Szerintem a gravitáció az a jelenség, amit naponta megtapasztalunk, de semmit nem tudunk róla. Egyetértetek velem?

Mindent valóban nem tudunk róla, de ez nem ekvivalens azzal, hogy semmit sem tudunk róla.

Ennyi erővel minden fizikai jelenségre rá lehetne mondani, hogy semmit sem tudunk róla, mert nincs olyan jelenség, amiről mindent tudnánk. Ezért tartom értelmetlennek a kérdést.

"Igen, ez a görbülés a legújabb elmélet,"

Annyira új, hogy pont idén ünnepli a 100. születésnapját.

"csakhogy a miértre semmi válasz évezredek óta. "

Ez is amolyan joker-kérdés, hiszen bármit felfedezünk, bármilyen mélységben is ismerünk meg valamit, azt mindig meg lehet kérdezni, hogy "Na és ez miért van?". És tulajdonképpen ez hajtja előre a fejlődést, az emberi kíváncsiság.

"hogy többen nem tartják magyarázatnak ami jelenleg adott, mert a lényeget nem tudjuk."

Mindig lesznek ilyen "többen" emberek, akik soha semmit nem fognak megfelelő magyarázatnak tartani :) Egyébként mi lenne a lényeg?

""Valahogy meggörbíti a teret" hát igen...valahogy, de hogy ? És mi közvetíti a hatást ?"

Na ezen kérdésekre adja meg a választ egyfelől az áltrel, más aspektusból pedig a kvantum-térelmélet gravitációs mezőkkel foglalkozó része.

"Ahol netán üres a tér, vagyis nincs anyag, ott mi görbül ? Netán a semmi...?"

Olyan térrész van, ahol nincs anyag, de olyan nincs, ahol ne lenne semmi. Ha más nem, elektromágneses hullámok milliói, milliárdjai. De ezzel is foglalkozik az említett két tudományág.

"Szóval nekem felszínesnek tűnik még mindig a tudomány magyarázata."

Mert csak felszínesen ismered a magyarázatot. Ez lejön a kérdéseidből.

"Az is érdekes, hogy egy test alapállapota az egyenes vonalú mozgás...miért mozog?"

Mert erő hat vagy hatott rá.

"Miért nem állhat egy helyben ha nem hat rá erő? "

Egyrészt az univerzum minden szegletében hat mindenre valamilyen erő vagy erők. Másrészt a mozgás relatív, vagyis valaminek a mozgását csak valami máshoz képest értelmezzük. Ez alapján tud állni egy tárgy, ha egy olyan nézőpontból vizsgálod, amely mozgásának iránya és nagysága megegyezik a vizsgált tárgyéval.

Egy autó az úthoz képest halad 100 km/h sebességgel. Ez mozog? Igen. Az úthoz képest mindenképpen. Azonban egy mellette párhuzamosan, azonos irányban és sebességgel haladó autóhoz viszonyítva viszont áll, nem mozog.

"Mi miért van? Ez lenne a nagy titok, a nagy felfedezés."

Folyamatosan teszünk ilyen felfedezéseket, de minden felfedezésre rá lehet kérdezni ismét, hogy "Na jó, de miért?". Így lehet tovább vizsgálni a dolgot, és tenni egy újabb felfedezést. Ennek pedig valószínűleg sosem lesz vége.