg, olvassa el Einstein speciális relativitáselméletét. Eléggé olvasmányos, az alapjait nagyon szemléletesen mutatja be, kb. 20-30 oldal az egész, de ami a fénysebesség állandóságát illeti, azt már a feléből meg lehet érteni. Érdeklődjön, olvasson, meg ha valamit nem ért, kérdezzen. De ne kezdje el megpróbálni cáfolni az elméletet a józan ész nevében, mert a világ bonyolultabb, mint a józan ész által létrehozott leegyszerűsített modell, mint világkép.

#29: „úgy nyilván ellentmondásokra jutunk, mert adottnak vesszük – ami a newtoni fizikában valóban így is van –, hogy amit az egyik megfigyelő 10 cm-nek és 0.33 ns-nak mér, azt a másik is annak fogja. Pedig nem.”

Nem ment át, amit írni próbáltam. Megpróbálom újra, részletesen, ön-tartalmazón (nem hivatkozva a korábbiakra).

Egy konkrét sebességmérési kísérletet akarok megnézni a pohár és mink szemszögéből, Newtoni és Einsteini rendszerben. (Ezt azért akarom, mert a Józan Paraszt Cáfolónk a fény eltérő rendszerekből való észlelésére hegyezte ki a cáfolatát.)

A sebességet úgy mérem, hogy elosztom a fénynek a pohárban megtett útjának a nagyságát a fénynek a pohárban eltöltött idejével.

A cáfoló által leírt elrendezés: egy vonalban vannak Lámpa, Pohár és Mink, ebben a sorrendben. A Lámpa és a Pohár állnak az asztalon. Mink mozgunk a Lámpa felé 50000 km/s sebességgel. Ábra:

.L. .P. <-M-

Newtoni eset, pohár szemszöge: a fény 10 centimétert tett meg, 0.33 ns alatt, a fény sebessége 10 cm / 0.33 ns ~= 300 000 km / s

Newtoni eset, mink szemszögünk: a fény 0.33 ns ideig tartózkodott a pohárban, és ezalatt

10 cm - 0.33 ns * 50 000 km/s = 8.35 cm

utat tesz meg. Tehát a Newtoni fizikában kimondhatjuk hogy a fény ha fénysebességgel halad a pohár számára, akkor csak 250 000 km/s sebességgel halad számunkra.

A jelen kísérleti elrendezésben éppen az okozza a Newtoni sebességösszeadást, hogy amit az egyik 10cm-nek mér, azt a másik nem. (A V3 = V1 + V2 a Newtoni fizikában egy általános erejű képlet, és ezért nem kell minden kísérletet végigszámolni, hanem lehet használni, ahogy Józan Paraszt Cáfoló is tette.)

Az Einsteini fizikában a pohár esete ugyanez, a mink esetünk meg jóval bonyolultabb, és nem szeretném most kiszámolni, valamivel részletesebben ott van #28-ban. Mindenesetre a világunkra egy másik sebességösszeadási képlet érvényes, amit végig lehet követni tetszőleges típusú sebességmérési kísérleten, hogy hogyan jön ki az eredmény, ha valaki erre vágyik.