Valaki elmagyarázná az időutazás elméletét?

"Tehat azt mondod, hogy vannak nagy pontossagu idomero eszkozok. Hadd kerdezzem meg ezek milyen idot mernek? Ugy ertem aki ezt az idomerot megalkotta, honnan vette az etalont? Azt a fix ido intervallumot, amihez pontositjuk a tobbi orat ami hol siet hol kesik. Tehat mihez viszonyitott, hogy megkapta ezt fix idoegyseget?"

Igen. Vannak atomórák. Teljesen mindegy, hogy hogyan állítod be. Az időméréshez általában egy távolság megtételére van szükség.( A Föld meg kerüli a napot ez egy egység. Az órád másodperc mutatója meg tesz 2mm ert ez is egy egység. Ehhez kell egy sebesség ( remélem látjuk már a híres képletet:t=s\v)

Ha ahhoz méri az időt hogy a méhecske mennyi idő alatt tesz meg 1m ert és közben megszámolja, hogy hányat csap a szárnyával, akkor márcsak be kell zárni egy befőttesüvegbe a méhecskét, és szárnycsapkodásra késztetni( Tegyük fel a méhecske mindig ugyan annyit csap a szárnyával) és máris van egy szuper időmérőnk.

Pontosan ezt tették a cézium-133 atommal. Megmérték hogy mennyit rezeg egy másodperc alatt. Mivel az atom mindig ugyan annyit rezeg, ilyen alacsony eltéréssel méri az időt mint a 10^-16.

"Az ido allando ezt tudjuk merni, de nem tudunk olyan szerkezetet epiteni ami minden kozegben, minden korulmenyek kozott tokeletesen mukodik."

Na, ez jó kiinduló gondolat.

Lássuk csak! Milyen körülmények változnak a földi és az űrbéli atomóra számára?

Az elektromos, mágneses, kémiai, stb. körülmények nem, mert ezekre vigyáznak.

Változik a GRAVITÁCIÓ és a SEBESSÉG.

Jé! Pont erről volt szó!

És még egyszer: az óra nem összevissza fog mérni.

Ha felvisznek 30 különböző órát (mind más módon méri az időt) - akkor PONTOSAN UGYANAZT fogják mérni mind - és PONTOSAN a számított értékek szerint.

Ez ugye szerinted is azt jelenti, hogy az idő változik meg ott?

"Egy gyors reszecske eleri a foldet, ennek mi koze az egyetemes ido rahatasnak?"

Az, hogy a müon nem elég gyors ehhez. Ugye kb. fénysebességgel megy, és van neki egy életideje.

Azalatt NEM LEHET elérni a földfelszínt!

Csak akkor, ha lassabban telik neki az idő... mint ahogy úgy is van.

Amúgy ilyen kísérletet már bőségesen végeztek részecskegyorsítóban. Rengeteg radioaktív részecske létezik nagyon rövid felezési idővel. Ha ezeket fénysebesség közelére gyorsítod, MINDNEK UGYANÚGY megnő a felezési ideje, a gyorsítástól függően.

Örülök, hogy éretten kezeled a dolgot Advil.

Az a baj, hogy rossz analógioát használsz, mert a homoktól működés képtelen lesz az autó, de a műhold az űrben is tudja mérni az időt. Próbáljuk így:

Az autón az első esetben nincs spoiler, a második esetben van. Ez már egy jobb analógia, és bizonyítja is az állításomat a következők szerint:

Az első esetben max sebességet érünk el, mert a járgánykis felületen ütközik a levegőbe, szépen elsuhan mellette a levegő, aerodinamikus.

A spoilerrel megtörjük az aerodinamikát, nagyobb felület érintkezik a levegővel, viszont stabilabb lesz az autó.

Itt a sebességet fogjuk fel időként( az első esetben normálisan telik) nincs olyan hatás ami lassítsa az autót, a sebességét( az időt)

A spoilert fogjuk fel mint a gravitációs erő csökkenése.

a spoiler lelassítja az autót, a sebességét,( az idejét)

Abban igazad van, hogy az idő egyetemes... Mindenkinek ugyan úgy telik. De mindenkinek van egy saját ideje, saját rendszere, ahol az idő máshogy telik. Az egyetemes idő egyenletes mindig ugyan úgy jár, a saját idő mindenkinek azért más mert eltér az egyetemes időtől, és mindenki más idejétől. Olyan mint amikor a barátod a domboldalban marad te meg felmész a dombra. A barátod mást tapasztal mint te. A barátod a domboldalt látja, te meg a lejtőt. Más a rendszer, más az észlelés.

"A Föld meg kerüli a napot ez egy egység."

Ne is menjunk tovabb, erre utaltam az elso hozzaszolasomban. A ket egitest mozgasat probaljuk merni kulonbozo szerkezetekkel. Ezt nevezzuk idonek.

Ebben nem lehet utazni. :)

"Az elektromos, mágneses, kémiai, stb. körülmények nem, mert ezekre vigyáznak."

Ha jol olvastam az elobb annyira vigyaznak, hogy eleve gyorsabb jarasu orat kuldenek fel. Meg nem sikerult beallitani mennyi legyen az elteres, de elobb utobb csak sikerul, mert ha jol hallom ez allando. Akkor tudnak vigyazni ha ismerik a korulmenyeket, de nem ismerik, mert el van fogadni nehany elmelet ami kielegiti a "lustakat" ahelyett hogy megneznek azt a nyomtatott aramkort, amin az adat kozlekedik, hogy ugyan mar azon a cink csikon nem megy lassabban az adathalmaz a sulytalansag allapotaban mint itt a foldon? Erdekes elmelet nem? :)

"És még egyszer: az óra nem összevissza fog mérni."

Ez a problema. A foldi gravitaciot nagyban befolyasolja pl a hold. (apaly, dagaly stb) a foldi gravitacio, az urben is e miatt valtozni fog. Ha az az atomora viszont mindig ugyanannyit fog kesni vagy sietni, akkor a gravitacionak semmi koze hozza.

A muonos pelda nem jo ide mert nem tudjuk a kezdeti sebesseget, ami lehet hogy tobb mint a fold sebessege, igy johet a vonatos pelda mind a ketto a vonaton van fenysebbel, de a muon megindul akkor siman eleri a foldet mint a teniszlabdat dobalo gyerekek.

"Örülök, hogy éretten kezeled a dolgot Advil."

Igyekszem tartani a szinvonalat. :)

Gondoltam hogy az extrem hasonlatom nem lesz igazan tiszta, de te remekul leirtad a te hasonlatodban, hogy ugyanaz a tokeletes szerkezet, mas kozegben nem fog tokeletesen mukodni. Koszonom a javitast. :)

"...ahol az idő máshogy telik ..."

Nem. Ugyanugy tellik, csak maskepp erzekeli, ezt hivjuk erzekcsalodasnak. Nem az ido tellik maskent, csak ugy erzed.

Ha vizsgazol, lassabban tellik az ido, mint amikor a kedveseddel beszelgetsz amikor repul. Einstein fele magyarazat. Ez ellen nem is lehet vitatkozni.

De szet kell valasztani magat az idot, (bolygomozgas) meg a kepzelt idot (erzekcsalodas).

"Erre nagyon komoly elméletek vannak,"

Jol mondod elmeletek. Megegyszer kernem ne keverjuk az elmeletet a gyakorlattal.

Kötöd az ebet a karóhoz. A fizika abból áll, hogy a világban észlelt jelenségeket leírják, és rendszerezik. Ezt csinálta már Newton is, és a mai napig erről szól. Aztán persze kísérletekkel igazolják az elméleteket. Nehogy azt hidd, hogy hasra ütnek, és kitalálnak valamit.

A standard modell szerint igenis a nagy tömegű testek meggörbítik a tér-időt, akár tetszik neked, akár nem. Ha vennéd a fáradtságot, és rendesen utána néznél, megtalálnád a levezetéseket, illetve, hogy hogyan sikerült a gyakorlatban ezt igazolni.

A standard modell pedig általánosan elfogadott, eddig gyakorlatilag minden kutatással megerősítették ezt (lásd: Higgs-bozon felfedezése).

A fényről meg már korábban bebizonyították mérésekkel, hogy akárhonnan nézed, mindig állandó sebességűnek tűnik. Ez semmi mással nem magyarázható, csak azzal, hogy máshogy telik az idő. Ha a sebesség és a távolság állandó marad, akkor a v=s/t képlet alapján valaminek módosulnia kell, és ez kizárólagos alapon az idő.

Advil, megkérdezhetem, hogy hány éves vagy és milyen képzést kaptál idáig?

"annyira vigyaznak, hogy eleve gyorsabb jarasu orat kuldenek fel."

Igen, mert TUDJÁK, hogy mennyivel gyorsabb kell.

"Meg nem sikerult beallitani mennyi legyen az elteres"

De, elsőre sikerült.

"de elobb utobb csak sikerul, mert ha jol hallom ez allando."

Pontosan, és ezért sikerült elsőre a beállítás. Ha nem sikerült volna, nem lenne pontos a helymeghatározás, ráadásul minden nap ugyanannyi eltérés lenne, és ezek ÖSSZEADÓDNÁNAK. Egy hónap múlva már az egész rendszer használhatatlan lenne.

"Akkor tudnak vigyazni ha ismerik a korulmenyeket, de nem ismerik"

De ismerik. A sebesség számít és a gravitáció. Mindkettő ismert mindenhol, ahova órát lehet küldeni.

"megneznek azt a nyomtatott aramkort, amin az adat kozlekedik, hogy ugyan mar azon a cink csikon nem megy lassabban az adathalmaz a sulytalansag allapotaban mint itt a foldon?"

De igen.

És minden más folyamat sebessége is pont ugyanúgy változik.

Ez jobb helyeken azt jelenti, hogy az idő változik így.

"És még egyszer: az óra nem összevissza fog mérni."

"Ez a problema. A foldi gravitaciot nagyban befolyasolja pl a hold. (apaly, dagaly stb) a foldi gravitacio, az urben is e miatt valtozni fog."

Természetesen az atomóra ezeket is kiméri. Azt is méri, ha a Föld forgásában kisebb eltérések vannak (különböző okokból). Nagyon hasznos műszer.

És ezért használnak KETTŐ atomórát: mert ezekre ugyanazok a hatások hatnak, KIVÉVE a sebesség- és gravitációs különbségeket, amit ugye mérni szeretnének.

"Ha az az atomora viszont mindig ugyanannyit fog kesni vagy sietni, akkor a gravitacionak semmi koze hozza."

De ez nem így van.

"A muonos pelda nem jo ide mert nem tudjuk a kezdeti sebesseget"

De tudjuk: veheted nyugodtan fénysebességnek. Nagyon kicsi az eltérés. Ezen kívül a távolságot is ismerjük, valamint a müon idejét is, amíg szét nem bomlik.

NINCS MELLÉBESZÉLÉS.

Ha nem létezne időeltolódás, nem juthatna le a földre.

Kedves Crisopher, mint nehanyszor leirtam ne keverjuk az elmeleti fizikat a gyakorlatitol. Te megis elkezded a gyakorlati fizikaval ami alap, de belecsak az elmeletibe mintegy megerositeskepp, hogy hihetobb legyen az elmelet. Nagy testek nem gorbitenek semmit csak gumiasztalon gorulnak golyok erdekes palyan. Nagy testeknek van gravitaciolyuk. (gyakorlat) Ter-idot gorbitenek (elmelet)

Ha venned a fardsagot es utanna neznel mi a kulonbseg elmelet es gyakorlat kozott akkor kevesbe keverned a kettot. Megprobalok segiteni egy picit. Ha az elmeletben barmit igazolni tudnak gyakorlati fizikusok az azonnal gyakorlati lesz, kikerulve az elmeleti sikrol. Ha nem akkor marad a fantazia vilagban. pl: Higgs-bozon.