Hol volt "megtalálható"az abszolút információ az ősrobbanásban?

Ha az a kérdésed, hogy az ősrobbanás után miért alakult úgy a világegyetem fejlődése, ahogy alakult, és miért úgy néz ki a világegyetem, ahogy kinéz, akkor az a válasz, hogy a fizika törvényei miatt. Ha az a kérdésed, hogy a fizika törvényei miért olyanok, amilyenek, akkor az a válasz, hogy nem tudjuk. Ha az a kérdésed, hogy a fizika törvényeit kódolja-e valami olyan módon, ahogy a DNS kódolja a genetikai információt, akkor az a válasz, hogy nem.

De örülök, hogy perfektnek tartod a világot. Valóban gyönyörű, lenyűgöző, csodálatos. De persze azért két apróságot érdemes megemlíteni, csak most, csak neked:

- [link] (tessék ránagyítani)

- https://www.youtube.com/watch?v=jMYIl5b-paY (ezt meg végignézni)

Ja igen, tudom, ezeknek nem sok közük van a kérdéshez. Pont úgy, mint ahogy a kérdésnek magának sincs semmi köze semmiféle őszinte érdeklődéshez. Igaz, kedves barátom?

Ugyebár biztosat nem tud senki. Lehetséges, hogy egy másik univerzumból jött az információ.

Ez az univerzum csak így működhet, máshogy nem. Nem ismerünk másfajta életet, csak a földit. Ezért tűnik minden tökéletesnek, mintha minden úgy lenne beállítva, hogy az itteni életnek kedvezzen.

Ha bármelyik természeti törvény nem stimmelne, akkor nem is léteznénk, és nem tudnánk tanulmányozni a világot. Az emberi agy úgy működik, hogy mindenben rendszert keres. Keresi az alap összefüggéseket, utána az ismert információ mintákat. A rend és a káosz között az agy tesz különbséget. Ha már megismertük az összefüggéseket egy rendszerben, akkor ott már nincs káosz.

Az agyunk alakítja ki maga körül az általunk ismert valóságot, úgy fordítja le a beérkező ingereket, ahogy számára legkedvezőbben fel tudja dolgozni.

Érdekes, hogy a tudomány szerint a világ és az élet létrejöttének nincs oka, célja. Az ember mégis mindenben a miérteket keresi, és nem tud élni célok nélkül. Mintha a tudatunk nem ehhez az univerzumhoz tartozna.

08:32,

Vagy szimplan az akit nem erdekelt, hogy "miert mozog es brummog a bokor" es megis odament enni az nem adta tovabb a genjeit mert megolte a medve.

Az agyunkkal pont az a baj, hogy erdekli a miert, viszont ha nincs meg a miert, akkor eletbe lep a masodik legfontosabb feladata, es keres ra egy magyarazatot. Sajnos ez sokszor koszono viszonyban sincs a valosaggal...

Evolúciósan előnyös, ha az ember megtalálja a rendszert az őt körülvevő dolgokban, mert akkor tudja, hogyan működnek, akkor pedig fel tud készülni az esetleges hatásokra.

A gond csak ott van, amikor ott is rendszert keres, ahol nincs, vagy pedig teljesen más rendszert képzel valahova, mint ami valójában működik.

Márpedig olyan rendszert tud elképzelni, amit ismer.

Azt, hogy egy szakállas fószer intézkedik valahol, azt el tudja képzelni. Azt, hogy a tér tágul és hidrogén atomok ütköznek benne, azt már nehezebben.

A világegyetem kialakulásához nem szükséges, hogy az ősrobbanás tartalmazza azt az információt, ami a világunk fizikai törvényeit mondhatni előre megszabja.

Lehet teljesen kaotikus kialakulás is, amiből csak az maradt meg, ami véletlenszerűen a végtelen variáció közül STABIL eredményt hozott, a stabilitás alapja meg lehet éppen egy bizonyos olyan tulajdonság-gyűjtemény, ami a végén felmérve harmonikus törvényrendszerrel leírható.

Szóval a világunk így azért lett iylen gyönyörűen összehangolt törvényekkel leírható, mert csak az ilyen koherensen összefüggő rendszer az, ami életképes.

Lehet, hogy lett volna másik ezer olyan koherens kialakuló rendszer, ami ugyanígy stabil eredményt produkált volna, ha éppen az jön létre, lehet, hogy világunk törvényei akkor is koherens rendszert alkotnának, de TELJESEN MÁST, mint a mi univerzumunkban.

Talán rossz hasonlat, de egy embrió génállománya sem tartalmazza a leendő felnőtt ember minden tulajdonságát, sok dolog a génekből kiindulva egy csupán töredéknyi tárolt információ ellenére egy ok-okozati sorozat végeként determináltan olyan lesz, nem is lehet másmilyen, snnsk rllrnére, hogy a DNS nem tárolt erre szóló pontos előírást. A másik véglet meg az, ami azonos DNS esetén is véletlenszerűen vagy külső hatásokra más eredményt produkál, pl. egypetéjű ikrek különbségei.

Röviden, én kétlem, hogy az ősrobbanás pillanatában jelen lett volna egy olyan komplett információ, ami a mára kialakult világegyetem tulajdonságait determinálta volna. Még azt is kétlem, hogy az ősrobbanás CSAK olyan világegyetemet hozhatott volna létre, amilyen most van.

Szerintem születhetett volna más megoldás is, ami ugyanilyen konzisztens, "perfekt", csak máshogy.

Amúgy a perfektet én két módon tudom értelmezni itt, az egyik a fentebb leírt mód, vagyis hogy tökéletesen konzisztens törvényekkel rendelkező, erről eleget írtam.

A másik értelmezés, hogy a mi szépérzékünknek, életünk igényeinek tökéletes, nos az nem csoda, hiszen ezekhez a körülményekhez jöttünk létre, az evolúció olyanra csinált minket, hogy egy ilyen világban legyünk életképesek, hát persze, hogy passzol hozzánk.

Amúgy, kedves kérdező, több tudományos kérdésben is láttam a hozzászólásaidat, mind fanatikusan vallásos és tudománytámadó volt, ezért gyanítom ,hogy ezzel a kérdéssel megint csak az isteni teremtésre, az ősrobbanásban megbújó isteni igére kerestél bizonyítékot, vagy ősrobbanásra cáfolatot, eme "built-in" terv hiánya révén.

Nos, nem, ez nem lesz erre a célra alkalmas.

Nincs itt semmi bizonyíték Isten szükségességére.

Cáfolat sem Isten létezésére, de azt nem is keresi a tudomány, ha a magyarázataihoz nem szükséges a léte. És nem az.

Ja.

Már én is ajánlottam neki az "Ezó válasz" nevet régebben.

De talán még találóbb lenne a "Szektás válasz" név.

Megpróbálkozom én is egy ide nagyon kapcsolódó gondolattal megválaszolni a kérdést:

Az abszolut információ a létrejött világ alapállandóiban van, ezek teljes mértékben megszabják a világunkat, egymástól függetlenek, egymáshoz viszonyított értékük alapjaiban határozza meg a kölcsönhatásokat.

Ezek az alapállandók:

Az atomi részecskék nyugalmi tömeg és töltése. (az anyagi világ alapállandói)

A fény sebessége - a relativisztikus világ alapállandója

A Planck állandó - a mikrovilág alapállandója

A gravitációs állandó - A távoli kölcsönhatások és a relativisztikus világot meghatározó alapállandó.

A vákuum permittivitása vagy permeabilitása - a fénysebességgel a maxwell összefüggések alapján az elektromosság jelenségeit határozza meg.

És a Boltzmann álandó, a mikrovilág és a makrovilágot összekapcsoló állandó, (gáztörvények, statisztikus entrópia stb)

Ezekben az alapállandókban, azok értékeinek egymáshoz való viszonyában volt/van az abszolut információ.