Mekkora sebességgel csapódik a szemünkbe a csillagok fénye?
A Föld nagyjából 30 km/s sebességgel halad a nap körül. A fény sebessége 299 792 km/s.
Ha feltételezzük, hogy egy csillag távolsága a naptól állandó, tehát egy helyben marad, akkor a szemünkbe a csillagból jövő fény 299 792 km/s, vagy 299 822 km/s sebességgel csapódik?
válasza:erre gondolhatsz de nem a sebessége hanem a freekveenciája változik:
válasza:A fény sebessége nem függ a kibocsájtó eszköztől.
Ennél meglepőbb, hogy a fogadó eszköztől sem függ. Ebben már eltér egy kicsit a hangtól. (Részben ezért sem gondolják, hogy a fény egy közeg rezgése lenne, ahogyan a hang teszi.)
Nem tudok hasonló kísérletről.
A Doppler-effektust ismertem, nem arra gondoltam, hanem arra amit leírtam.
Történetesen, hogy a fény forrása és érzékelője között sebesség különbség van, és így mérjék a fény sebességét.
válasza:"A Doppler-effektust ismertem, nem arra gondoltam, hanem arra amit leírtam.
Történetesen, hogy a fény forrása és érzékelője között sebesség különbség van, és így mérjék a fény sebességét."
Ez éppen maga a Doppler-effektus esete.
válasza:"Nem elméleti válasz érdekelne, hogy a fénysebessége állandó, hanem kísérlet érdekelne."
A fény sebessége ezernyi módon meg lett mérve és mindig, mindenhol azonos, végpontok sebességétől függetlenül. Ez a rel. elmélet egyik alapköve, nem azért, mert egyszer valaki kimondta és HISZÜNK benne, hanem mert sokszorosan igazolt is.
Mi kell annál jobb bizonyíték, hogy a Naprendszerbe szétküldött szondáink kommunikációja is erre épül?
válasza:Lehet erre gondolsz?
A kísérlet ugye azt bizonyította, hogy a fény sebessége nem változik sem a Föld forgásból, sem a keringéséből származó sebességhez képest. Itt a doppler-effektus ugye nem játszik szerepet, jóval kisebb sebességekről van szó. Illetve nem a fény sebességét mérték meg, hanem két eltérő utat bejáró fénysugár sebességének a különbségét. Ha változna az egyik sebessége a másikhoz képest, akkor eltérő fázisban érkezne meg a fény, és más interferenciaképet mutatna a mérőeszköz. De a keringés, forgás irányában nem volt sebességkülönbség az erre merőleges irányhoz képest, a kísérleti eszközt elforgatva nem változott az interferenciakép, pedig ha a fény sebessége nem lenne bármihez képest ugyanannyi, változnia kellett volna.
A Michelson–Morley-kísérlet is ismertem, de abból én csak azt a következtetést tudtam levonni, amit Ők is. Azaz nincs éter, amin belül ha mozgunk "balra" 30 km/s sebességgel, akkor balra sugárzott fény 299970 km/s sebességgel haladna, jobbra pedig 300030 km/s sebességgel, hanem a kibocsátó forrástól minden irányba ugyan akkora sebességgel távolodik.
Földi körülmények között nem tudom elképzelni, hogy az interferométer egyik karját akár csak 1 km/s sebességű egyenes vonalú egyenletes mozgásra bírják (vagy bírták volna), hogy így nézzék meg a fény sebességének változását. De ha mégis volt ilyen kísérlet, na akkor azt keresem.
Ezért gondoltam, hogy egy távolodó (vagy inkább közeledő) csillag fényének sebességét hátha vizsgálták már?
A kettővel ezelőtti hozzászólótól csak annyit kérdeznék, melyek ezek a számtalan kísérletek megnevezve, vagy linkelve, illetve miként is kommunikálnak az űrszondák? Egyiket sem tudom még.
válasza:"Földi körülmények között nem tudom elképzelni"
Na látod: ők EL TUDTÁK képzelni.
Fél év múlva megismételték a kísérletet, ami 60 km/mp sebességváltozást jelent.
Azért ez már bőven mérhető lett volna még az akkori pontossággal is.
Azóta megismételték még érzékenyebb műszerekkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!