A természettudomány mikor fogja bejelenteni hogy istenek nem léteznek?

A kérdéskör egyszerűen nem képezi tudományos értekezés tárgyát.

Mivel egy dolog nem létezését nem tudod igazolni.

Minthogy a bolyhosfülű rózsaszín ugrómaki létezését se tudod cáfolni. Mivan ha rosszkor kerested vagy rossz helyen, esetleg rossz eszközökkel. Legelábbis fel lehet hozni mint jogos ellenérvet.

Effektíve ezért kezeli a tudomány a kitalációkat és a meséket, bizonyíték hijján professzionàlis ignoranciával.

#4 (06:50) - nem az a kérdés, hogy tudjuk-e vagy sem egy kitalált istenség létét cáfolni - hanem az, hogy igenis jól bizonyíthatóan egy össztársadalmi terrorintézményről van itt szó, ami nem érdemli a jelenlegi nagy mértékű toleranciát.

Ezért a minimum az lenne, hogy a tudományegyetemeken megszüntetik a teológiai karokat, a vallásos elmebajjal megszállott személyeket illetően pedig ezek számára tiltani kéne a vezetői pozíciók betöltését. Ennek jelenleg éppen a fordítottja - tehát kontraszelekció - zajlik, és ez társadalmi katasztrófát jelent!

Isten és a vallási tanítások értelmetlenségének nagy részét pedig az bizonyítja, hogy az egységes világvallás hiányában nem történhetett érvényes isteni kinyilatkoztatás, ami gyakorlatilag minden intézményrendszerrel támogatott vallásos hitnek az alapja.

Igazi "hit" tehát nem lehetséges, csak élősködő és megfélemlítéssel értékteremtő embereket terrorizáló egyházi intézmények vannak!

"2024 van emberek, nincs szüksége az embereknek vallásokra!"

Ez nem így van. A vallás sok embernek jelent lelki támaszt. A békésebb fajták.

Bizonyos fokig csökkentik a halál miatti szorongást. A "mennyei atya" a szülők nyújtotta korábbi biztonság illúzióját adja. A vallás útmutatást ad az erkölcsös viselkedéshez. A "megtérés" sokszor segíti a drogokról való leszokást, a bűnöző életmód feladását.

Ezek a vallások fejlődésében évszázadok során kialakult hasznos vonások. Egy népi "pszichológiai kezelés". Természetesen vannak negatív hatásai is. De összességében egy békés vallásosság pozitív dolog.

Ezért nem helyes egy hívővel vitába szállni Isten létezéséről. A hit -a fentiek miatt- lehet érték.

Egyébként a tudománynak van módszere az istenek létezésének vizsgálatára: a forráselemzés.

- Hogyan született meg az elmélet?

- A kitalálója milyen tényekből indult ki, milyen bizonyítékai voltak?

- Rendelkezett-e megfelelő tudással? A tudományfilozófiában elfogadott módszereket használt-e az elmélet kidolgozásakor?

Ezek alapján a modern tudomány nem tartja megalapozottnak a vallásokban megjelenő istenek létezését.

Soha nem fogja beismerni, mert Isten létezését nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni. Főleg akkor, ha egy deista istenségről beszélünk, aki már réges-régen visszavonult, és nem szól bele abba, ami a világban történik.

Hogy akarod őt cáfolni?

A vallások isteneit természetesen lehet cáfolni, de egy filozófiai értelemben vett istenséget (deista) nem.

Az ősrobbanás előtt a Világegyetem mikroállapotban létezett. Senki sem tudja, hogy került oda, ahova.

Ateista elképzelés szerint (pl. Hawking, Krauss) keletkezhetett a semmiből. Igen ám, csakhogy ők maguk sem az abszolút semmit értik rajta, hanem a kvantummechanika törvényeit. Ahogyan Isten feltételezése csak feljebb tolja a problémát és nem old meg semmit (őt ki teremtette?) a "semmiből" való elképzelés sem old meg semmit, csak feljebb tolja a problémát (honnan vannak a kvantummechanika törvényei?)

Ez egy ilyen dolog. A tudomány nem foglalkozik istenek bizonyításával, sem cáfolásával.

"A vallás fő célja a társadalom mentális zavarban tartása, mert ez elengedhetetlen a háborús konfliktusok leszervezéséhez."

Természetesen vannak, akik visszaélnek a vallásokkal, de ez nem jelenti azt, hogy a "fő célja" ez lenne.

A vallás kialakulásában sok minden benne lehetett. Egyrészt, egyidős lehet az ember öntudatra ébredésével, amikor rájött, hogy meg fog halni (talán ezt szimbolizálja a bibliai bűneset is), tehát elsődlegesen a halál ellen kereshetett az ember valami támaszt.

Ugyanakkor a vallás jó közösségszervező is, az első civlizáltabb törzsek összetartásában fontos szerepe lehetett. Társadalmi szervező szerepe is van (lásd Hammurappi törvénycsomagja, amelynek isteni tekintélyt tulajdonít a hiedelem). Dawkins szerint a vallás melléktermék, ezt sem lehet kizárni.