Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Létre lehetne-e hozni egy...

Létre lehetne-e hozni egy evolúciót helyesen szimuláló programot? Esetleg létezik-e már ilyen?

Figyelt kérdés

Az evolúcióelméletben enyhén szólva kételkedek, azonban egy ilyen program jelentősen elgondolkoztatna, később akár meg is győzne az evolúcióelmélet helyességéről. Az ID elmélete szerint információelméleti okokból zárható ki az evolúció, és valószínűsíthető egy Tervező, aki megalkotta az élővilágot.

Az alábbi kérdés utolsó hsz.-eiben ezt a témát kezdtük boncolgatni, de jobbnak láttam új kérdést nyitni a témának:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..


Ha egy számítógépes program szintjén, ahol az evolúció elvei mentén jönnek létre új struktúrák, meg lehetne ezt valósítani, akkor elvi akadálya már nem lenne az evolúciónak, kérdés, hogy van-e ilyen program, illetve lehet-e készíteni. Csalni nem lehet, azaz nem lehet semmiféle értelmes szervvel összehasonlítást végezni, információt adagolni a rendszerbe, stb. Egész egyszerűen hozzanak létre evolúciót számítógépen pusztán a mutáció és szelekció mechanizmusát felhasználva. Hiszem ha látom.


2011. jún. 29. 01:22
1 2 3 4 5 6 7
 11/69 A kérdező kommentje:

""információelméleti okokból zárható ki az evolúció" ezt részleteznéd?


"Tervezőre a bizonyíték: a jelentéssel bíró algoritmikusan nem egyszerűsíthető komplexitás jelenléte" Ez mit jelent? Szerintem valami nincs rendben a mondattal..."


Dehogynem, nagyon is rendben van. John Lennox "A tudomány valóban eltemette Istent?" c. művében tárgyalja a komplexitásnak különböző fajtáit.


Vannak az algoritmikusan egyszerűsíthető komplex rendszerek, amelyeknek lényege, hogy van egy rövid információs szakasz, és az ismétlődik. Pl:

PAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍRPAPÍR.

Ez egyszerűsíthető, hiszen ha azt mondom, hogy írjuk le x-szer a PAPÍR szót egymás mellé, akkor ugyanezt az információt leközöltem, de egyszerűbben. Ilyen információval bír pl. egy hópehely, vagy egy kristály, ez spontán módon létrejöhet a természetben tapasztalataink szerint.


Van az algoritmikusan nem egyszerűsíthető, de jelentéssel nem rendelkező komplexitás, mint pl. ez:

SHALVNAÉLUGPGI8EPJOGLMNV PUIRGOVJNERJV.

Ez az ún. gépelő majom effektus. Az itt leírt szintaktikai információ ugyan nem egyszerűsíthető (nem tudom rövidebb módon leközölni, nem tudok a létrehozására egyszerűbb programot létrehozni), azonban semmi jelentése nincs, a karakterek véletlenszerűen fordulnak elő benne. Ilyen típusú információ is kialakulhat a természetben a tapasztalatok szerint.


És létezik egy harmadik típusú komplexitás, az előző hsz.-emben említett algoritmikusan nem egyszerű, jelentéssel bíró komplexitás. Pl.:

ELMEGYEK A BOLTBA, ÉS HOZOK KENYERET MEG TEJET.

Az ilyen típusú információ mögött a tapasztalatok szerint mindig intelligencia rejtőzik, valószínűségi alapon ilyen nem alakulhat ki véletlenszerű, tudatlan folyamatok által. Minél hosszabb, minél több szintaktikai és szemantikai információt hordoz egy rendszer, annál valószínűbb ez az állítás. Ebbe a kategóriába sorolandó egy könyv, vagy az élőlények DNS-e.


A DNS-ben levő bázispárok nem véletlenszerűen helyezkednek el, mert egy randomgenerátorral előállított sorrend csak értelmetlen zagyvaságot adna ki, olyat, aminek nincsen biológiai jelentése, azaz nem élne az ezt az információt hordozó lény, így nem lennének utódai sem. A DNS nagyon jól megfeleltethető egy nyelvnek, egy írott könyvnek, amelyet a tapasztalatok szerint csakis intelligencia tud létrehozni, vak folyamatok nem.

Az evolúció lenne az egyetlen kivétel ez alól, de hát akkor felvetődik a kérdés, hogy ez miért kivétel, miért létezhet olyan folyamat a természetben, amely ellentmond az információelmélet törvényeinek? A válasz az, hogy egész egyszerűen nem létezhet emiatt az evolúció sem, amely megfelelne egy információs örökmozgónak.


"Programot vagy modellt lehet csinálni akármilyet. Olyat is ami modellezi az evolúciót, meg olyat is ami cáfolja, minden a belső feltételektől meg a bevitt adatoktól függ."


Nos, az evolúciónak pont az a lényege, hogy veszünk egy ősbaktériumot, és nem közlünk vele semmilyen információt, nem táplálunk bele semmilyen adatot, csak annyit mondunk neki, hogy mutálódj és szelektálódj a környezet hatására. Ha egy ilyen elven működő program valóban működne, és nem táplálnánk a programba semmi olyasmit, hogy majd ennek és ennek kell majd kifejlődnie, akkor az én elméletem szerint a természetben sincs akadálya.

Evolúciót utánzó játékot azt hiszem már készítettek, amely bemutatásnak jól néz ki, de kérdés, hogy ugyanazon mechanizmus elvén működik-e mint a valós evolúció, vagy pedig már beletápláltak plusz információkat is. Elméletem szerint ez nem csak az élővilágban, hanem program szintjén is lehetetlen.

2011. jún. 29. 08:50
 12/69 A kérdező kommentje:

*Javítás:

És létezik egy harmadik típusú komplexitás, az előző hsz.-emben említett algoritmikusan nem egyszerűSÍTHETŐ, jelentéssel bíró komplexitás.

2011. jún. 29. 08:52
 13/69 anonim ***** válasza:

Az evolúciós/genetikus algoritmusok szerintem mind ilyenek és előszeretettel alkalmazzák is őket, de azt hiszem te nem ezekre gondoltál.


Kérdés, hogy mit nevezel csalásnak? Mármint valamilyen információt persze, hogy be kell vinni, de ezek az információk az életben is megvannak, hiszen az, hogy éles foggal jobban lehet gyilkolni, tompa foggal jobban lehet őrölni, ez egy információ ami a természetben benne van, ezért ha szimulálni akarjuk, nyilván nekünk is be kell vinnünk a rendszerbe.


Egyébként a Tierra hálózatról hallottál?

2011. jún. 29. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/69 anonim ***** válasza:

Az evolúció során a természet közöl információkat az adott egyedekkel, külső behatás éri őket! Nem véletlen, hogy hidegebb környezetben nagyobb az állatok bundája, az egyes fajok egyedei, más felépítésűek a különböző környezetekben. A természetes kiválasztódás során pont az a lényeg, hogy az életképesebb egyedek terjednek el és erről szól a genetikus algoritmus is.


Egyébként az írás és beszéd sem csak úgy kipattantak egy ember fejéből, aztán kész... Az is egy fejlődésen ment keresztül, úgy alakult ki, hogy a lehető legegyszerűbben, mindenki által használható legyen. Én egy nyelvről tudok, amit intelligencia fejlesztett ki (az eszperantó) és az sem életkés.


Az információelméleti okokat még mindig nem látom...

2011. jún. 29. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/69 anonim ***** válasza:

Mellesleg létezik evolúció szimuláló program, de ne várj tőle látványos eredményt! Bár szimulálja az evolúciót, csupán nagyon kis méretű mozgástérben és egyszerű ábrán képest azt megtenni. Minimum professzornak kell ahhoz lenned, hogy az eredményeket ki tudd értékelni :D


Tehát van ilyen program, működik is, de természetesen csak egy bizonyos finomsági szintig bont le, hiszen képtelenség lenne teljesen valósághűen lebontani azt, amit még nem is ismerünk. (Arról nem is beszélve, hogy végtelen finomság nem szimulálható egy véges teljesítményű géppel, és ilyen gép nem is hozható létre, hiszen minimum túl kéne lépnie a valós teret, ami ugye lehetetlen mert a végtelent nem lehet túllépni.)

2011. jún. 29. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/69 hollófernyiges ***** válasza:

"az evolúciónak pont az a lényege, hogy veszünk egy ősbaktériumot, és nem közlünk vele semmilyen információt, nem táplálunk bele semmilyen adatot, csak annyit mondunk neki, hogy mutálódj és szelektálódj a környezet hatására."


Mint 09:07 is írta ez félreértés, azzal hogy a random mutációk közül kiválogatom azokat amik jobban megfelelnek a környezetnek, ezzel információt táplálok az ősbaktériumba a környezetéről.

2011. jún. 29. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/69 A kérdező kommentje:

"Kérdés, hogy mit nevezel csalásnak? Mármint valamilyen információt persze, hogy be kell vinni, de ezek az információk az életben is megvannak, hiszen az, hogy éles foggal jobban lehet gyilkolni, tompa foggal jobban lehet őrölni, ez egy információ ami a természetben benne van, ezért ha szimulálni akarjuk, nyilván nekünk is be kell vinnünk a rendszerbe."


Csalásnak nevezek minden olyan információbevitelt, ami a valóságban nem fordul elő. Való igaz, hogy a környezet úgymond megmondja azt az információt, hogy milyennek kell lennie a fajnak, hogy túlélő maradjon, de nem a környezet mondja meg a mutációnak, hogy milyen mutáció jöjjön létre, ugyanis a mutációk véletlenszerűen fordulnak elő. Így nincs rá garancia, hogy amit a környezet elvár, az elő is fog fordulni a fajban.


"Egyébként a Tierra hálózatról hallottál?"


Nem még.


"Az evolúció során a természet közöl információkat az adott egyedekkel, külső behatás éri őket!"


Épp erről beszélek, hogy ez így, ebben a formában nem igaz. Mert a szelekciót tekintve igen, megmondja a környezet, hogy melyik faj lehet a túlélő, de a mutáció az elvileg mindig irányítatlan, információtól független dolog. Ha van egy populációd, amiben vannak hasznos tulajdonságokkal rendelkező egyedek, oké, ott már lehet szelektálni, de mi van ha nincsenek ilyenek? Persze, akkor kihal a faj. Több problémával állunk itt szemben. Egyrészt nincs rá garancia, hogy ahol megjelenik egy előnyös tulajdonság, biztosan az az egyed fog életben maradni. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy ki fog alakulni bármiféle előnyös tulajdonság. De ami a legnagyobb probléma, hogy olyan tulajdonságot még senki sem látott létrejönni, ami struktúranövekedést hozott volna létre. Márpedig nyilvánvalóan több információval és magasabb szintű struktúrával rendelkezik egy madár, egy hüllő, egy emlős, mint egy ősbaktérium. A megfigyelt alkalmazkodások, esetleges fajszétválások esetében nem történt olyan, hogy a 3. típusú komplexitás növekedett volna.


"Nem véletlen, hogy hidegebb környezetben nagyobb az állatok bundája, az egyes fajok egyedei, más felépítésűek a különböző környezetekben. A természetes kiválasztódás során pont az a lényeg, hogy az életképesebb egyedek terjednek el és erről szól a genetikus algoritmus is."


Ha valamilyen tulajdonság már benne van egy adott fajban, pl. szőrzet, ott való igaz, az életképesebb tulajdonság terjed el. De ami eleve még nem létezik, az hogy tud létrejönni? Gondolok itt arra, hogy a pikkely átalakult tollazattá, megjelent a tüdő a kopoltyú helyett, stb. A kétféle változás nincs azonos súlycsoportban. Az előbbit alkalmazkodásnak nevezem, az utóbbit evolúciónak. Az alkalmazkodás esetében még ha recesszív módon is, de rendelkezik a faj az adott tulajdonsággal, aminek csak el kell terjednie. Az evolúcióban viszont nincs jelen a múltban az az információ, ami a jövőben létre fog jönni, és a hétköznapi tapasztalatok alapján nincs olyan jelenség, amely egy efféle információt létrehozna, ezért nem is tudom elfogadni az evolúcióelméletet.


"Egyébként az írás és beszéd sem csak úgy kipattantak egy ember fejéből, aztán kész... Az is egy fejlődésen ment keresztül, úgy alakult ki, hogy a lehető legegyszerűbben, mindenki által használható legyen. Én egy nyelvről tudok, amit intelligencia fejlesztett ki (az eszperantó) és az sem életkés."


Na de ne felejtsd el, hogy az összes többi nyelvet is intelligencia fejlesztette ki, ha sok-sok évezredről is van szó. Nem magától fejlődött ki, hanem az ember gondolkodott, és logikájának, megértésének, érzéseinek megfelelően hozta létre a nyelveket. Ehhez képest az evolúció hol logikázik? Az evolúció egy személy?


"Az információelméleti okokat még mindig nem látom..."


Talán most már világosabb, hogy hol is vannak ezek az információelméleti okok.


"Tehát van ilyen program, működik is, de természetesen csak egy bizonyos finomsági szintig bont le, hiszen képtelenség lenne teljesen valósághűen lebontani azt, amit még nem is ismerünk."


Nem a felbontással van probléma, hanem hogy egy számítógépes program létre tudna-e hozni teljesen más fajta struktúrákat, mint amelyekből kiindult. Tartok tőle, hogy az általad említett program is csak alkalmazkodást hoz létre, ami azzal egyenlő, hogy csak már egy meglévő információt terjesztett el, újat nem hozott létre.

2011. jún. 29. 10:01
 18/69 anonim ***** válasza:

A mutáció véletlenszerű, de a véletlenszerű mutációk közül a kedvező változások terjednek el. Pont erről szól az evolúció, hogy az ilyen kedvező véletlen változások miatt változnak az élőlények...Ahhoz meg, hogy nagyobb változások történjenek nagyon sok idő kell.


Ha megnéznéd, hogy mit csinál a genetikus algoritmus, akkor rájöhetnél, hogy nem véletlenül hívják így. Azt modellezi, hogy véletlenszerű változások következnek be és a létrejött egyedek közül az terjed el, ami a kezdeti feltételeket legjobban kielégíti.


Már nem azért, de te azt mondod, hogy a tervező megteremtette a világokat és kész, az élőlények nem fejlődnek tovább. Akkor ez alapján a nyelveknek is a végleges formájukban kellett volna megjelennie, és semmilyen változás nem következhetett volna be...

2011. jún. 29. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/69 anonim ***** válasza:
Jah, és még mindig semmilyen információelméleti okot nem mutattál.
2011. jún. 29. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/69 anonim ***** válasza:

Nem is fog...


Nem olvastad még sose az írásait ennek a kérdezőnek? Tipikus jellemzője, hogy saját ötlet szerint erőteljesen kritizál de értelmes ötlete nincs, csak mondja és mondja oldalakon keresztül, hogy szerinte nem lehet úgy. Csak épp azt nem mondja miért nem.

2011. jún. 29. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!