Ha közel fénysebességgel megy egy űrhajó, melynek van egy lámpája, a lámpa fénye milyen gyors lesz?
Mind az űrhajóhoz, az űrhajóban lévő emberekhez, mind egy a közelben álló emberhez képest. Ha jól tudom, akkor a sebességek összeadódnak, ha egy járművön utazik valami, és annak is van sebessége ugyanabba az irányba. Az űrhajós is közel fénysebességgel megy, mégis a lámpa fénye is fénysebességgel távolodik tőle? Akkor a fény majdnem 2x-es fénysebességgel haladna a logika szerint. Vagy ilyenkor a lámpa fénye nagyon lassúnak tűnne az űrhajós számára? És a külső szemlélő számára milyen gyors lenne a fény? Azt még értem, hogy a valóságban, számára fénysebeségű lenne.
Más. Ha két űrhajó közel fénysebességgel távolodik egymástól, akkor gyorsabban távolodnak egymástól a fénysebességnél. De nem azt mondják, hogy semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél egy szemlélő számára? Vagy a távolodás egymástól lehet gyorsabb? És milyen gyorsnak látná egymást két ilyen űrhajó, már ha látnák, érzékelnék egymást valahogy (esetleg kvantumkorrelációs üzenettel)?
"Igen, de éppen ezért, ha két űrhajó 0.6 c-vel megy, akkor nem lassulhat le annyira az idő számukra, hogy ne kb. 1.2 c-vel távolodjanak egymástól."
"Na ezt mégis honnan veszed?"
Én úgy gondolom, értem.
Ez egy zsigeri reakció a kérdezőtől - vagyis szerintem így gondolkodik: "Jó, jó, relativitás, oké. De azért a klasszikus fizikának legalább 99%-ban igaznak KELL maradnia, mert a relativitás csak egy kis kiegészítő lehet benne!"
Valami ilyesmi járhat ilyenkor az illető eszében, mert csak így stimmelnek a gondolatai.
Ez így biztos nem stimmel - úgy lehet mondani, hogy 50% (fél fénysebesség) fölött van érdemi hatása. De már ott sem teljesen pontos... 5-10% hibákat vétesz már ott is, ha nem veszed figyelembe.
Inkább azt lehetne mondani, hogy 30000km/mp-ig még egyáltalán nem kell normál körülmények között erre figyelned. Ez is egy iszonyatosan nagy sebesség - ma semmilyen űreszközünk nem megy ennek még a közelében sem.
De a gyorsítókban már ennél sokkal nagyobb sebesség van, és a GPRS-nél is figyelni kell erre - ott azért, mert nagyon-nagyon pontos időmérés kell, és itt már beleszól a relativitás és a gravitáció is, hiába nem túl gyorsak.
Fénysebesség közelében pedig annyira felborul már minden, hogy ott teljesen elfelejtheted a klasszikus fizikát.
@32: erről beszélek. Úgy hallottad, azt mondták stb stb nem járható út. Legalább alapszinten utána kell nézni a dolgoknak, ha meg akarod érteni.
Nyilván az én levezezésemnek sem néztél, vagy számoltál utána, pedig legalább egy "gondolkozzunk együtt", vagy "kövessük végig a másik gondolatmenetét" alapon nem hátrány, ha megteszi az ember. Pl akkor láthattad volna, hogy nem 1,56-szorosára lassul az idő a képlet szerint 0,6c-nél, "csak" 1,25-szörösére. Ami még mindig igencsak jelentős. (Nem, nem direkt szivattalak, csak simán elszámoltam.)
Lényeg a lényeg: legalább azt kövesd gondolatban, amit írunk neked.
Pedig mondtam, hogy csak ezt a 2 szabályt kell megjegyezned:
1: A FÉNY MINDIG FÉNYSEBESSÉGŰ (kimérték, tényleg annyi).
2: SEBESSÉGEKET NEM LEHET ÖSSZEADNI (a szokásos v1+v2=v szerint).
Annyit jegyezz még megy, hogy NINCSEN 3 dolog egyszerre. Nincs olyan, hogy egy megfigyelő megfigyel 2 dolgot, és aztán összeadja a sebességüket.
Csak 2 dolog van egyszerre! Tehát van az egyik űrhajó, meg a másik, és távolodnak egymástól. Mennyivel?
Ha az egyik 0.9c-vel megy, és a másik is annyival, ellenkező irányba - akkor pedig A KÉPLET SZERINT KELL összeadni a sebességüket!
Azért, mert így működik a világunk. Kis sebességnél ez nem érdekes, ott nem hibázol nagyot még a régi képlettel sem.
De a fénysebesség közelében az már használhatatlan.
A speciális relativitáselméletet középiskolai matematika tudással meglehet érteni, hogy te megse nézed a linkeket meg a képleteket az egy dolog, DE ÍGY NEM FOGOD MEGÉRTENI A ROHADT ÉLETBE MÁR!!
Tényleg fogadd el amit írunk vagy nézd meg a k rva képleteket és számolj utána.
Úgy nem lehet tanulni hogy csak kattintgatsz és nem értelmezed.
Kedves kérdező!
Maga Einstein írt egy ismeretterjesztő jellegű könyvet a specrelről és az áltrelről, ha jól sejtem, 1921-ben, ezt lefordították magyarra 1963-ban, majd újra kiadták magyarul 1993-ban. A magyar címe: "A relativitás elmélete". A '93-as kiadás kis alakú, szürke borítós, Einstein neve pirossal, a cím pedig fehérrel rajta. Időnként fel lehet lelni antikváriumokban. Ha semmiképp nem akarsz/tudsz képletekkel bíbelődni, ezt ajánlom. Minimális matek is alig van benne, és szerintem segítene kissé jobban átlátni a kérdéskört (is). Szóval utolsó ötletként azt tudom javasolni, hogy próbáld felkutatni ezt a könyvet egy antikvárban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!