Honnét származik az a sztereotípia az ősember ábrázolásában, hogy egy nagy csirkecomb alakú bunkósbotot tartott magánál és azzal verte agyon a konkurens társait?

"Kiragadtál egy részletet és a szövegkörnyezetben nem azt írtam, mint ahogy közlöd a 28-asban."

Nem pusztán részletet ragadtam ki.

A #1-es hozzászólásomban értelemszerűen leírtam, hogy a bunkósbotot HASZNÁLTÁK az őskorban - tehát az ábrázolásoknak VOLT ALAPJA (és a túlzott méret csak - az általam többször említett - szórakoztatóipari célzatú). Te ezt többször TÉNYSZERŰEN VITATTAD, miközben a(z általad is) belinkelt források éppenhogy alátámasztották a bunkósbot őskori használatának jogosságát.

A téma történelmileg amúgy már fel lett dolgozva és könyv is jelent meg róla. Megint más és ismerjük, hogy az emberekhez annyira azért nem jutott el.

Vázlatosan:

1. A "vadember" középkori népi alakja, aki bunkósbotot használ és erdőkben él. Fontos viszont, hogy az nem régészet, hanem néphagyomány.

2. Megtalálják az első Neandervölgyi leleteket és illusztrálni kell valahogy, de tudományos ismeret az még nincs hozzá.

3. Összevegyül a középkori "vadember" ábrázolása az újonnan felfedezett ősemberi leletek illusztrálásával és létrejön egy mix, egy tudománytalan ábrázolás kerül be a régészet területére. A téma népszerű és sok ilyen képet készítenek, amik közismertté is válnak és bizony máig láthatóak azok a szőrös, bőr szoknyás bunkósbotos ősember rajzok. A bunkósbotos máig ismert alakok viszont már nem maga a középkori vadember, hanem az ábrázolást átvitték az ősember leletekre és így bekerült a régészetbe a szakmaiság teljes mellőzésével. Ezt manapság kezdtük kijavítani és nem halad valami gyorsan, pedig nem annyira nehéz dolog.

1. A VADEMBER (ókor, középkor, néphagyomány)

A legkorábbi már hasonló leírás az ókorból ered, ie. 600 környékéről és vannak hasonlóak az ókorban. Hanno karthágói felfedező is beszámol szőrös és vad emberekkel való találkozásról, míg Homérosz leírásaiban Líbiában élnek. Fellelhető az ókorban is bizonyos változatokban.

A középkorban a "vadember" népi alakja és szimbolikája az irodalmi és művészeti alkotásokban már közismert figurának számít, akik a civilizáción kívül élnek és ezek a hagyományok megtalálhatóak Európában és világszerte egyaránt. A legenda az Alpoktól kezdve egész Európában, a szlávoknál, keltáknál (stb), Észak-Amerikában és Ázsiában is fellelhető és ezt az alakot ábrázolták a reneszánsz korában is. A vadember külleme szőrös vagy levelekkel borított és kezében gyakran görcsös végű fahusángot, bunkósbotot tart. Természeténél fogva erős, alkata robusztus, de az emberek elől távol és elzárkózva él, hol barlangban, hol kunyhóban, az erdőkben vagy a hegyekben. A vadember világszerte megtalálható különféle neveken (ez a nyelvek szerint egy tényleg hosszú lista).

2. NEANDERVÖLGYI LELETEK (régészet)

A neandervölgyi emberek első leletét nem Németországban találták meg, de a nevét a Németországi Neandertal völgyről kapta. Csontjaikat először Belgiumban fedezték fel (1829) és Gibraltáron (1848) és 1856-ban a németországi Neandertal völgyben és onnan van a neve is, hogy "Homo sapiens neanderthalensis".

3. KÉSZÜLNEK AZ ILLUSZTRÁCIÓK

A neandervölgyi emberekről a 19. században még nem álltak rendelkezésre a mai modern kutatási eredményeink és ismereteink. De valamit mégis akartak róla illusztrálni, már csak azért is, mert nagy szenzációt jelentettek a "régi emberek" leletei. Nagyjából gondoltak ezt azt, elővették a bunkósbotos néphagyományt is és lettek szőrös majomszerűen görnyedt meztelen "emberek" a "vadember" hagyományának bunkósbotjával, amit a regények, a filmipar és képregények felkaptak és a köztudatba ez terjedt el. Az illusztrációk is inkább "csak valamit" rajzoljunk alapon készültek, és legyen nagyon primitív és visszatetsző és azokból készült sok változat. Ráadásul a szőrös emberalakokra még rátett Charles Darwin (1809-1882) akkoriban ismertté vált evolúciós elmélete (1859) is és nem is nagyon javítgatták szakmailag. Amúgy is támadták a "majom" származást, így kapóra jött a szőrös figura bemutatása, ami képileg megerősítette a támadott evolúciós elméletet ("bizonyította"), így maradt úgy ahogy volt szőrösen és bunkósbottal.

Azokat a kezdeti 19. századi festményeket és rajzokat jellemzően használták a közelmúltig és azokba még részben jelenleg is bele lehet futni. De ez illusztráció készlettől függ, így a rendelkezésre álló képanyagnak a szaklapok is ki vannak szolgáltatva és oda is rendre bekerültek hiteltelen képanyagok. Mára azért kialakult egy határozott törekvés a szakmailag is hiteles megjelenítések készítésére, de még most sem általánosak és van amiben jók, míg másban nem igazán.

KÖZÉPKORI ILLUSZTRÁCIÓK

▪ Albrecht Dürer (1471-1528), német reneszánsz festő, grafikus, matematikus, művészettudós, ötvös. (Megj: Albrecht Dürer magyar származású festő. Születési neve Ajtósi Adalbert és azonos nevű édesapja a magyarországi Gyuláról költözött Nürnbergbe.)

Dürer vademberei a festményén: Ritratto di Oswolt Krel portréja 1499

A kép nagyítása a wikin:

[link]

A teljes kép:

[link]

( [link] )

( [link] )

....................................

▪ Sacco vadember ("Homo Salvadego", "Uomo Selvatico") falfestménye (freskó), "Vadember háza", Sacco (kistelepülés), Olaszország, 1464.

A falfestmény:

[link]

[link]

Sacco vad embere - it.wiki

( [link] )

....................................

▪ Master of the Geneva Boccaccio

(Genfi ​​Boccaccio Mester, Maître du Boccace de Genève)

francia illusztrátor (illuminátor, kódex festő), 1445-1475 körül dolgozott

Egyik könyve:

"Livre des merveilles du monde" (A világ csodáinak könyve), ~1460

Az oldal ahol az illusztráció van (MS M.461, fols. 26v–27r):

[link]

A tejes könyv, digitális, The Morgan Library & Museum, New York

[link]

Genfi ​​Boccaccio Mester - fr.wiki

( [link] )

....................................

▪ Még néhány kép pontos adatok nélkül a középkorból:

[link]

[link]

[link]

Lappeenranta finn város címere:

[link]

A Görög Királyság címere 1863 és 1936 között:

[link]

És itt is összegyűjtöttek néhányat amit érdemes lehet pörgetni.

[link]

19. ÉS 20. SZÁZADI ILLUSZTRÁCIÓK

▪Pierre Boitard (1787-1859), francia botanikus és geológus.

Regénye: "Paris avant les hommes" ("Párizs az ember előtt", "Paris Before Man").

A regény kitalált természetrajzot ír le. Az írás először 1836-ban jelent meg a "Musée des Familles" népszerű olcsó illusztrált magazinban, de könyvként összeállítva csak 1861-ben posztumusz kiadásban.

A könyvében már kőbaltával mutatkozik az ősember, szőrme ágyékkötővel és majom lábakkal:

[link]

ResearchGate - a kép jobb nagyításban:

[link]

( [link] )

( [link]

....................................

▪Louis Figuier (1819-1894) francia író és népszerű tudományos író.

Könyve: Primitív ember" (L'Homme primitif), 1870.

Változatos ábrázolsokat alkalmaz és van bunkósbot és nyil és egyebek is között, megjelennek teljesen felöltözött és meztelen alakok is.

[link]

Jobb minőségben:

[link]

Itt mutat nyilat is.

[link]

A teljes könyv:

[link]

[link]

( [link] )

....................................

▪Henry Fairfield Osborn (1857-1935), amerikai geológus, őslénykutató.

Könyve: "Men of the Old Stone Age" "A régi kőkorszak emberei" (1916)

Illusztráció (H. Osborn irányításával):

Charles R. Knight (1874-1953) amerikai paleoművész.

A teljes könyv - mindjárt az elején van a bunkósbotos kép:

[link]

Itt is a teljes köny - kicsit jobb minőségben:

[link]

( [link] )