A relativitás elmélet mire jó?

Például arra, hogy használhasd a nagyon okos telefon nagyon okos navigációját.

Például arra, hogy megmondhassák neked biztosra, mikor esik /nem esik a fejedre egy meteor.

Meg ezer másikra, amiről nem is gondolnád, hogy köze van hozzá.

Az elöttem szólók nem értették meg a kérdés lényegét.

Ne higgyél nekik.

1 jelentősége van a gyakorlati életben: a MÁGNES.

(Mozgó elektromos töltés mágneses teret kelt maga körül.

De képzeld azt, hogy együtt mozgunk a töltéssel, ekkor a töltés áll, így mágneses tere sincs.)

A mágnes azok részére létezik, akikhez képest relatív mozgásban van a töltés.

Relativitás elmélet nélkül csak

Leclanché elemekkel, meg

Van de Graaff generatorokkal működhetne az internet.

Tudod, mágnes az van. Már akkor is volt, amikor nem is sejtették, hogy valaki rá fog jönni a relativitásra. Meg mindenféle, a napi élethez szükséges kütyük is voltak a Van de Graaff generátoron túl.

Viszont a való világ (nem a tévés, az művilág) mélyebb megismerése során erre is sor került. A tudomány bonyolult dolog. Gyakran csak sokkal később jövünk rá, hogy egy felfedezés a gyakorlati életben is használható. Vannak alaptörvények, amelyek alapján a hétköznapi technikai eszközök működnek. Aki ezekkel foglakozik, nem gondol a gyakorlati hasznosításra, egyszerűen csak szeretné megérteni a természet működését. Ezt hívják alapkutatásnak, elméleti tudománynak.

A relativitáselméletben arra jött rá Einstein, hogy a megfigyelés mindig relatív, nem lehet abszolút. Ennek súlyos következménye, hogy a fénysebesség felső határ a sebességben. Ennek pedig az anyag részecskéinek, mélyebb tulajdonságainak vizsgálata során az a jelentősége, hogy csak olyan berendezéseket építünk, amelyekkel az elemi részek ténylegesen vizsgálhatók. A másik relativitáselmélet megmutatta az anyag tömege és a körülötte lévő tér szerkezete közötti kapcsolatot, ezáltal rengeteg tudományág más irányban vizsgálódik, és talál hasznos eredményeket. Egyszer majd a hétköznapi életben is mindennapos lesz ez, de ott még nem tartunk. Csak annyi bizonyos, hogy a relativitáselmélet nélkül nem is tartanánk soha. De persze előbb utóbb mégis rájönne valaki, mert a tudomány ilyen, mindig mindent vizsgál valaki.

Először is: relativitáselmélet.

Másodszor: Rossz a megközelítés. "mire jó" ez a kérdés csak a közvetlen rövid távú haszonra koncentrál. Mire jó a magas szintű matematika? Semmire, amíg el nem jutsz oda, hogy van valami amit csak ezzel lehet modellezni. Hasonlóképpen, mire jó a relativitáselmélet ami pontosabban írja le az univerzumot? Látszólag nem sokra, amíg valami eredménye hirtelen szerepet nem kap (mondjuk egy csillagászati jelenséget kell megmagyarázni). Alapvetően mire jó, hogy többet tudunk a világról? Valószínűleg te is felfogod hogy a tudás valamiképpen "jó"; hogy ha pontosabb modelljeink vannak, akkor nem esünk hirtelen kétségbe mert valami olyasmi történik amit nem értünk és amire nem számítottunk. (Mint pl. a fény elhajlása a relativitáselméletből.)

És abszolút mellékesen persze ott van a törekvés a régi kérdésekre, hogy mik vagyunk és miért vagyunk itt.

Harmadszor: Azért van egy pár dolog, ahol közvetlenül mutatható, hogy nem léteznének a relativitás nélkül.

- Nukleáris energia. Az E = mc^2 egyenlőségből következett, hogy az atommaghasítással rengeteg felszabaduló energia érhető el. Az atombomba megkérdőjelezhető hasznosságú, ellenben az atomreaktorok a világ energiaszükségletének nagy részét látják el, és ez csak nőni fog.

- GPS. Ha nem ismernénk a relativitást, a műholdas helymeghatározás pontatlan lenne, mert nem venné figyelembe az idődilatációt (amit a műholdak és a vevőkészülék viszonylagos mozgása hoz létre)és a téridő elhajlását (amit a Föld tömegéhez való viszonylagos közelség).

- Asztrofizika. Jó, erre azt mondod +lehet hogy ez jó az űrhajósoknak, de mire jó nekem?", de a kozmoszra irányuló kutatások nem arra haladtak volna, amerre, ha a relativitás nem lett volna.

Vegyük csak az alapvető, hétköznapi vonzatait. A régi, elcsépelt gyakorlati példát.

Ülsz az álló vonaton, bambulsz a másik sínen álló szerelvényre, egyszercsak észreveszed, hogy szép lassan elindult a vonatod. Aztán amikor a szerelvény végéhez érsz, észreveszed, hogy a táj hozzád képest áll, rádöbbensz, hogy nem a te szerelvényed indult el, hanem a másik, te még mindig egy helyben állsz.

Tessék. Máris élőben megtapasztaltad a relativitás-elmélet egyik alaptételét: minden viszonylagos (kivéve a fénysebességet, de ezt most hagyjuk).

Megkérdezni valamiről, mire jó, amikor az egész létezésünket áthatja?

"Én egy év orvosi biofizika tanulás alatt minden számolnivaló gyakorlaton találkoztam vele."

Engem őszintén érdekel, hogy az orvosi biofizikusok mire használják számításaikban a relativitás elméletét. (fénysebesség 99%án száguldó csípőprotézis sajátidejének kiszámítása? :-)