Az univerzum határát hogy tudnátok elképzelni?

Határa nincs. Legalábbis hagyományos értelemben semmiképpen.

És természeteden ha végtelen, akkor is tud tágulni. Komolyan nem értem, hogyan jön az a hülyeség egyeseknek, hogy egy végtelen halmazt ne lehetne tágabbra szabni - általános iskolás hatodikos, hetedikes matematika elég ahhoz, hogy belássa valaki, nagyon is lehet.

Én vegyész vagyok, de Martin Rees - Univerzum c. ismeretterjesztő könyve azt írja.: "talán léteznek más objektumok is, amelyek annyira gyorsan rohannak el tőlünk, hogy fényük, már sohasem éri el a Földet."

Ill.: "...a világűr bármely pontja nincs az Univerzum középpontjában. Sőt, minden távolodik minden mástól és nincs középpont."

"...helyi szinten a gravitáció uralkodik a kozmológiai tágulás felett és összetartja az anyagot."

Ill. azt írja.: "nem helyes, ha azt gondoljuk, hogy a galaxisok és galaxishalmazok távolodnak egymástól a "világűrön át". Sokkal pontosabb az a kép, hogy a tér önmaga tágul és magával viszi a benne lévő objektumokat"

(tér itt a téridő, úgy értem)

"A tágulás üteme csaknem bizonyosan változik."

"Ezen a jövőbeli viselkedésen múlik ugyanis a Világegyetem végleges sorsa." - mármint a tágulás ütemének változásán... (Kérdezted.: "Lesz majd olyan, hogy ez a tágulás megáll? ")

Ha jól értem, amit kérdezel, arra a válasz a "Nagy Reccs" és a "Nagy Szakadás" elméletek, amiknek az ellentéte, ahol a tágulás végtelen mértékig folytatódik, a "Nagy Fagy" és a "Módosított Nagy Fagy" elméletek (az olvasható, hogy több 10 milliárd év múlva, de ezek elméletek).

Kérdezted: "Hogy képzelnétek el az univerzum határát?"

A fenti könyvben olvashatsz "sík univerzum", "zárt univerzum", ill. "nyitott univerzum" modellekről dióhéjban. A világegyetem geometriája a téridő görbülete szerint. Az energiasűrűségtől függően lehet más a téridő görbületének előjele. A "zárt" esetében ez negatív, ami 2D modellel egy gömbként szemléltethető (a párhuzamosok összetartanak). A "nyitott" esetében pozitív a görbület, ez egy nyereg forma 2D szemléltetésben, ahol a párhuzamosok széttartanak. A sík esetén, pedig 0 közeli a görbület, itt a párhuzamosok sohasem találkoznak.

Állítólag jelenleg az utóbbi modell a leg elterjedtebb.

A 2D modell gondolom az, hogy t (az idő) az y tengely és az x,y,z koordinátákat az x tengelyben "sűrítjük" szemléletesen. De javítsatok ki, ha rosszul értem.

Egyszóval egy "zárt" világegyetemmodellben, nincs értelme az én értelmezésem szerint ennek a kérdésnek: "Hogy képzelnétek el az univerzum határát?". Mivel ekkor nincs határ, aki elindul a vége felé, az ugyanoda "visszaér".